Melissa egyáltalán nem számított erre... Azt tudta, hogy a dohányzással megrövidíti az életét. "De kit érdekel, hogy hetven- vagy nyolcvan-évesen halok meg – gondolta magában –, és különben is, előtte bármikor leszokhatok." Arra viszont, ami most történt, senki sem készítette fel. Mindössze 42 éves korában hallotta a szörnyű szavakat: "tüdőrák" és "végzetes". Mint a legtöbb tüdőrákban szenvedő dohányos esetében, Melissa betegsége is jóval tovább terjedt a tüdejénél. Túl késő volt már az életmentő műtéthez. Ezután kétségbeesett próbálkozással Melissa átment a kemoterápia és a besugárzás megpróbáltatásain.
Melissa tulajdonképpen soha nem akart dohányozni. Az általános iskolában kezdte el, mert "minden lány ezt tette". A középiskolában folytatta, akkor is "csak a társaság kedvéért". Meg volt győződve róla, hogy bármikor képes lesz abbahagyni. Azt gondolta, hogy soha nem szokik rá, de évekkel a középiskola befejezése után döbbent rá a szomorú valóságra: szenvedélyévé vált a dohányzás (a társasági dohányosok 95 százalékával ez történik). Jó néhány sikertelen leszokási kísérlet után úgy érvelt magában, hogy végül is élvezi ezt a szokást, és vár a leszokással, amíg idős lesz, vagy amíg egészségügyi problémái támadnak. Az ő dohányzással kapcsolatos egészségügyi problémája sajnos halálos kimenetelű tüdőrák volt. Végül is abbahagyta a dohányzást: mintegy négy hónappal azután, hogy a rákot diagnosztizálták, Melissa halott volt. {Lábjegyzet:1 }
A dohányzás szenvedély. Ha azt kutatjuk, hogy mi az, ami a leginkább károsítja a nemzet egészségét, akkor megállapíthatjuk: Amerika vezető szenvedélybetegsége a dohányzás.
A dohányzásnak azonban nem kellene ezen az irigylésre igazán nem méltó első helyen maradnia. Több millió amerikai tanúsíthatja, hogy ezt a szokást el lehet hagyni, mert ők is megtették. Ha ön dohányzik, a legjobb hír az, hogy önnek is sikerülhet leszokni erről a szenvedélyről. E fejezet nyolc részre tagolódik:
I. Felfedi a dohányzás által okozott károsodásokat.
II. Megvizsgálja a dohányzással összefüggő rákos megbetegedéseket.
III. Szól a szív- és érrendszeri betegségekről.
IV. Áttekinti a dohányzásnak a nem dohányzókra gyakorolt hatását.
V. Vizsgálja a dohányzás által okozott krónikus tüdőbetegségeket.
VI. Olyan egészségügyi problémákról szól, melyeket a cigaretta okoz, rontva az élet minőségét.
VII. A dohányzás néhány pusztító alternatíváját is bemutatja, például a marihuánát, a tubákolást és a dohányrágást.
VIII. Reményt adó befejezéssel zárul, mert elmondjuk, hogyan lehet megszabadulni a dohányzás szenvedélyétől.
 

I. szakasz – A dohányzás halmazati hatása

Bár a dohányosok többsége szeretne leszokni, csak a kisebbségük tervezi, hogy ezt a lépést a közeljövőben meg is teszi. Milyen tényezők késztetnek valakit arra, hogy végül azt mondja: "ideje, hogy leszokjam"? Hasonló horderejű kérdés az is, hogy milyen tényezők segítik a sikerhez azt, aki ilyen döntésre jut? Ez a fejezet azt a célt szolgálja, hogy segítse a nem dohányzókat, hogy nem dohányzók maradjanak, hogy segítse a dohányzókkal megláttatni, hogy a mai nap a legalkalmasabb pillanat a leszokásra, valamint hogy mindenki számára világos és egyértelmű legyen, hogy a dohányzás minden formájától tartózkodni kell.
 

Motiváció a leszokáshoz

Kétségtelen, hogy a dohányzás ártalmait feltáró ismeret a leszokásra leginkább késztető tényezők között szerepel. Ilyen jellegű információk sokaknak adtak késztetést a leszokásra, amint az 1. ábra {Kép:01 – A dohányzás veszélyeinek ismerete segíti a dohányosokat a leszokásban} mutatja. {Lábjegyzet:2 }
Az országos tiszti főorvos jelentése utáni tendencia nyilvánvaló bizonyságát adja annak, hogy a dohányzás veszélyeinek ismerete segítheti a dohányost, hogy döntsön a leszokás mellett. Az ebben a fejezetben található információk egy része ismerős lesz. A tények többsége azonban valószínűleg nem. A dohányzás káros hatásainak teljes köre nem igazán közismert. Egy 1983-ban készült felmérésben az egészségügyi dolgozók a nem dohányzást a legelső helyre tették azon a listán, mely azt fejezte ki, hogy szerintük mit tehetnek az amerikaiak egészségük megóvása érdekében. Ezzel szemben a laikusok véleménye szerint a nem dohányzást csupán a távoli tizedik hely illette ugyanebben a felsorolásban. {Lábjegyzet:3 }
A közegészségügyben dolgozók gyakran csodálkoznak azon, hogy a társadalom milyen szenvtelen közönnyel tekint a dohányzásra. Befolyásos közegészségügyi szakemberek mintegy 20 év óta a dohányzást a legveszélyesebb közügynek tartják, amivel szembe kellett és kell néznünk. Az USA közegészségügyi szolgálatának 1979-es nyilatkozata szerint "a dohányzás  a legfontosabb megelőzhető oka a betegségeknek és a korai elhalálozásoknak az Egyesült Államokban." Három évvel később C. Everett Koop, az USA akkori országos tiszti főorvosa merész kijelentést tett. A dohányzást "korunk legfontosabb közegészségügyi kérdésének" nevezte. Dr. Ronald Davis ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatok idézése után rámutatott arra, hogy "a jövő történészei döbbenettel fognak visszatekinteni, hogy ilyen hosszú időbe telt a társadalomnak felügyelete alá vonni a dohányzást". {Lábjegyzet:4 }
Miért van az, hogy a közvéleménynek – úgy tűnik – olyannyira más a véleménye erről a szenvedélyről, mint a szakértőknek? Az egyik ok, hogy a dohányipar egyfajta cenzúrával él a nikotinnal és a dohányzással kapcsolatos leleplező sajtóhírekkel szemben. Azáltal érik ezt el, hogy befolyásolják az információközlést a dohányhirdetésektől függő magazinoknál. {Lábjegyzet:5 } Tudományos elemzések tanúsítják, hogy a cigarettareklámoktól nagy mértékben függő magazinok kevésbé hajlandóak cikkeket közölni a dohányzás ártalmairól. Ez különösképpen észrevehető a női magazinoknál. {Lábjegyzet:6 }
Más kockázatokkal is jár a dohányzás azokon kívül, amelyek a dohányos személyes egészségét veszélyeztetik. Ezeket is meg fogjuk vizsgálni e fejezetben. Mindegyikük segítheti a szenvedélybetegeket, hogy tisztábban láthassák a dohányzás árnyoldalait, ez pedig közelebb segíti őket ahhoz, hogy teljesen le tudjanak mondani erről az ártalmas szokásról. Ezek közé az egyéb kockázatok közé tartozik a dohányzás által okozott másodlagos kár, a dohányzás ára – nemcsak az egyén, hanem családja és munkáltatója számára, továbbá a dohányos példaadása, illetve ennek hatása a következő nemzedékre.
 

A dohányzás messze ható pusztítása

Mint orvos fontos szerepet tulajdonítok magamnak a dohányzást illetően. Oly sok embert láttam szenvedni és idejekorán meghalni a dohányzás egyenes következményeképpen, hogy súlyos teherként nehezedik rám, hogy minden lehetséges dolgot megtegyek, hogy segítsek a dohányosoknak életükből kiiktatni e halálos szokást. A dohányzás ártalmait kevés dolog tudja jobban kifejezni annál, mint hogy hány ember halálát okozza. Szakemberek különböző becsléseket végeztek a dohányzás okozta halálozással kapcsolatban. Az a feladatuk, hogy embercsoportokat vizsgáljanak és a csoportokat alkotó emberek betegségeit; hogy fejlett statisztikai módszerekkel következtetéseket vonjanak le arra nézve, hogy a különböző tényezők milyen szerepet játszanak, mennyiben járulnak hozzá a betegségekhez és a halálozásokhoz. Az egyik legszélesebb körben publikált tanulmány egyik társszerzője a Centers for Disease Control (Egészségügyi Központ) volt igazgatója, dr. William Foege. Ő és kollégája, dr. J. Michael McGinnis összehasonlították a dohányzás okozta halálozásokat hét másik halált okozó tényezővel. Eredményeiket lásd a 2. ábrán {Kép:02 – A dohányzás okozta éves halálozás összehasonlítva más halálozási okokkal}! {Lábjegyzet:7 }
Figyeljük meg, hogy a dohányzás évente több mint 450 ezer halált okoz! Más tanulmányok kimutatják, hogy az USA-ban a dohányzás a felelős minden ötödik halálért, és évente 5 millió lehetséges életév vész el emiatt. {Lábjegyzet:8 } Egyértelműen a dohányzás a vezető életmódfaktor, mely tömegméretű halálozáshoz vezet. Ennek ellenére jóval nagyobb nyilvánosságot kapnak más halálokok, mint például a kábítószerek és az AIDS. Gondoljunk bele, mennyi pénz árad különböző szervezetekbe, hogy megállítsák a tiltott drogkereskedelmet; mennyi nemzetközi vállalkozást kísérel meg kormányzatunk, hogy a kábítószerkartellek központjait megszüntethesse; naponta mennyi információt hallunk a kábítószerek forgalmával kapcsolatban! Mégis egyedül a dohányzás évente hússzor annyi halált okoz, mint az összes többi kábítószer! A hírekben jóval kevesebbet hallunk a dohány egészségkárosító hatásáról ahhoz képest, hogy milyen rendkívüli pusztítást okoz. A dohányzás csendben, észrevétlenül fejti ki romboló munkáját, míg más kábítószerek hatása drámaian érzékelhető és érdekesebb a hírfogyasztóknak.
Ehhez hasonlóan óriási publicitást kap az AIDS évente kicsivel több mint 40 000 halálesettel, {Lábjegyzet:9 } mely csupán a dohányzás okozta halálesetek 9%-a. A médiákban bőséggel láthatunk interjúkat AIDS-áldozatokkal, akik életükért küszködnek. Látott-e vagy hallott-e már ön valaha is a hírekben interjút dohányossal, aki a dohányzás által okozott végzetes betegségben szenved? Sokszor még a szenvedő dohányos szomszédai sem tudják, hogy a dohány volt ismerősük betegségének okozója. Ha ez az ember AIDS-es lenne, az viszont már hírértékű esemény volna.
 

A dohányzás megrövidíti a várható élettartamot

Mennyi a várható élettartama egy dohányosnak? Néhányan talán azt mondják: "Valamiben úgyis meg kell halni, ha nem a dohányzástól, akkor valami mástól." Sokan nem tudják, mennyivel rövidül meg egy átlagos dohányos élete. A becslések különböznek egymástól, attól függően, hogy milyen embercsoportot vizsgáltak, és kik készítették a felmérést. Az egyik leginkább kijózanító statisztikát az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériuma készítette. Azt állítják, hogy minden negyedik dohányos korábban hal meg valamilyen dohányzás által kiváltott betegségben, átlagosan 21 évet veszítve. {Lábjegyzet:10 }
A 3. ábra {Kép:03 – A dohányosok halálozása} ezt az összefüggést erősíti meg.
Milyen tragédia meghalni 60-as éveink elején, és megrövidülni 15-20 nyugdíjas évvel! Nemrég fogalmazódott meg ez így bennem, amikor az egyik dohányos páciensem meghalt. Egész életében dohányzott, mégis viszonylag egészséges volt 64 éves koráig. Minden figyelmeztető jelzés nélkül agyvérzést kapott, melyet a dohányzás okozott, és néhány nappal később meghalt. Ha nem dohányzott volna – mivel nem voltak genetikai problémái, egyéb rizikófaktorai, életmódbeli helytelenségei – valószínűleg ma is élhetne és egészséges lehetne. Ehelyett elveszítette életét, mielőtt a nyugdíjaskor "aranyéveit" élvezhette volna, és láthatta volna felnőni unokáit.
Még ennél is kijózanítóbbak az olyan esetek, mint Melissáé, akiről e fejezet elején szóltunk. Néhányan egészen fiatalon halnak meg a dohányzás miatt, noha az is igaz, hogy a többség a rosszabb esélyek ellenére megéri a 70-es, 80-as éveit, sőt esetleg még többet is. Nagy valószínűséggel ők is szenvednek valamilyen egészségügyi következménytől, amint ezt majd a későbbiek során látjuk e fejezetben. Nem szükségszerű, hogy a korai elhalálozás vagy hosszú rokkantság az ön osztályrésze is legyen, kedves olvasó. Mától fogva fordíthat sorsán, ha lemond a dohányzásról.
Természetesen a dohányzás miatti korai elhalálozás nem korlátozódik Amerikára. Világszerte hatalmas csapás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben adott ki egy írást a következő címmel: "A dohányzási járvány: világméretű közegészségügyi vészhelyzet". {Lábjegyzet:11 } Ha úgy gondolja, hogy az Egyesült Államokban a dohányzás problémát jelent, gondolja át a következő statisztikai adatokat: Amikor a WHO a férfi dohányosok száma szerint 87 országot rangsorolt, az USA a 78. helyre került. A férfiak dohányzási szokásait alapul véve a világ legalacsonyabb dohányzási arányszámainak egyikével rendelkezünk.
Ha a női dohányzási rátákat vizsgáljuk (melyek drámaian megugrottak az Egyesült Államokban is), ugyanabból a 87 országból még mindig harmincban nagyobb a női dohányosok aránya. Miközben a nők a társadalmi egyenjogúság felé vezető úton haladnak világszerte, ezzel egyenes arányban számíthatunk arra, hogy a fejlődő gazdaságokban mind több és több nő fog dohányozni. Ezek a tények felfedik, hogy a dohányzás más országokra a szenvedésnek még nagyobb terhét rója. Ha valakit megdöbbentenek e fejezet elhalálozásra, munkaképtelenségre és betegségekre vonatkozó adatai, melyek főként amerikai adatok, nem szabad azt sem elfelejtenie, hogy mindez csupán a jéghegy csúcsa. A dohányzás hatását Európára vonatkozóan a 4. ábra {Kép:04 – Európaiak tömegei halnak meg a dohányzás következtében} szemlélteti. {Lábjegyzet:12 }
Ezek a döbbenetes halálozási ráták nem korlátozódnak Európára. A fejlődő országokban a 35–69 éves férfiaknak több mint egyharmada hal meg a dohányzás következtében. {Lábjegyzet:13 } Továbbá a nők halálozási adatai e téren világszerte egyre inkább felzárkóznak a férfiakéihoz. A felmérések arra utalnak, hogy a nők körében járványszerűen terjed a dohányzás okozta halálozás. Amint már utaltam rá, a nők dohányzási rátái a legmagasabbak a fejlett országokban. Ezekben az országokban a középkorú nőkre vonatkozó statisztikák kijózanítóan hatnak. 1955-ben a nőknek még csupán 2%-a halt meg a dohányzás következtében, 1995-ben ez a szám már 13%-ra emelkedett, és azóta is növekszik. {Lábjegyzet:14 }
A dohányzás hatása a fejlődő országokban még pusztítóbb lesz, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak. Mivel egyre több amerikai hagyja abba a dohányzást, a dohánytársaságok erőteljesesen népszerűsítik halálos terméküket más országokban. A dohányipar olyan hatalmas összegeket költ reklámokra sok külföldi országban, hogy ez azt az érzetet kelti az emberben, hogy így próbálják visszanyerni az Amerikában elvesztett profitot.
Amerre a dohányzás szokása elterjed, nyomában mindenütt pusztulás jár. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente mintegy 3 millió ember hal meg a dohányzás következtében világszerte. {Lábjegyzet:15 } Még döbbenetesebbek a WHO előrejelzései: ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a 2020-as évekre vagy legkésőbb a 2030-as évek elejére az áldozatok száma eléri a tízmilliót évente. {Lábjegyzet:16 } Ezen túlmenően 500 millió ma élő ember hal meg majd a dohányzás következtében. {Lábjegyzet:17 } Ezeket az adatokat részletezi tovább az 5. számú ábra {Kép:05 – A dohányzás egész földkerekségre kiterjedő hatása}. {Lábjegyzet:18 }, {Lábjegyzet:19 }

A dohányzás hatása a fiatalságra

A legtöbb dohányos fiatalon szokik rá. A statisztikák szerint ma az Egyesült Államok dohányosainak 60%-a 14 évesen {Lábjegyzet:20 } és több mint 90%-a 19 éves kora előtt kezdett dohányozni. {Lábjegyzet:21 } A cigarettával való kísérletezés néha már ötéves korban kezdődik. {Lábjegyzet:22 } Minden egyes napon 3000 gyermek kezd el dohányozni az USA-ban. {Lábjegyzet:23 }
Miért szoknak rá a fiatalok? Milyen információra volna szükségük ahhoz, hogy lássák a rászokás veszélyeit? Az Amerikai Rákkutató Társaság (American Cancer Society) tízezer 12–18 éves fiatalt kérdezett meg a dohányzásról, a 6. ábra {Kép:06 – A dohányzás és a 12-18 éves fiatalok} mutatja az eredményt.
Figyeljük meg, hogy a megkérdezettek fele nem gondolta, hogy egy év múlva még dohányozni fog, más szavakkal tehát: sok dohányozni kezdő fiatal úgy gondolja, hogy egy éven belül abba fogja hagyni, és nem is akar majd újra dohányozni. Úgy vélik, a dohányzás időleges dolog, olyasmi, amit csak azért tesznek, mert úgy gondolják, hogy a helyzet megkívánja, vagy mert társaik erre késztetik őket, vagy valami más okot találnak. Nem tárul fel előttük, hogy egy életen át tartó szokást kezdenek el, és nem tudatosul bennük, hogy azok közül, akik megpróbálnak leszokni, csak minden negyedik jár sikerrel. Bár a többség úgy gondolja, majd leszokik, egy még nagyobb többség még csak el sem jut odáig, hogy tényleges erőfeszítést tegyen a leszokás érdekében – noha szeretnének leszokni! A statisztikák pedig azt mutatják, hogy ez a rossz arány a dohányosok egész életére nézve igaz, vagyis azok között, akik megpróbálnak leszokni, 75% nem jár sikerrel. Ez a rossz arány javítható, amint ezt látjuk majd a VIII. szakaszban, ezt a szokást bárki elhagyhatja, aki helyes módon kísérli meg. Ellenben ha nem jó módszert választunk, az erőfeszítés nem jár eredménnyel.
 

A megelőzésre irányuló erőfeszítéseket leginkább a fiatalokra kell összpontosítani

A megelőzés terén a legtöbb erőfeszítést a gyermekekért és a serdülő fiatalokért kell tennünk, több okból is: {Lábjegyzet:24 }
1. Egyszerűbb, ha egy fiatal el sem kezd dohányozni, mint abbahagyni, miután már rászokott.
2. Minél fiatalabb korban szokik rá valaki, annál hosszabb ideig van kitéve a dohányzás ártalmainak, és annál nagyobb a komoly betegségek kockázata. {Lábjegyzet:25 }
3. A dohányzás azonnal jelentkező egészségi és szociális hatásai aláaknázhatják az egészséget, csökkentik a teljesítőképességet, és rontják az érvényesülési lehetőségeket.
4. A dohányipar célirányosan fordul a fiatalokhoz, mint jövő vásárlóihoz, {Lábjegyzet:26 } tehát nekünk is célirányosan kell segítenünk ezt a korosztályt, hogy legyen erejük meghatározni saját jövőjüket.
5. Ha valóban hiszünk a megelőzésben, azzal a csoporttal kell kezdenünk, mely még nem szokott rá – ez a legjobb módja, hogy a dohányzás ártalmait a minimálisra csökkentsük.
Amint erre utaltunk már, abból a 3000 fiatalból, aki ma szokik rá a dohányzásra, legalább 750 idő előtt hal meg valamilyen dohányzással kapcsolatos betegségben. {Lábjegyzet:27 } Továbbá a 750 áldozat átlagosan 21 életévet veszít. Ez 15 750 életévveszteséget jelent, ami ötször-hatszor haladja meg a közlekedési balesetekben és gyilkosságokban együttesen elvesztett életévek számát.
A dohányzás veszélyei nem csupán a cigarettafüstben levő kémiai anyagok által okozott kárban rejlenek. Sok szakértő úgy tekint a dohányra, mint "kapukábítószerre". Ez arra utal, hogy a dohányzás (és a dohány használatának egyéb formái) gyakran kaput nyit a tiltott kábítószerek használatához. Felmérések arra utalnak, hogy a dohányos gyermekek nagyobb valószínűséggel kapnak rá az alkoholra, marihuánára, majd később más illegális kábítószerekre is. {Lábjegyzet:28 }
E könyv lapjain a betegségek megelőzését hangsúlyozom, ellentétben azzal a módszerrel, amikor utólag próbálunk gyógyítani, miután a baj már felütötte a fejét. Ebben a fejezetben is ugyanez a megközelítés módja. A dohányzás okozta betegségek kezelésének legjobb módja: segíteni az egyéneknek, hogy elkerüljék a nikotinfüggőséget. Tudja ezt a közegészségügy is, mégis vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy a csata vesztésre áll. Új keletű statisztikák szerint a végzős középiskolások körében emelkedik a dohányzás aránya, 17%-ról 22%-ra (1992-től 1996-ig). {Lábjegyzet:29 } Az Egyesült Államokban jelenleg a középiskolások mintegy 30 százaléka nem fejezi be tanulmányait, és a kiesettek háromszor-négyszer nagyobb valószínűséggel válnak dohányosokká, mint a középiskolát befejező társaik. {Lábjegyzet:30 } Amint említettük, több mint hárommillió 18 év alatti gyermek dohányzik rendszeresen az Egyesült Államokban, több mint kétmillió másik pedig aktívan próbálgatja a dohánytermékeket. {Lábjegyzet:31 }
A tét nagy. Nem "csupán" életekről van szó, hanem hihetetlen mennyiségű pénzről. Becslések szerint 1989-ben a dohánytársaságok bevételeikből összesen 1,25 milliárd dollárt költöttek el kiskorúakra. {Lábjegyzet:32 } A dohányipar 265 millió dollárt fektet be, hogy ingyenes cigarettamintákat adjon hirdetésekből kivágható szelvényekért cserébe. Ez hatékony módszer annak érdekében, hogy cigarettát adjanak a fiatalok kezébe ingyen, és kicsiny kockázata legyen a lebukásnak. Egy nemrég feltűnt Camel-hirdetés egyértelműen az ifjúságra irányult: a szelvény felirata javasolta, hogy akinek "kellemetlen" volna kiváltani a kupont, kérjen meg egy barátot vagy egy "barátságosnak tűnő idegent", hogy váltsa be a részére. {Lábjegyzet:33 }
Az "ingyen minta" stratégiája működik. Gondoljunk például Sean Marsee esetére! Ennek az oklahomai fiatalnak először egy dohánytársaság képviselője kínált egy adag ingyenes tubákot egy rodeó alkalmával. Sean a rászokásáért drága árat fizetett: 18 éves korában meghalt szájrákban, melyet a dohány okozott. {Lábjegyzet:34 }
Azok számára, akik tárgyilagosan tanulmányozták a füst nélküli dohányipari termékek értékesítését, egyértelművé vált, hogy hirdetéseik elhelyezésével és az ingyenes mintákkal a dohánytársaságok egyértelműen a kiskorúakat célozzák meg. {Lábjegyzet:35 }
Hogyan segíthetünk a tizenéveseknek és a fiatalabb gyermekeknek, hogy elkerüljék ezt a halálos szokást? A három és tizenegy év közötti gyermek esetén a feladat egyszerű: meg kell győznünk arról, hogy a dohányzás veszélyes az egészségére. {Lábjegyzet:36 } Ezzel szemben a pubertáskorban a legtöbb kutató szerint nem elég az egészséget érintő következményekre felhívni a figyelmet. A probléma egyik oka a fiataloknak az a hajlama, hogy magukat "halhatatlanoknak" tekintik. Még ha be is ismerik, hogy a dohányzás veszélyes, gyakran nem látják be, hogy ez személy szerint rájuk is veszélyt jelent. {Lábjegyzet:37 }
Sok tényező játszik szerepet a fiatalok dohányzásában, úgymint a barátok befolyása, gyenge iskolai teljesítmény stb. Több szakértő szerint ha a megelőzésben csak a dohányra összpontosítunk ennél a korcsoportnál, akkor fáradozásunk eleve kudarcra van ítélve. Érvelésük szerint a dohányzás elhagyására szólító üzenetek csak akkor lesznek igazán hatékonyak, ha részei egy átfogó erőfeszítésnek, melyben megkísérelünk megoldást találni a dohányzáshoz vezető szociális problémák egy részére.
A szülők dohányzása az egyik tényező, mely a gyermekeket is dohányzásra készteti. A szülők magatartása mintaként szolgál – akár tudatában vannak ennek, akár nem. {Lábjegyzet:38 } Dr. Flay az ifjúkori dohányzásról írt átfogó tanulmányában azt állítja, hogy több felmérés szerint a szülői dohányzás a legerősebb meghatározó tényező abban, hogy egy gyermek fog-e dohányozni. {Lábjegyzet:39 } Ez a szereputánzó hatás különösképpen a fiatal gyermekek esetében fontos: úgy tűnhet nekik, hogy a dohányzás elfogadható, és hogy szabályszerű eljárás a stressz vagy az unalom elűzésére. Tehát ha egy szülő abbahagyja a dohányzást, ez az egyik legeredményesebb stratégia arra, hogy gyermekei elkerüljék a rászokást.
A fiatalok dohányzásával kapcsolatban a szociális oldalról való megközelítés többet jelent, mint csupán a szülők és más felnőttek példaadása. A vizsgálatok szerint az iskolai osztályokban végzett felvilágosító munka akkor a legeredményesebb, ha a problémákat szociális összefüggéseikben kezeli. Az ilyen programok jóval eredményesebbek azoknál, melyek csupán a dohányzás egészségre káros hatásairól tájékoztatnak. {Lábjegyzet:40 } A 7. ábra {Kép:07 – A fiatalok dohányzását megelőző sikeres programok elemei} a legsikeresebb programok néhány elemét sorakoztatja fel. {Lábjegyzet:41 }, {Lábjegyzet:42 }
Világos, hogy a magukat halhatatlannak tekintő fiataloknak azzal tudunk hatékonyan segíteni, ha a dohányzás rövid távon érzékelhető káros hatásait hangsúlyozzuk. Ezek közé tartoznak a romló sporteredmények, megemelkedett anyagi kiadások, elszíneződött ujjak, idő előtti őszülés és kopaszság, rossz lehelet, köhögés, slejmképződés, légzési zavarok (légszomj), testszagok, cigarettával okozott égésnyomok és a tűz kockázata. {Lábjegyzet:43 }, {Lábjegyzet:44 } Ha fel is fegyvereztük őket e tudással, még mindig fontos tudatosítani bennük, hogy a dohányosok kisebbségben vannak, és szükség van arra, hogy eloszlassuk a dohányzás előnyeiről keringő legendákat. Hiába tudják a fiatalok, hogy miért ne dohányozzanak, a szakértők szerint speciális felkészítésre is szükség van a visszautasítás elsajátításához. {Lábjegyzet:45 } A fiataloknak meg kell tanulniuk csoporttársaik előtt elfogadható módon nemet mondani. A társaknak adott kellő indoklás tulajdonképpen a legeredményesebb módja annak, hogy elfogadhatóvá tegyék álláspontjukat. A gyermek mondhatja például: "Köszönöm, nem kérek, mert a ruhámon érződne a szaga", vagy "Köszönöm, nem kérek, rontaná a sportteljesítményemet."
Egy másik tényező, ami segíthet eltéríteni az ifjúságot a dohányzástól az, ha nyíltan szembesítjük őket a ténnyel, hogy a dohányzás a nikotintól függővé teszi az embert. Az újabb kutatások megerősítik, hogy a napi rendszerességgel dohányzó fiatalok általában ugyanabból az okból teszik ezt, mint a felnőttek: függővé váltak. Ezen túl a felmérések jól illusztrálják a cigaretták félrevezető természetét. Sok fiatal úgy kezd dohányozni, hogy azt hiszi, lesz ereje "ellenőrzése alatt" tartani. {Lábjegyzet:46 } Azonban éppen itt nagyot tévednek. Az a kis papírba tekercselt dohány nikotint, egy erős függést kiváltó kémiai anyagot tartalmaz. Dr. Luis Sullivan, aki korábban Az Egyesült Államok egészségügyi minisztere volt, úgy összegzi a tinédzserek és a dohányzás közötti kapcsolatot, ahogy a 8. ábrán {Kép:08 – A tizenévesek elképzelései} olvasható.
Még ha meg tudnánk is állítani a fiatalkorúak dohányzásának növekedését a jelenlegi szinten, a jövő sötétnek tűnik. A 9. ábra {Kép:09 – Dohánykatasztrófa: a gyermekeinket fenyegető veszély} címe jól kifejezi a szörnyű valóságot. {Lábjegyzet:47 }
Ötmillió gyermek halála olyan katasztrófa, aminek elkerüléséért minden erőnkkel küzdenünk kell. E fejezet tartalma döntő szerepet játszhat abban, hogy ezt a járványt megelőzzük. Ha a dohányosok megértik ezt az üzenetet, és leszoknak, ha minden szülő továbbadja ezeket az információkat gyermekeinek, hatalmas eredményt érhetünk el.
 

A dohányzás társadalmi költségei

Amikor az emberi életekben bekövetkező szörnyű pusztítást szemléljük, a dohányzás által okozott bármiféle anyagi kár lényegtelennek tűnik. Azonban egy olyan korban, amikor az egészségügyre nem jut elegendő pénz, vessünk mégis egy pillantást e szenvedély gazdasági hatásaira is! Milyen egészségügyi kiadásokkal jár egy dohányos? A 10. ábra {Kép:10 – Dohányzás okozta egészségügyi kiadások} bemutatja a legvalószínűbb becsült adatokat. {Lábjegyzet:48 }
Az Egyesült Államokban az utóbbi időben döbbenetes mértékben megnövekedtek az egészségügyi kiadások. Ennek egyik oka a dohányzás hatalmas ára. Sok páciensünk, akiket kórházunk intenzív részlegén kezelünk, a dohányzás miatt került hozzánk. Ha ön nem volt még egyetlen intenzív osztály betege sem, szerencsésnek tarthatja magát. Az embereket oda juttató betegségek rendkívül súlyosak, és a napi kezelési költségek rendkívül magasak. Szívroham miatt gyakran kerülnek hozzánk betegek jó néhány napra. Más dohányosok azért kerülnek ide, mert úgynevezett "ventilátorra", mechanikus lélegeztető gépre kell tenni őket. Noha ezek a készülékek életmentőek, mégis a legnehezebben elviselhető procedúrák közé sorolható használatuk a betegek számára. Képzelje csak el magát: ébren fekve egy ágyon, miközben egy vastag műanyag cső megy át az orrán vagy száján, a torkán keresztül be egészen a légcsőbe. Mindennek tetejébe egy gép lélegzik ön helyett. Ilyen esetekben ön még akkor sem tud lélegzetet venni saját magától, ha szeretne.
Mi a legjobb útja annak, hogy lélegeztető gépre kerüljön? Folytassa a dohányzást! Ahogy tüdejének hatékonysága csökken, egyáltalán nem biztos, hogy a műtétek vagy a tüdőgyulladás utáni természetes gyógyulás bekövetkezik. Ha ön ilyen helyzetbe kerül, a gyógyítási folyamat részeként az intenzív osztály lélegeztető gépére is kerülhet.
Nemcsak fizikailag megterhelő a pácienseknek az intenzív osztályon feküdni, hanem amint említettük, rendkívül költséges is. Honnan jön ez a pénz? Az állami betegbiztosítási alapokból, az egészségügyi biztosítóktól, illetve a betegek saját bankszámláiról. A dohányzásból fakadó betegségekkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy az ezekből fakadó költségek teljességgel megelőzhetőek, és ez az egyén saját önkéntes döntésének eredménye. Az egyének önkéntes elhatározásának eredményeképpen, mivel rászoknak a dohányzásra, összességében évi 50 milliárd dollár egészségügyi többletkiadás keletkezik. Ha ki tudnánk küszöbölni a dohányzást Amerikában, bizonyára enyhülne az egészségügyi kiadások terén tapasztalható válság. A kiadások növekedése, illetve a szükség, hogy csökkentsük ezeket a kiadásokat, enyhülne. Csökkenne vagy talán meg is szűnne az a kényszer, hogy kórházakat zárjanak be vagy egészségügyi kutatási programokat hagyjanak abba pénzhiány miatt. 50 milliárd dollár megtakarítással egészen biztosan sok mindent el lehetne érni. Egészen bizonyos, hogy az állami egészségügyi kiadások visszaszorítására irányuló nyomás teljesen megszűnne.
Egyesekben másképpen is megfogalmazódott ez a pénzügyi kérdés. Amikor beszámítunk minden, a munkaképesség elvesztéséből és a korai elhalálozásból eredő többletkiadást, azt találjuk, hogy az Egyesült Államokban minden negyedik család nagy valószínűséggel azért fizet évi ezer dollárt (adók és emelt biztosítási díjak formájában), hogy egyesek élhessenek a dohányzás "előjogával". {Lábjegyzet:49 } Ezt szem előtt tartva sok állampolgár arra a következtetésre jut, hogy helytelen ily módon az adófizetők pénzét tulajdonképpen a dohányosok és a dohányipari cégek támogatására költeni.
Mások még merészebb javaslatokkal léptek fel. Az egyik legmerészebb szerint: át kell rendezni az állami egészségbiztosítási rendszert oly módon, hogy akik dohányoznak, legyenek teljesen eltiltva e rendszer előnyeinek élvezésétől. E radikális javaslatot azért említem, mert a probléma gazdasági oldalára világít rá. Némely ilyen furcsa javaslat átgondolásával a dohányosok felismerhetik, hogy a jelenlegi amerikai rendszerben nemcsak a saját egészségüket veszélyeztetik, hanem másokat is arra kényszerítenek, hogy fizessenek a dohányzáshoz kapcsolódó költségekért.
 

A dohányzás csökkenti a dolgozók termelékenységét

Nem csak az adófizetőknek és a biztosítóknak kell fizetniük a számlákat. A dohányzás vámot szed a dohányos munkaadójától is. A munkáltatóknak nem csak egészségbiztosítás formájában kell fizetniük. Kiadások keletkeznek a hiányzások miatt, valamint azoknak a dolgozóknak a képzési költségei miatt, akiket az idő előtt megrokkant vagy meghalt dohányosok helyére kell felvenniük.
Egy orvos barátom mesélte el nekem egy fiatal hölgy esetét. Miután az illető végsőkig elszánta magát arra, hogy leszokjon, beiratkozott egy bentlakásos, dohányzásról leszoktató tanfolyamra. Az egyhetes program végén egy korábban elérhetetlennek vélt célt ért el – nem dohányzóvá vált. Munkaadója viszont nem volt hajlandó semmilyen anyagi támogatást nyújtani neki a dohányzásról leszoktató tanfolyam költségeinek fedezéséhez.
Ez nem elszigetelt eset. Nehéz megérteni, miért nem támogatják a munkaadók jobban a nikotinfüggőségtől való szabadulást elősegítő kezeléseket. Számtalan munkavállalókat segítő program létezik, melyek kifizetik az alkohol- vagy kábítószer-függőségtől való szabadulás kezelési költségeit, melyek akár több ezer dollárra rúgnak. Miért nem támogatnak dohányzásról leszoktató programokat, noha ezek jóval kevésbé költségesek, és több pénzt lehet így megtakarítani, különösképpen ha az alkalmazottak nagyobb számát is tekintetbe vesszük?
A statisztikák szerint a munkaadók tulajdonképpen pénzt takaríthatnának meg, ha fizetnék a dohányzásról leszoktató tanfolyamot az alkalmazottaknak. A nem dohányzókkal összehasonlítva a dohányosok majdnem kétszer olyan gyakran kerülnek kórházba, és több mint kétszer annyi időt töltenek ott. Egészségügyi ellátásuk átlag 400–500 dollárral kerül többe évente, és átlagosan több napot is hiányoznak a munkából. {Lábjegyzet:50 } Más források szerint egy munkaadó összes többletkiadása dohányosonként elérheti az 1200 dollárt. {Lábjegyzet:51 } Megint más számítás szerint egy napi két dobozt elszívó, negyvenegynéhány éves dohányos esetében a munkaadó körülbelül 30 000 dollárt takaríthatna meg, ha az illető abbahagyná a dohányzást. {Lábjegyzet:52 } Egy egyhetes, bentlakásos, dohányzásról leszoktató tanfolyam ára töredéke ennek az összegnek. A tanulság egyértelmű a munkáltatók számára: ragadjanak meg minden lehetőséget, és segítsék a dohányzó alkalmazottakat, hogy leszokjanak.

A cigarettafüstben lévő káros anyagok

Ha megtudjuk a dohányfüstben található mérgező kémiai anyagok számát, már nem lesz annyira meglepő, hogy ezek az anyagok kiterjedt károsodást okoznak a szervezetben. E számot megtalálhatjuk a 11. ábrán {Kép:11 – Több mint 4000 különféle mérgező összetevőt azonosítottak a dohányfüstben!}. {Lábjegyzet:53 }
Ebből a 4000 összetevőből több is rákkeltő; sok közülük toxikus hatású az artériákra. Sok összetevő már önmagában is olyan mérgező, hogy törvényileg kellene szabályozni, hogy a föld alá, a veszélyes hulladékok közé temessék el, hogy ne okozhasson kárt az emberekben. Azonban nincsenek ilyen szabályok, mert haszonnal forgalmazzák a dohányt, mely tartalmazza őket.
 

II. szakasz – A dohányzás és a rák

Amint erre korábban hivatkoztunk, 1964-ben az Egyesült Államok országos tiszti főorvosa megállapította, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz. Ma már nehéz olyan dohányost találni, aki ne fogadná el ezt a tényt. A tüdőrákkal kapcsolatos közlést meghallották, és világos a dohányosok számára. Azonban nem kapott nyilvánosságot az a tény, hogy a dohányzás növeli sok más rákfajta kockázatát. Legalább 16-féle rák van összefüggésben a dohányzással. A 12. ábrán {Kép:12 – A dohányzás nem csak tüdőrákot okoz!} megtalálható a felsorolás. {Lábjegyzet:54 }, {Lábjegyzet:55 }, {Lábjegyzet:56 }, {Lábjegyzet:57 }, {Lábjegyzet:58 }
Ezek a rákok a szervezet 16 kritikus pontján lépnek fel. Amint említettük, a becslések szerint évente csak az Egyesült Államokban 150 000 ember hal meg rákban a dohányzás egyenes következményeként. {Lábjegyzet:59 }, {Lábjegyzet:60 } Az összes rákbetegség majdnem egyharmada a dohányzásnak tulajdonítható. {Lábjegyzet:61 } A dohányzás által okozott némely rákbetegség hamar végzetessé szokott válni, mint például a nyelőcső-, a tüdő-, a hasnyálmirigy-, és a májrák. Más rákbetegségeknél több esély van a gyógyulásra, de mindegyik fajta képes súlyos károsodást okozni, és végzetessé válhat.
 

Tucatnyi karcinogén anyag a dohányfüstben

A dohányfüst leginkább egy boszorkány kotyvalékára hasonlít, melyet abból a célból kutyultak össze, hogy rákot okozzon. A 4000 azonosított kémiai összetevőből 43 közismerten karcinogén hatású. Ezek az anyagok képesek beindítani az elrákosodási folyamatot, ezért időnként rákkeltőknek is nevezik őket. Továbbá maga a dohány is tartalmaz karcinogéneket, ezek az anyagok önmagukban nem képesek rákot kiváltani, azonban ha más karcinogének társaságában vannak, növelik a rák kockázatát. {Lábjegyzet:62 } Léteznek még más kémia anyagok is a dohányfüstben, melyeket daganatgyorsítóknak neveznek; amint a nevük is utal rá, gyorsítják a rák kifejlődését, miután kialakul.
 

A dohányzás gyengíti a tüdő nyálkatisztító működését

A dohányzás gyengíti a tüdő normális tisztulási folyamatait. Mikroszkopikus méretű szőrszálak, úgynevezett csillószőrök borítják a légutakat, és segítenek a tüdő tisztán tartásában. Ezeket az apró csillószőröket nyálka borítja. A nyálka elég sűrű ahhoz, hogy a tüdő falához tapadjon, de elég híg ahhoz, hogy a csillószőrök hajtani tudják. Az egészséges csillószőrök szüntelenül kifelé terelik a tüdőből a nyákos anyagot; úgy működnek, mint az evezők egy hajón: mind egy irányba csapkodnak, a tüdőből kifelé, a száj irányába. Az összehangolt csapkodás eredményeként a nyálka a fő légcsövön keresztül a szájba és a torokba jut, ahonnan vagy kiköhögjük, vagy lenyeljük. Ez az eljárás hatékonyan védi a tüdőt, hiszen a legtöbb idegen részecske a nyálkába ágyazódik be.
Sajnos a dohányosok csillószőrei megbénulnak. Ezeknek az apró kis szőröknek az elégtelen működése miatt, amikor egy dohányos tüdeje rákkeltő kémiai anyagoknak van kitéve, kevésbé valószínű, hogy a szervezet meg tud szabadulni tőlük. A dohányfüstben található anyagok közül néhány kifejezetten mérgező hatású a csillószőrökre, ilyen például a formaldehid, a hidrogén-cianid, a nitrogén-dioxid és az ammónia. {Lábjegyzet:63 } A cigarettafüstben képződő szén-monoxid szintén gyengíti a tüdő és a légutak tisztulási képességét. {Lábjegyzet:64 } Láthatjuk tehát, hogy az olyan összetevők, mint a formaldehid, tulajdonképpen előkészítik a terepet, hogy a dohányfüstben található többi alkotórész nagyobb kárt tehessen.
 

A nikotin és a karcinogének elválaszthatatlanok

A dohányfüstben található kémiai anyagok kombinációja – amint ezt már régen felismerték – sokkal rákkeltőbb, mint a benne található összes karcinogén anyag hatásának összeadásából ez várható volna. {Lábjegyzet:65 } Néhány más dolgot is érdemes megfigyelnünk. Lehetetlen olyan cigarettát készíteni, amelyik nem rákkeltő. A leginkább toxikus rákkeltő anyagok közül néhány a nikotinhoz kapcsolódó kémiai változások eredményeként alakul ki. Ezek a változások bekövetkezhetnek a dohánylevél pácolásakor és más feldolgozási eljárások során, valamint a dohány égésekor (amikor a cigarettát szívják). {Lábjegyzet:66 } Ezért amíg egy cigarettában van nikotin, addig az tartalmaz karcinogén anyagokat is. Mivel a dohányipar már kísérletezett a nikotinmentes cigarettákkal, és elvetette őket, a dohányosok ki vannak téve a rákkeltő anyagok veszélyének mindaddig, ameddig csak dohányoznak.
 

A dohányfüst rákkeltő radioaktív anyagokat tartalmaz

Ma sokan óvakodnak a radioaktív sugárzástól, sokan törekszenek minimumra csökkenteni a fogorvosi, orvosi röntgenvizsgálatok számát, hogy ne tegyék ki magukat felesleges sugárzásnak. A történelem folyamán a legnagyobb ijedelemre a sugárveszély miatt az egykori Szovjetunióban, Csernobilban a nukleáris reaktor balesete miatt került sor. Az európaiak és a Közel-Keleten lakók joggal aggódtak e szörnyű katasztrófa által okozott radioaktív sugárzás miatt. Egy nemrég megjelent riport, melyet az Amerikai Orvosszövetség folyóirata közölt, az Izraelt Csernobil miatt ért sugárzásról szólt. A szerző kimutatta, hogy egy átlagos izraeli állampolgár négyegységnyi (mrem) többletsugárzást kapott a csernobili katasztrófa miatt. Ez, úgy becsülték, mindössze négy rák miatti halált eredményezett Izrael négymillió lakosából. {Lábjegyzet:67 } Azonban egyetlen cigaretta hétegységnyi radioaktív terhelést ró a dohányos tüdejére. {Lábjegyzet:68 }
Egy év leforgása alatt ez tizenkétezerszerese az izraelieket egyenként ért csernobili sugárzásnak. A sugárzás forrása a cigarettafüstben található radioaktív polónium 210-es atom. A polónium a mezőkön kerül be a dohányba, annak levelén ugyanis mirigyszerű szőrök találhatók, melyek összegyűjtik a levegőben e nyomokban megtalálható anyagot. {Lábjegyzet:69 } A polónium másik forrása a némely foszfáttartalmú műtrágyában található szennyeződés. {Lábjegyzet:70 } Állatkísérletekkel igazolták, hogy a polónium 210 magában is rákkeltő, továbbá a radioaktív polónium más rákkeltő anyagokkal együttműködve több rákot okoz, mint azt az összesített hatásoktól várhatnánk. {Lábjegyzet:71 } Sajnos a sugárzás nem korlátozódik a dohányosra; a sugárzás több mint 75%-a a másodlagos dohányfüstben található. {Lábjegyzet:72 }
Úgy tűnik, ez a sugárzás el is végzi a maga részét a kártételben. Újkeletű kutatások szerint összefüggés található a dohányzás és a leukémia között, és a feltételezés szerint a sugárzás lehet ezért a felelős. {Lábjegyzet:73 } Ez az összefüggés, továbbá a tény, hogy a másodlagos dohányfüstben található a radioaktív sugárzás nagyobb része, talán magyarázatot ad arra a régen felfedezett összefüggésre, hogy a dohányosok leszármazottai között magasabb a leukémia aránya.
 

Tüdőrák

Most irányítsuk figyelmünket az amerikai dohányosok első számú gyilkos rákfajtájára: a tüdőrákra. A tüdőrák a vezető halálos rákbetegség az Egyesült Államokban mind a dohányzók és a nem dohányzók, mind a férfiak és a nők között. {Lábjegyzet:74 } Néhány évvel ezelőtt előzte meg a tüdőrák a mellrákot a nők körében, a férfiak között pedig már régóta ez a legelterjedtebb halálos rákfajta.
Évente több mint 100 000 lakos hal meg az Egyesült Államokban a dohányzás okozta tüdőrák következtében. {Lábjegyzet:75 } Egy 25 államra kiterjedő felmérés szerint, melyet az Amerikai Ráktársaság végzett, a halálozási szám arányos a naponta elszívott cigaretták számával, amint ezt a 13. ábra {Kép:13 – A tüdőrák halálozási kockázata a naponta elszívott cigaretták számától függ} mutatja. {Lábjegyzet:76 }
Figyeljük meg, hogy minél több cigarettát szív el valaki, a rizikó annál nagyobb. Akik két vagy több dobozzal is elszívnak naponta (40 vagy több szál cigarettát) azok a tüdőrák kifejlődésének rendkívül nagy kockázatát vállalják, több mint 18-szorosát a nem dohányzókénak. Azonban aki nagyon keveset dohányzik (kevesebb, mint 10 szálat naponta), még mindig ötször akkora kockázatot vállal egy nem dohányoshoz viszonyítva.
Sokan úgy gondolják, nagy előrehaladást értek el azzal, hogy egy kicsivel több, mint fél doboznyira leszorították a naponta elszívott cigaretták számát. Igen, segítenek magukon, de még mindig több mint nyolcszoros esélyük van arra, hogy kialakuljon szervezetükben Amerika első számú rákbetegsége – és hogy meg is haljanak benne. Amint ez várható is, a nem dohányzóknak a legkisebb az esélye e betegség kialakulására; azonban még ennek a kockázata is kisebb lenne, ha nem létezne passzív dohányzás. (Ezt a problémát még megvizsgáljuk a későbbiekben e fejezetben.)
Bár elgondolkodtatóak a dohányzás okozta tüdőrák kockázatát mutató számok, még inkább kijózanítóak a tüdőrák eredményeképp fellépő korai elhalálozás esélyeiről szóló adatok. Kutatók kiszámították, hogy a dohányzás miatti elhalálozásnak különböző életkorokban mekkora a kockázata. {Lábjegyzet:77 } Számításaikat egy átlagos 35 éves férfira szabták, aki naponta valamivel többet szív el, mint egy doboz cigaretta, 25 vagy több szálat. Mikor összehasonlították egy nem dohányzóval, kiderült, hogy egy ilyen személynek harmincszoros az esélye arra, hogy 65 éves kora előtt tüdőrákban meghal. {Lábjegyzet:78 }
Mondhatnák egyesek, miután megtudják, hogy tüdőrákjuk van: "Minek szokjak le, már úgyis tüdőrákom van, most már túl késő. Arra számíthatok, hogy a besugárzás és a kemoterápia már nem sokat tud segíteni. Különben is, szenvedélybeteg vagyok, túl nehéz volna leszokni." A jelenleg rendelkezésünkre álló információk szerint ez nem helyes érvelés. Kutatási céllal készítettek egy felmérést, melyben mintegy 540 dohányost vizsgáltak, akiknek a dohányzás miatt egy speciális, úgynevezett kissejtes tüdőrákjuk alakult ki. Ezzel az általában halálos rákfajtával a betegek 90%-a két év múlva már halott volt, vagy még küszködött a rákkal. Azonban 55 beteg (vagyis az eredeti 540 ember 10%-a) rákmentes volt két évvel később. Őket joggal nevezhetjük gyógyultaknak. (Figyelembe véve ennek a rákfajtának az erőteljes természetét, kétéves túlélési időszak betegségmentessé válással azt jelenti, hogy az illető meggyógyult). A legtöbb ezek közül a túlélő páciensek közül felhagyott a dohányzással, azonban 12 megmaradt e szenvedélye mellett. A kérdés felmerül, okoz-e valamilyen különbséget a további dohányzás egy második rák kialakulásában? A választ a 14. ábra {Kép:14 – A dohányzás abbahagyása csökkentette a második rák kockázatát gyógyult rákbetegek esetében} mutatja. {Lábjegyzet:79 }
A dohányosokkal szemben a dohányzást abbahagyóknak 1/3 volt a kockázata, hogy egy második tüdőrák lép fel náluk (egy új tüdőrák, nem a kissejtes fajta). Kutatási eredmények, mint ez is, rámutatnak arra, hogy a dohányzás abbahagyása elősegíti egy második rák felléptének megelőzését. Ez a tény három egyszerű dolgot világít meg a dohányzás és a rák kapcsolatáról.
1. Hogyha ön nem rákos, a dohányról való leszokás nagymértékben csökkenti a kockázatát annak, hogy kialakuljon önnél e betegség.
2. Hogyha ön rákos, amit sikerül meggyógyítani, a leszokás révén nagyobb esélye lesz, hogy másodszor ne kapjon rákot.
3. Ezeknek az előnyöknek a felismerése segítheti önt, hogy leszokjon.
 

Húgyhólyagrák

Újabb kutatások megállapításai szerint a cigaretta és a kávé egyaránt növeli a húgyhólyag rákjának kockázatát. A hólyagrák talán nem mindennapos kifejezés, pedig az első öt között van az idősebb amerikai férfiak számára halálos kimenetelű rákok listáján. {Lábjegyzet:80 } Erős dohányosok megháromszorozzák, {Lábjegyzet:81 } míg a nagymértékben kávézók – vagyis akik naponta kettő vagy több csésze kávét fogyasztanak – megduplázzák a hólyagrák kockázatát. Mivel a cigarettázás folytán képződött karcinogén anyagok egy része a hólyagban tárolódik, úgy gondolhatjuk, hogy azok a dohányosok, akik több vizet isznak és gyakrabban ürítenek, valamilyen mértékben csökkenteni tudják e rák kockázatának mértékét. Azonban a legjobb megelőzés, ha a kávét és a cigarettát is elhagyjuk.
 

A dohányzás növeli a vastagbélrák kockázatát

A vastagbélrák olyan rosszindulatú daganat, amelyről nemrég derült ki, hogy összefüggésben áll a dohányzással. Bár a prosztatarák több férfit öl meg, és a mellrák több nőt, a vastagbélrák a második helyen áll, ha a férfiak és nők átlagát tekintjük. Évek óta tudjuk, hogy a helytelen táplálkozás vastagbélrákot okoz, ez a 2. (a rákról szóló) fejezetben leírtak alapján is nyilvánvaló. Azonban kevesen gondoltak arra, hogy összefüggés van a dohányzás és a vastagbélrák között. Most a Harvard kutatói férfiak és nők esetében egyaránt kimutatták ezt az összefüggést, amint a 15. ábra {Kép:15 – A dohányzás és a vastagbélrák} mutatja. {Lábjegyzet:82 }, {Lábjegyzet:83 }
Miért nem fedezték fel a dohányzás vastagbélrák-okozó hatását hamarabb? A tanulmány szerzői szerint a dohányfüstben lévő kémiai anyagok alattomos természete miatt e rákfajta kockázatának növekedése akár évtizedekkel később jelentkezhet. Egyszerűbben fogalmazva a tanulmány azt állítja, hogy a cigarettafüstben levő kémiai anyagok karcinogén hatással vannak a bél falára, azonban ez a hatás önmagában nem elég erős ahhoz, hogy vastagbélrákot okozzon. A cigaretta toxinjai előkészítik a vastagbelet, hogy rák alakulhasson ki benne. Emiatt az ön mai vastagbélrák-kockázatának több köze van a 35 évvel ezelőtti dohányzási szokásához, mint ahhoz, mennyit szívott el tegnap, így tehát a dohányzás rákokozó hatása a távoli jövőben érvényesül. Minél kevesebbet dohányzik ma, annál kisebb lesz később a kockázat; ez is mutatja: leszokni a mai nap a legmegfelelőbb. Amikor a vastagbélrák jelentkezik, az majd csak arra mutat rá, hogy régen le kellett volna már szokni a dohányzásról. Továbbá a dohányzásnak a vastagbélre gyakorolt maradandó, makacs hatása el kell gondolkoztassa a fiatalokat: dohányzásuk hatását akár 35 év múlva vagy még később fogják elszenvedni.
 

Mellrák, melanoma és hímvesszőrák

A mellrák, a második leggyakoribb rákfajta a nők körében egy másik betegség, amely összefüggésben áll a dohányzással. Az eddig említett rákféleségekkel ellentétben a dohányzás nem okoz mellrákot; emiatt nem soroltam fel az e fejezet elején található listán. Az eddigi tudásunk szerint a dohányosok körében sincs több mellrák, azonban ha kialakul náluk, nagyobb valószínűséggel halnak meg. {Lábjegyzet:84 } Ennek magyarázata az a jól dokumentálható tény, hogy a dohányzás csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, így mellrák nagyobb eséllyel tud elterjedni, és tudja végül megölni áldozatát.
Legalább két tanulmány kimutatta már ezt a tényt. {Lábjegyzet:85 }, {Lábjegyzet:86 } Közülük az újabb keletű vizsgálat hatszázezer hölgyet érintett mintegy 900 mellrákos esettel és 10 éves vizsgálati időszakkal. Az eredmények a 16. ábrán {Kép:16 – Dohányzás és mellrák} láthatók. {Lábjegyzet:87 }
Olyan dohányosok körében, akiknél melanoma alakult ki, e betegség vér általi átterjedésének nagyobb a kockázata, mint nem dohányos betegtársaik körében. {Lábjegyzet:88 } A bőrrák egy másik fajtája, a laphámrák 50%-kal gyakoribb a dohányosok körében, mint azok között, akik soha nem dohányoztak. {Lábjegyzet:89 }
Egy másik rákfajta, melyről nem régen derült ki, hogy kapcsolatban áll a dohányzással, a hímvesszőrák. Azokkal összehasonlítva, akik soha nem dohányoztak, a dohányosok e pusztító rákfajta majdnem háromszoros kockázatával számolhatnak. {Lábjegyzet:90 } Ez a rosszindulatú daganat az immunrendszer hiányos működésével van kapcsolatban, továbbá a kutatások szerint összefüggésbe hozható a nemi szerveken található szemölcsökkel. {Lábjegyzet:91 }
 

Mit gondoljunk a vonzó és egészséges dohányosokat bemutató képekről?

A dohánygyárosok gyermekkorunktól kezdve szinte bombáznak bennünket olyan képekkel, amelyek nem betegséget és halált ábrázolnak, hanem vonzó nőket és férfias férfiakat szemmel láthatólag kicsattanó egészségben, amint cigarettát szívnak vagy tartanak kezükben. Az újságokon és az óriásplakátokon található hirdetések ma is dicsőítik a dohányzást. A valóságban azonban a modellek, mint a "Marlboro-ember", megfizették az árát tevékenységüknek. Ezek közül a személyek közül, akik hírnevüket a dohányipar hirdetései révén szerezték meg, többen megrokkantak vagy életüket vesztették a dohányzás miatt. Öt példát láthatunk e tragikusan alakuló sorsokra a 17. ábrán {Kép:17 – Öt balvégzetű "Marlboro-ember"}. {Lábjegyzet:92 }
A két túlélő, akiket felsoroltunk, megpróbálta jóvátenni, hogy hazugságot segített fenntartani. David Goerlitz és Janet Sackman is a dohányzás szókimondó bírálóivá váltak.
 

A dohányzás abbahagyása, étrendváltoztatás – a legjobb védelem a rák ellen

Nincs kétség afelől, hogy a rák kialakulásához több tényező együtthatása szükséges. Vannak dohányosok, akik sohasem kapnak rákot. Talán genetikailag védve vannak, vagy valamilyen kedvező életmódbeli gyakorlat megóvja őket. Sajnálatos módon a genetika abban segít csupán, hogy megtudhatjuk, milyen kockázattal rendelkezünk, de azt nem tudhatjuk, mitől vagyunk védve. Például ha önnek mindkét szülője dohányzott, és negyvenévesen meghalt tüdőrákban, és ön is dohányzik, önnek kiemelkedően magas az esélye, hogy fiatalon meghaljon ebben a betegségben. Ezzel szemben ha mindkét szülője 90 éves korában természetes halállal halt meg, bár dohányoztak, ez nem jelent garanciát arra, hogy ön nem halhat meg negyvenévesen tüdőrákban.
A "recesszív gének" adnak magyarázatot arra, hogy miért alakulhat ki gyermekekben olyan betegség, amitől egyik szülő sem szenvedett. Lehet a szülőkben rejtett genetikai hajlam betegségre, melytől sohasem szenvednek, viszont ha mindkét szülő génjeiben megtalálható ez a hajlam, a gyermekükben ki is fog ütközni.
A genetikai örökség nem befolyásolható, ám több életmódbeli tényező van, amely csökkentheti a rák kockázatát még a dohányosok körében is. A táplálkozásnak mélyreható szerepe van a rák kockázatában. Több mint 25 tanulmány jelzi, hogy a bőséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás (olyan zöldségekből, melyeknek magas a béta-karotin-tartalmuk) segíthet csökkenteni a tüdőrák kockázatát dohányosok és nem dohányosok körében egyaránt. {Lábjegyzet:93 } New York állam nyugati részében lakó férfiak körében, akik több zöldségből és gyümölcsből származó béta-karotint fogyasztottak, a tüdőrák kockázata csak 55% volt azokéhoz képest, akik kevesebb béta-karotint vettek magukhoz. {Lábjegyzet:94 } A védőhatás azonban azok esetében volt a legnagyobb, akik soha nem dohányoztak, vagy már abbahagyták a dohányzást. Alistair Moodie a dohányosok táplálkozásának szerepéről írt kitűnő tanulmányában egy sereg értékes információt közöl. Adatokat mutat be arra vonatkozóan, hogy a dohányzás csökkenti a vérben a rákellenes vitaminok mennyiségét, mint például a béta-karotinét, a C- és az E-vitaminét. Moodie továbbá tudományos eredményeket idézve összefüggést fedezett fel ezeknek a vitaminoknak alacsony szintje és több, dohányzással összefüggő rák között. {Lábjegyzet:95 }
Az orvosi irodalomban közölt felfedezések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a gyümölcs- és zöldségfélék bőséges fogyasztásának szerepe van a rák megelőzésében, azonban ez a jótékony hatás akkor a legnagyobb, ha az ember már abbahagyta a dohányzást. Továbbá a vitamintabletták szedése nem eredményez olyan jó hatást, mint azoknak az ételeknek a fogyasztása, melyek természetes módon gazdagok ezekben a védőhatású vitaminokban. Egy finn tanulmány jól igazolja az előzőekben elmondottakat. A kutatók férfi dohányosokat vizsgáltak, az egyik csoport szedett vitaminokat, a másik nem. Az E-vitamin- és béta-karotin-tartalmú táplálékkiegészítők szedése nem mutatott semmiféle rákmegelőző hatást. {Lábjegyzet:96 } Sőt úgy tűnt, hogy e tabletták szedése növeli a rák kockázatát.
Dr. Robert Jacob, az USA Mezőgazdasági Minisztériumának PhD fokozattal rendelkező kémikus kutatója a következő lényegbevágó kijelentést tette: "A dohányzásról való leszokáson kívül a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése a leghasznosabb változtatás, amit egy dohányos megtehet." {Lábjegyzet:97 } Dr. Jacob a továbbiakban megemlítette, hogy táplálékkiegészítők szedése nem egyenrangú alternatíva; a gyümölcsökben és zöldségfélékben található jótékony hatású anyagok tabletta formájában jelenleg még nem elérhetőek.
Világos, hogy aki sok növényi eredetű ételt fogyaszt, az a vitaminokon kívül más rákmegelőző hatású anyagot is magához vesz. Az átlag amerikai számára – különösképpen az átlagos amerikai dohányos vagy volt dohányos számára – bölcs dolog a zöldségek és gyümölcsök bőséges fogyasztása. Azonban látnunk kell, hogy bár a helyes étrend segít, közel sem annyit, hogy semlegesítse ennek a szenvedélynek a káros hatásait. Kezdjük a leszokással, majd javítsunk étrendünkön, ha helyre akarjuk hozni a dohányzás okozta károkat.
 

A II. szakasz összegzése

Ebben a részben a dohányzás pusztító hatásáról elmondottak súlyos tényként állnak előttünk. Az adatok ellentmondásmentesek. A cigaretták betegséget, pusztulást és halált okoznak. Nem dohányosnak lenni a leghatékonyabb módja a rákmegelőzésnek. Ha ön dohányzik, de szereti az életet és élni akar, a legeslegjobb döntés, amit meghozhat, az, hogy minél hamarabb leszokik.
 

III. szakasz – A dohányzás, szív- és érrendszeri betegségek

Sokan tudják, hogy a dohányzás rákot okoz, de kevés páciensem van tisztában azzal, hogy szív- és érrendszeri betegségeket is kivált. {Lábjegyzet:98 } A szívkoszorúér-megbetegedés (a szív artériáiban fellépő elzáródás következtében kialakuló betegség) az első számú gyilkos az USA-ban, részben a dohányosok nagy száma miatt. Egy másik nagy gyilkos, a gutaütés (más néven szélütés, agyinfarktus), szintén kapcsolatban van a dohányzással. {Lábjegyzet:99 } A kéz és láb ereinek betegsége, az ún. periferiális vaszkuláris betegség is ugrásszerűen terjed a dohányzás miatt. {Lábjegyzet:100 } Ezekben a betegségekben a közös nevező az ateroszklerózis (vagyis érelmeszesedés), amit a dohányzás nagymértékben előmozdít. {Lábjegyzet:101 }
Hány amerikai állampolgár hal meg szív- és érrendszeri betegségekben? Ha összeadjuk az agyinfarktus, a szívkoszorúér-betegségek és a periferiális vaszkuláris betegségek számát, kiderül, hogy évente majdnem egymillió életet követelnek. Ebből közel 300 000 halál a dohányzás egyenes következménye. {Lábjegyzet:102 } Egyszerűen szólva, ha ezek az emberek nem dohányoztak volna, ma is élhetnének.
Megalapozott tény, hogy a dohányzás csupán a véredényekre kifejtett hatása miatt is rengeteg ember haláláért felelős. Az egész világnak tudnia kellene erről a szörnyűségről. Évekkel ezelőtt az Egyesült Államok országos tiszti főorvosa minden egyes állampolgárnak küldött egy levelet az AIDS-vírusról. Én is, mint mindenki más, kaptam egy ilyen levelet. Ez az irat azzal a céllal született, hogy elmondja, hogyan lehet elkerülni, hogy AIDS-ben haljunk meg. Ha összehasonlítjuk a dohányzás által okozott szívbetegség miatti elhalálozások számát az évente az AIDS-ben meghaltak viszonylag kis számával, akkor azt találjuk, hogy az országos tiszti főorvosnak minden egyes amerikainak öt levelet kellett volna küldenie, hogy figyelmeztessen bennünket a dohányzás káros hatására.

Mennyire növeli a dohányzás a szívroham kockázatát?

A felmérések szerint azok között a 45–54 évesek között, akik több mint egy csomag cigarettát szívnak el naponta, a szívinfarktus kockázata több mint négyszeres. {Lábjegyzet:103 } Az idősebb dohányosok koruktól függően, 70–200%-kal növelik kockázatukat. {Lábjegyzet:104 } Továbbá ha a dohányzáshoz más rizikófaktorok is társulnak, például a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás, a káros hatás még nagyobb. A Pooling Project Research Group által végzett felmérések összegzése alapján vonhatjuk le ezt a következtetést. {Lábjegyzet:105 } (Az eredmények a 18. ábrán {Kép:18 – A dohányzásnak, a magas vérnyomásnak és a magas koleszterinszintnek az első súlyos szívroham kiváltásában betöltött szerepe} láthatók.)
Figyeljük meg, hogy 89 alatti diasztolés vérnyomással és 249 alatti koleszterinszinttel ezer főből 23 nem dohányzónak volt komoly szívrohama az 59 éves kor elérése előtt. Akik dohányoztak, azoknál a rizikó több mint duplájára nőtt. Másrészről, akik ugyan nem dohányoztak, de rendelkeztek mindkét másik rizikófaktorral, a betegség kockázata négyszeresére emelkedett. Ha ezek a személyek dohányoztak is, a kockázat az alacsony rizikójú csoporthoz képest nyolcszorosára nőtt. Természetszerűleg ez a legveszélyeztetettebb csoport. A felmérésben vizsgált viszonylag fiatal emberek közül 10 év alatt majdnem minden ötödik szívinfarktust kapott. Ez nagyobb kockázat, mint várható lenne, ha egyszerűen csak összegeznénk a három rizikótényező kockázatát.
Az ebből és hasonló tanulmányokból levont következtetések megdöbbentőek. Néhány fontosabb megfigyelés a 19. ábrán {Kép:19 – A dohányzás és a szívkoszorúér-betegség} látható. {Lábjegyzet:106 }
Sokan nehezen ismerik el a dohányzás és a szívbetegségek közötti szoros kapcsolatot. A statisztikák azonban egyértelműek. A 65 évnél fiatalabb amerikaiak körében férfiaknál a szívroham miatti elhalálozás 45%-át, nők esetében 41%-át a dohányzás okozza. Fiatalabb nők esetében a kockázat még ennél is nagyobb. Egy tanulmány szerint a fiatal nők esetében a szívrohamok 76%-a dohányzás miatt következik be. {Lábjegyzet:107 }
Hasonló kapcsolat figyelhető meg más nyugati országokban is. Például egy új keletű brit tanulmány kiderítette, hogy a 30-as, 40-es éveikben járó dohányosok ötször nagyobb valószínűséggel szenvednek szívrohamot, mint nem dohányzó társaik. {Lábjegyzet:108 } Ez a vizsgálat kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban az 50 év alattiak esetében a szívrohamok többségét mindkét nemnél a dohányzás okozza. A dohányozó fiatal nők tovább növelik a szívroham kockázatát, ha fogamzásgátló tablettát is szednek. Ezeket a meglepő adatokat szemlélteti a 20. ábra {Kép:20 – Fogamzásgátló tabletta szedése, dohányzás és szívroham}.
Figyeljük meg, hogy a dohányzás tablettaszedéssel kombinálva a várhatónál jóval nagyobb kockázatot jelent, ha megnézzük, hogy a két rizikófaktor egyenként mennyivel növeli a kockázatot.
 

A dohányzás által okozott végzetes szívrohamok

A dohányosok esetében a szívroham nem csupán gyakoribb, de nagyobb valószínűséggel meg is halnak tőle. Ezen túlmenően annak is nagyobb a kockázata, hogy szívbetegség miatt hirtelen halállal halnak meg. Hirtelen halálnak nevezik, ha a haláleset egy ember egészségében 24 órán belül bekövetkező változás miatt alakul ki. {Lábjegyzet:109 } Ez egészségesnek tűnő emberrel a munkahelyén, szabadidejében, családja körében, bárhol előfordulhat. Rendszerint hirtelen, figyelmeztetés nélkül következik be; és az élet percek alatt elillanhat. A 21. ábra {Kép:21 – A dohányzás növeli a hirtelen halál kockázatát} számszerűsíti a hirtelen halálesetek megnövekedett kockázatát dohányosok esetében. {Lábjegyzet:110 }, {Lábjegyzet:111 }
Figyeljük meg, hogy aki dohányzik, annál a hirtelen halál kockázata akár négyszeresére is nőhet egy nem dohányzóval összehasonlítva. Szerencsére azonban a kockázat jelentős mértékben csökken, amikor valaki abbahagyja a dohányzást, oly gyorsan, hogy egy éven belül a szívrohamból származó hirtelen halál kockázata 50%-kal esik vissza.
Miért csökken ilyen gyorsan ez a kockázat? A válasz a nikotin természetéből adódik. A nikotin a hirtelen halál kockázatát azzal növeli meg, hogy végzetes szívritmuszavarokra hajlamosít. Más szóval ha a dohányosnak szívrohama van, a hirtelen halál nagyobb valószínűséggel következik be, mert a vérben levő nikotin érzékenyebbé teszi a szívet. Amikor valaki abbahagyja a dohányzást, a nikotin gyorsan kitisztul a vérből. Néhány nappal az utolsó cigaretta elszívása után már számíthatunk arra, hogy a szívrohamból adódó halál kockázata jelentősen csökken.
A véralvadási rendszer is hirtelen megváltozik, amikor valaki abbahagyja a dohányzást. E folyamat főszereplői közé tartoznak a vérlemezkék (trombociták). Mik ezek, és mi a feladatuk? A vérlemezkék a vér igen apró alkotórészei, a fehér- és a vörösvérsejteknél is kisebbek. Akkor lépnek akcióba, ha egy érfal megsérül. A vérlemezkék nélkül egy seb addig vérezne, míg az ember halálát nem okozná. A vérlemezkék ezt úgy akadályozzák meg, hogy összetömörülnek és lezárják a sérülést. Ez az alvadt vércsomó addig növekszik, amíg elég nagyra nem nő, hogy elzárja a sérült véredényt, elállítva a vérzést. A vérlemezkék csodálatos munkát végeznek, hiszen rendszerint percek alatt elzárják a megnyílt ereket.
Ezek az elzáródást okozó sejtecskék tapadósabbá válnak, és hajlamosak lesznek a természetellenes összecsapzódásra, amikor valaki dohányzik. {Lábjegyzet:112 } Előfordul, hogy akkor is összetapadnak az erekben, amikor nincs is sérülés, többnyire olyan helyeken, ahol a véredények beszűkülnek. Ha ez a beszűkülés a vért az agyba szállító szívkoszorúérben történik, az összetapadt vérlemezkék meg is állíthatják a véráramlást. Ez a végtagok irányítására, a beszédre is befolyással lehet, sőt hirtelen halál is felléphet ennek eredményeként. Ha valaki abbahagyja a dohányzást, a vérlemezkék működése napok alatt helyreáll. {Lábjegyzet:113 } Mivel az átlagos vérlemezke csak tíz napig él, {Lábjegyzet:114 } két hét sem kell hozzá, és a szervezetben a vérlemezkék teljesen új és normális populációja fejlődik ki. Ezek a változások meghatározó szerepet játszanak abban, hogy a dohányzás elhagyása után a szívbetegségek kockázata rövid időn belül csökken.
A szívritmus stabilizálódására és a véralvadási funkció normalizálódására vonatkozó tények további késztetést jelenthetnek a dohányosok számára, hogy szokjanak le. A hirtelen halál kockázatában bekövetkező gyors változás csak egy példa a szervezet önmagát megjavító, és a normális működéshez visszatérő, csodálatos képességére. E fejezetben további példákat is felvonultatok még annak igazolására, hogyan képes a szervezet orvosolni a dohányzás okozta károkat.
 

A dohányzás károsítja az agyat

Nem a szív az egyetlen szerv, mely károsodik a dohányzás okozta szív- és érrendszeri betegségektől. A dohányzás miatt az agyat ellátó erek is hajlamossá válnak a fokozott mértékű meszesedésre. Ha az erek beszűkülése elér egy bizonyos határt szélhűdés (vagyis agyi infarktus) lép fel. Az esemény hasonló a szívrohamhoz, de az elzáródás az agyat ellátó erekben lép fel, és így az agy szövetei károsodnak. Ilyen esetben cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) betegségről beszélünk. E betegséggel kapcsolatban számos kutatási eredmény ismert. A 22. ábrán {Kép:22 – Agyi ereket érintő (cerebrovaszkuláris) betegség} felsorolunk néhányat. {Lábjegyzet:115 }
Ha a napi 1–14 szál cigarettát elszívó asszonyokat olyanokkal hasonlítjuk össze, akik soha nem dohányoztak, a halálos és a nem halálos kimenetelű agyinfarktus kockázata több mint kétszeres. Az erősebben dohányzó asszonyok, akik több mint napi 25 szálat szívnak el, majdnem négyszeres kockázatot viselnek. {Lábjegyzet:116 }
Fiatal személyek esetében a dohányzás még komolyabban növeli a szélhűdés kockázatát. Az agyi infarktus miatti elhalálozás kockázata általában háromszoros a 65 év alatti férfiak és nők esetében is. {Lábjegyzet:117 } Az idős emberek is kockáztatnak a dohányzással. A 65 év fölötti férfiaknál 94%-kal nagyobb a szélhűdés kockázata, mint a korukbeli nem dohányzóknál. A 65 év feletti női dohányosok 47%-kal nagyobb kockázatot viselnek. {Lábjegyzet:118 }
Ezek a tanulmányok a kórházi sürgősségi osztályon orvosként szerzett tapasztalataimmal is összhangban vannak. Néhány nappal ezelőtt is elhívtak, hogy vizsgáljam meg az agyi infarktus egy 45 éves áldozatát, aki nem tudta használni jobb kezét és jobb lábát, és beszélni sem tudott. Mielőtt megvizsgáltam volna, már tudtam, hogy dohányos volt. Nagy trombózisos szélütés (erek elzáródása miatt kialakuló agyi infarktus) ilyen súlyos formában nem szokott előfordulni nem dohányozók esetében. Kedves fiatalok, kérem, vigyázzanak! Ha továbbra is dohányoznak, óriási mértékben növelik annak esélyét, hogy ehhez a fiatalasszonyhoz hasonló módon ilyen fiatalon megrokkannak. Próbáljuk elképzelni a tragikus következményeket! Ez a 45 éves asszony eddig két gyermeke nevelésének örömeit élvezhette. A legkitűnőbb orvosi ellátás ellenére a szélütés hirtelen végett vetett ennek. Most már szólni sem tud gyermekeihez, az agynak a beszédért felelős része is elhalt. A hölgy személyisége megváltozott. Hosszú heteken át tartó rehabilitáción kell részt vennie. Mindez annak a következménye, hogy a dohányzás egészségromboló szokását választotta.

A dohányzás más véredényeket is károsít

Az eddigiekben szóltunk a dohányzás szívre és agyra gyakorolt hatásáról. Ezt a hatást más véredényekre vonatkozóan is meg kell vizsgálni, például a has, a kezek és a lábak ereit illetően. A dohányzás az egyik fő oka annak, hogy az ateroszklerózis (érelmeszesedés) esetében zsíros lerakódás képződik az erek falain az egész szervezetben. Ateroszklerotikus periferiális keringési betegség az artériák leszűkülésének hivatalos elnevezése, ami leggyakrabban a láb ereit érinti. Nem dohányzókkal összevetve még a napi egy doboznál kevesebbet szívók esetében is 11,5-szeres ennek az állapotnak a kialakulási kockázata. Az erősebb dohányosok kockázata 15,6-szeres. {Lábjegyzet:119 }
A főütőér tágulata (az aorta aneurizmája) ezeknek a zsíros lerakódásoknak az egyik különösen veszélyes következménye. A főütőér, vagyis az aorta egy nagy véredény, mely a test közepén szállítja a vért a szívtől a lábakba. Ez a főér érelmeszesedés esetén súlyosan károsodik, meggyengülhet, és nem képes többé elviselni a szív által előállított nagy nyomást. Ilyen esetben az aorta gyenge pontjainál kitüremkedhet, mint egy autógumi. Ezt a kitüremkedést, tágulatot nevezik aneurizmának. A szív pumpálásából eredő folyamatos magas nyomás miatt a tágulat addig nő, míg végül kilyukad. Ha ez megtörténik, az eredmény hirtelen halál. Az orvosi kutatások szerint e végzetes betegség egyik fő oka a cigarettázás, amint ezt a 23. ábrán {Kép:23 – Végtagok ereinek elmeszesedése és a főütőér tágulata} dokumentáltuk. {Lábjegyzet:120 },  {Lábjegyzet:121 }
Jól látható kapcsolat van a dohányzás mértéke és az aorta aneurizmája miatt bekövetkező halál között. Ezt ábrázolja a 24. ábra {Kép:24 – A főütőér tágulatából eredő halálozás}. {Lábjegyzet:122 }
Figyeljük meg, milyen meredeken emelkednek a számok az elszívott cigaretták számától függően. Napi két doboz elszívása esetén a kockázat már nyolcszoros, de már napi egy és kilenc szál között is több mint kétszeresére nő a hirtelen halál e fajtájának kockázata. Érdemes elgondolkodni azon, mi történik a szervezetünkkel minden egyes alkalommal, amikor szippantunk egyet a cigarettából. Egyértelmű, hogy a dohányfüst pusztító hatást gyakorol a szervezet ereire.
 

Hogyan károsítja a dohányzás az ereket?

Az eddigiekben már láttuk a dohányfüst vérlemezkékre gyakorolt hatását. A cigarettában található kémiai anyagok más mélyreható változásokat is előidéznek, melyek több okból is növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Néhány valószínű okot sorolunk fel a 25. ábrán {Kép:25 – A dohányzás többféleképpen járul hozzá az érelmeszesedés kialakulásához}. {Lábjegyzet:123 },  {Lábjegyzet:124 },  {Lábjegyzet:125 }
A dohányzás a közismertebb szívbetegség-rizikófaktorokat is befolyásolja. A kutatások során kiderült, hogy a dohányzás egyrészt csökkenti a HDL, és emeli az LDL szintjét. {Lábjegyzet:126 } A jó koleszterin szintjének a dohányzás okozta csökkenéséről végzett egyik kutatás eredményeit láthatjuk a 26. ábrán {Kép:26 – A dohányzás csökkenti a HDL-szintet}. {Lábjegyzet:127 }
Figyeljük meg, minél többet dohányzik valaki, a koleszterinszint várhatóan annál rosszabb! Példa ez az úgynevezett dózistól függő reakcióra, ami árulkodó jele a két kérdés közötti kapcsolat – ez esetben a dohányzás és az alacsonyabb HDL-szint – létezésére.
A dohányzás erőteljes oxidáló hatással párosul, ami feltételezhetően a koleszterint is oxidálja. Az oxidált koleszterinről részletesebben olvashatunk a 3. fejezetben. Ez az anyag különösképpen károsítja az erek falát, és úgy tűnik, kulcsszerepet játszik az érelmeszesedésben.

IV. szakasz – A passzív dohányzás veszélyei

A passzív dohányzás növeli a szívinfarktus kockázatát

A dohányzás igen kellemetlen hatást gyakorol a dohányzó személyre. Ráadásul 20–30%-kal növeli a szívroham okozta elhalálozás kockázatát a nem dohányzóknál. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem két orvosa, dr. Glantz és Parmley, a szívroham megnövekedett kockázatának jó néhány okát azonosították nem dohányzók esetében e témával foglalkozó kutatásukban. {Lábjegyzet:128 } További tanulmányok is hozzájárultak ehhez az eredményhez. {Lábjegyzet:129 }, {Lábjegyzet:130 }, {Lábjegyzet:131 } A kifújt füst károsítja a nem dohányzókat, amint az alább is látható.

A passzív dohányzás hatásai
1. Csökkenti a vér oxigénszállítását a szívbe.
2. Rontja a szívizom oxigénfelhasználó képességét.
3. A HDL-koleszterin szintjét éppúgy csökkenti, mint az aktív dohányosnál.
4. Növeli a vérlemezkék aktivitását.
5. Károsítja az erek falát.
6. Gyengíti az erek tágulási képességét.
7. A szív véredényeiben meggyorsítja az akadályok képződését.
8. Szívroham után növeli a károsodás mértékét.
Láthatjuk, hogy a passzív dohányos szív- és érrendszere éppúgy károsodik, mint az aktív dohányosé. Glantz és Parmley kutatási szerint "azok a nem dohányzók, akik a másodlagos dohányfüstnek naponta ki vannak téve, a halálos és nem halálos szívrohamok tekintetében egyaránt megemelkedett kockázattal bírnak". {Lábjegyzet:132 }
Dr. Orleans és dr. Slade a nikotinfüggőségről írott meghatározó könyvükben külön fejezetet szentelnek a dohányfüst által okozott levegőszennyezésnek. Ebben a kiadványban a passzív dohányzás okozta haláleseteket számszerűsítik. {Lábjegyzet:133 } Becsléseiket a 27. ábrán {Kép:27 – A passzív dohányzás miatti halálesetek évente az USA-ban} láthatjuk.
A mintegy 50 000 passzív dohányos halála jelentős szám. A passzív dohányzás tragédiája, hogy ártatlan emberek károsodnak, olyanok, akik maguk döntöttek úgy, hogy nem fognak dohányozni. E jogtalanság elleni felzúdulás eredményezte a nem dohányzók jogainak védelmében hozott törvényeket, melyek tiltják a közösségi helyeken való dohányzást.
 

A dohányosok okoznak-e rákot barátaiknak és szeretteiknek?

A Nemzeti Rákintézet (National Cancer Institute) folyóiratában közöltek egy tanulmányt 210 olyan asszony esetét vizsgálva akik tüdőrákot kaptak, de sohasem dohányoztak. Az eredményeket a 28. ábrán {Kép:28 – A rák kockázata a passzív dohányzás következtében} láthatjuk. {Lábjegyzet:134 }
Nem dohányzó asszonyok esetében a tüdőrák kockázata több mint a duplájára nőtt, ha egy vagy több dohányossal éltek együtt. Ez csak egy a sok kutatási eredményből, melyek mind ugyanarra mutatnak rá: a passzív dohányzás káros az egészségre. Természetesen ez nem olyan veszélyes, mint az aktív dohányzás, amikor valaki a cigarettáját szívja. Ne feledjük, az aktív dohányosok a tüdőrák kockázatát saját esetükben 10–20-szorosára növelik, míg azoknál, akik passzívan szívják a füstöt, a kockázat két-háromszorosára nő. Érdemes megjegyezni, hogy más dohányzással összefüggő rákbetegségek is gyakoribbá válhatnak, ha valaki füstöl a környezetünkben. Például a méhnyakrák nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzással is összefüggésben van. {Lábjegyzet:135 }
Az egészségügyi felmérések egy másik tanulsága, hogy a másodlagos dohányfüst a legvédtelenebbek, a fiatalok és a magzatok esetében a legveszélyesebb. Emlékezzünk vissza a Nemzeti Rákkutató Társaság tanulmányára, mely szerint a dohányfüst gyermek- és kamaszkorban majdnem kétszeres mértékben okozhat rákot, mint felnőttkorban. {Lábjegyzet:136 } Dr. Dale Sandler és kollegái, akik együtt dolgoznak a Környezeti Egészségügyi Tudományok Nemzeti Intézeténél (National Institute of Environmental Health Sciences), egy még riasztóbb tanulmányt tettek közzé. Kutatásaik szerint ha a gyermek még az anyaméhben vagy a születés utáni években dohányfüstnek van kitéve, a rák kockázata évekkel később, a felnőtté válás időszakában megnő. A különféle rákbetegségek között a vérképző szervek rákja különösképpen megemelkedett. Ezek közé tartozik a hírhedt leukémia is. Amikor az egyik szülő dohányzik, ennek a rákbetegség-csoportnak a rizikója 70%-kal emelkedik, ha azonban mindkét szülő dohányzik, a kockázat 360%-kal nő.
Amikor az összes rákbetegséget áttekintették, megállapították, hogy a kockázat nagyobb, ha az apa dohányzik, mint ha az anya a dohányos. A rák kockázata átlagosan 50%-kal nőtt. {Lábjegyzet:137 } Egy másik felmérés kimutatta, hogy azok a gyermekek sokkal inkább ki vannak téve a gyermekkori rákbetegségeknek, akiknek az édesanyja a terhesség ideje alatt dohányzott. {Lábjegyzet:138 } Ha a gyermek apja (de az anyja nem) dohányzott, érdekes módon a gyermeknél később nagyobb agydaganat-kockázat jelentkezett. {Lábjegyzet:139 }
A másodlagos dohányfüst ilyen és más káros hatásainak felfedezése miatt a polgárok a törvényhozáson keresztül az USA egész területén elérték, hogy éttermekre, repülőgépekre, munkahelyekre vonatkozó dohányzást tiltó rendelkezések szülessenek. A közvélemény így érvelt: végül is kinek van joga veszélyeztetni azt, aki csupán ártatlanul szemléli a cigarettára gyújtást? Az ilyen cselekedet emberellenes erőszak. Amikor a passzív dohányzás veszélyei a közvélemény figyelmébe kerültek, az egyik újság karikatúrája egy girhes, beteges külsejű lovat ábrázolt kórházi ágyban. A képen a ló éppen intravénás kemoterápiát kapott. A képaláírás a következő volt: "A Marlboro-férfival töltött évek." A ló gazdája dohányzásának, vagyis a passzív dohányzás áldozatává vált.
A szív- és rákbetegségek előidézése révén a dohányzás jóval több embert pusztít el, mint bármely más egészségügyi tényező. A másodlagos dohányfüst is e két betegségcsoport révén okozza a legtöbb kárt. Sokan úgy vélik, a legnagyobb veszély az, hogy a dohányzás gyermekeinkre és unokáinkra hat, sokakat egész életükre megkárosítva.
 

Csecsemők és gyermekek károsodnak a passzív dohányzástól

A kutatások azt mutatják, hogy a csecsemők és gyermekek a másodlagos dohányfüst miatt igen magas kockázatnak vannak kitéve – és a statisztikák kijózanítóbbak, mint azt a legtöbb amerikai gondolná. Például azok a gyermekek, akiknek szülei csupán napi tíz szálat szívnak el, nagyobb valószínűséggel kapnak asztmát, és ha megkapják, nagy valószínűséggel súlyosabb tünetekkel jár. A gyermekek asztmában való megbetegedésének kockázata megháromszorozódhat az anya dohányzásának következtében. {Lábjegyzet:140 }, {Lábjegyzet:141 } Becslések szerint évente 26 ezer gyermekkori asztmás eset kialakulása erre az egyetlen okra vezethető vissza. {Lábjegyzet:142 }
Ezenkívül az aktív dohányosok gyermekei gyakrabban köhögnek, gyakrabban megfáznak, többször lesz torokfájásuk, fülgyulladásuk, gyakoribb a szükséges mandulaeltávolítás. {Lábjegyzet:143 }, {Lábjegyzet:144 } A 18 hónapnál fiatalabbak esetében különleges kockázattal is kell számolni. Ebben a korosztályban minden évben 300 000 légzőszervi megbetegedés következik be, például hörghurut és tüdőgyulladás. {Lábjegyzet:145 } Ebből 15 000 esetben kórházi ellátásra van szükség. Egy tanulmány szerint minden öt szál cigaretta után, melyet az anya elszív, gyermekénél a tüdőgyulladás és a hörghurut kockázata 2,5–3,5%-kal nő. {Lábjegyzet:146 } Egy másik aggodalomra okot adó dolog, hogy ha valaki gyermekkorában dohányfüstnek van kitéve, egész életére megnöveli az emfizémia (tüdőtágulás) kialakulásának rizikóját. {Lábjegyzet:147 }
 

A szülői dohányzás és a hirtelen gyermekhalál

Talán a legijesztőbb az a statisztika, hogy a dohányfüstnek kitett gyermekek kétszer olyan nagy valószínűséggel hunynak el SIDS miatt (ez a betűszó az angol "sudden infant death syndrome" kifejezés rövidítése, jelentése: hirtelen gyermekhalál szindróma). A SIDS és az anyai dohányzás közötti kapcsolatot ábrázolja a 29. ábra {Kép:29 – Az anya dohányzása kapcsolatban áll a hirtelen gyermekhalál szindrómával}. {Lábjegyzet:148 }
A hirtelen gyermekhalál szindróma látszólag egészséges csecsemőknél fordul elő. A gyermek teljesen normálisnak tűnik, az anya örül a kicsi fejlődésének. A kisbabát bölcsőbe helyezik, hogy szunyókáljon; mikor az anya a szokásos ébredési időben megszemléli gyermekét, kiderül, hogy halott. A szülők fájdalma és szenvedése leírhatatlan. Egy dohányzó anya gyermekénél háromszoros valószínűséggel fordulhat elő ez, mint egy nem dohányzó gyermekénél. Ha az anya a szülés után rögtön abba is hagyja a dohányzást, méhében a dohányfüst ártalmainak kitett gyermeke még mindig kétszeresen esélyes, hogy a SIDS áldozata lesz. Igen, a leszokás csökkenti a kockázatot, de az még mindig nagyobb, mint a nem dohányzó anya esetében. Egyértelmű tehát, hogy a dohányzást még azelőtt kell beszüntetni, mielőtt az anya teherbe esne.
A British Medical Journal (Brit Orvosi Folyóirat) hasonló eredményeket közölt. A lapban megjelent kutatás szerint a terhesség folyamán dohányzó anya növeli gyermekének esélyét arra, hogy nyolchetes kora előtt SIDS-ben haljon meg. A kockázat minden ötödik, naponta elszívott cigarettával 55%-kal emelkedett. {Lábjegyzet:149 } Meglepő, de az apa dohányzása még nagyobb kockázatot jelentett, azonban ebben az esetben a kockázat csak akkor növekedett, ha a gyermek 24 hetes elmúlt. Minden ötödik cigaretta, amit az apa naponta elszívott, a gyermek SIDS-kockázatát lényegében megháromszorozta. {Lábjegyzet:150 }
Világos, hogy a SIDS kockázata a szülők dohányzásával van kapcsolatban a kisgyermek környezetében, fogamzáskor és a terhesség alatt. Felfigyelhetünk arra, hogy a szülői dohányzás már jóval a gyermekek megszületése előtt kifejti hatását. Az anya dohányzásának további lehetséges ártalmait a 30. ábrán {Kép:30 – A dohányzó anya többszörös ártalmat okoz} soroltuk fel.
 

Méhkürti terhesség a dohányzás miatt

A dohányzásnak talán legkorábbi születés előtti hatása a méhkürti terhesség megnövekedett kockázata. {Lábjegyzet:151 }, {Lábjegyzet:152 } A méhkürti terhesség olyankor fordul elő, ha a megtermékenyített petesejt megakad az egyik, a petefészekből méhbe vezető petevezetékben. Ez a helyzet szinte mindig magzatvesztéssel jár, de komoly kockázatot jelent az anya számára is. Amerikában az ilyen terhesség a leggyakoribb oka a terhesség korai szakaszában (az első három hónap során) előforduló halálnak. Különös aggodalomra ad okot, hogy 1965 óta az USA-ban majdnem négyszeresére emelkedett a méhkürti terhességek száma. {Lábjegyzet:153 } Ez a helyzet felelős az összes terhességgel kapcsolatos elhalálozás 13%-áért. {Lábjegyzet:154 } A megnövekedett méhkürti terhességi kockázat annak a ténynek "köszönhető", hogy a dohányzás növeli a medencegyulladásnak nevezett női betegség kockázatát (angolul a PID betűszóval rövidítik).
Már évek óta köztudott, hogy a terhes anya dohányzása kisebb születési súlyt eredményez. Noha ez kívánatosnak is tűnhet, valójában a halvaszületések és más komplikációk kialakulásának kockázatát növeli. {Lábjegyzet:155 }, {Lábjegyzet:156 }
 

Több vetélés a dohányzó nők körében

A vetélés gyakoribb a dohányzó terhes anyák körében. Ez a hatás meglepő módon átöröklődik a dohányos lányára is, végül még a harmadik generációt is érinti. Angliában a Bristoli Egyetem Gyermekegészségi Intézetében dr. Golding a 31. ábrán {Kép:31 – Az elvetélés még a harmadik generációra is kihat} feltüntetett kockázatokat állapította meg.
A dohányzásnak a jövő nemzedékeire gyakorolt hatása még inkább rámutat annak szükségére, hogy segítsük az asszonyokat a nikotinfüggőségtől megszabadulni.
A magzat akaratlanul ki van téve a másodlagos dohányzásnak, ha az anya cigarettázik, azonban a még meg nem született gyermek harmadlagos dohányfüst hatásának is ki lehet téve. Ebben a helyzetben maga az anya nem dohányzik, de a környezete szennyeződik dohányfüsttel. A terhes anya szervezetéből a füst káros összetevői a magzat szervezetébe is átjutnak. Az ilyen hatásnak kitett gyermekek lassabban fejlődnek, {Lábjegyzet:157 } és általában kisebb súllyal születnek. {Lábjegyzet:158 }, {Lábjegyzet:159 } Ezek a hatások a dohányfüstben található toxinok hatóerejét mutatják.
 

Sok a dohány okozta halvaszületés

Ha figyelmen kívül hagyjuk az apa dohányzását és a harmadlagos dohányfüst más forrásait, a magzatra gyakorolt hatás még mindig óriási. Ha az USA-ban egyetlen terhes nő sem dohányozna, több ezer életet lehetne megmenteni. A statisztikák elemzéséből azt a következtést lehet levonni, hogy az USA-ban a dohányzás miatti halvaszületések száma évente valahol 19 és 141 ezer között lehet. {Lábjegyzet:160 } Az anya dohányzásának más hatásai is vannak: 32 000 és 61 000 között van azoknak a csecsemőknek a száma, akik alacsony születési súllyal jönnek világra; viszont 14 000 és 26 000 között lehet azoké, akik intenzív osztályon való ápolásra szorulnak, és 1200– 2200 SIDS miatti elhalálozás következik be. {Lábjegyzet:161 }
 

A dohányzó anyáknál több a torzszülött csecsemő

Némely szülő úgy gondolja, a torzszülött gyermek rosszabb, mintha meghalna a gyermek. Inkább elvesztenék gyermeküket, mint megszüljenek egy súlyosan károsodott csecsemőt. Ha az anya dohányzik, sajnos ez azt is jelenti, hogy nagyobb lesz a kockázata, hogy a születendő gyermek testi hibával jön a világra. {Lábjegyzet:162 } Ide sorolhatók a végtag-fogyatékosságok, {Lábjegyzet:163 } a kancsalság, {Lábjegyzet:164 } a nyúlszáj és a farkastorok. {Lábjegyzet:165 } A farkastorok és a nyúlszáj a leggyakoribb születési hibák között szerepel. A lakosság körülbelül 13,5 százaléka genetikailag fogékony ilyen problémára. Ha a genetikailag érzékeny anya nem dohányzik, annak kockázata, hogy ilyen hibával születik gyermeke, csak 20%-kal nagyobb, mint egy olyan anyáé, akinek nincs ilyen fogékonysága. Ellenben ha egy sérült génekkel rendelkező anya dohányzik, a kockázat 500%-kal emelkedik. Sajnálatos, de amikor az anya megtudja, hogy terhes, talán már késő leszokni. A Johns Hopkins Egyetem kutatói kimutatták, hogy a károsodás sokszor már azelőtt bekövetkezik, hogy az anya rájönne terhességére. Ez egy újabb ok arra, hogy minden anyaságra vágyó vagy teherbe ejthető nő leszokjon a dohányzásról.

A dohányzó anyák gyermekeinek alacsonyabb az IQ-szintje

A szellemi sérülés a terhesség alatti dohányzás egyik gyakori eredménye. Amikor 3-4 éves korban megmérték az intelligenciát, alacsonyabb volt azoknak a gyermekeknek az IQ-szintje, akiknek anyja a terhesség alatt dohányzott, amint ez a 32. ábrán {Kép:32 – Dohányzó anyák gyermekei: alacsonyabb IQ-szint} látható. {Lábjegyzet:166 }
Már napi fél doboz cigaretta elég ahhoz, hogy a gyermek IQ-ja károsodjon. Más tanulmányok is hasonló eredményt tükröznek. {Lábjegyzet:167 }
Kilenc pont talán nem tűnik soknak, mégis nagy különbséget eredményezhet. Az intelligencia osztályozása – némiképp önkényesen – 15 pontonkénti beosztással készül oly módon, hogy a középső két beosztás mondható átlagosnak. {Lábjegyzet:168 } Az IQ-beosztást a 33. ábrán {Kép:33 – Az intelligenciahányados (IQ) skálája} ábrázoltuk.
Ez a skála jól mutatja, hogy egy gyermek már akkor is egészen más kategóriába kerülhet, ha IQ-ja csak kilenc pontot változik. Nem helyes azonban ezt a kilencpontos átlagot arra használni, hogy megjövendöljük, milyen lesz a dohányzás hatása a gyermekre. Az egyik gyerek talán 15 pont veszteséget szenved el, a másik csak egy kissé sérül, azonban bármilyen kis károsodás igazságtalan az ártatlan gyermekre nézve.
A dohányzás szellemi hatásai az egész életre megmaradnak. Az ilyen ember szellemi kapacitása kisebb, mint egyébként lenne. Méltánytalan dolog egy gyermekkel szemben, hogy anyja dohányzása miatt egész életére alacsonyabb az IQ-ja.
A dohányzás nem csupán a gyermek IQ-ját csökkenti, de más agyi és idegi problémákat is okoz. A terhesség alatt dohányzó anyák gyermekeinél rendellenes izomtónus, fokozott remegés, hangképzési problémák is gyakrabban fordulnak elő. {Lábjegyzet:169 } Továbbá kimutatták, hogy a térbeli információkat is kevésbé jól tudják feldolgozni. {Lábjegyzet:170 } Sőt a Duke Egyetem kutatása szerint a cigaretta talán még a kokainnál is veszélyesebb a még meg nem született gyermekre. {Lábjegyzet:171 }
Miért ilyen súlyosak a dohányzás lelki és idegrendszerre ható ártalmai? A dohány több területen is befolyásolja a vérkeringést oly módon, hogy a magzatnak kevesebb oxigén és tápanyag jut. {Lábjegyzet:172 } Utalnak jelek arra is, hogy az anya dohányzása miatt kevesebb agysejt alakul ki a fejlődő magzatban. {Lábjegyzet:173 }
 

Több a "problémás gyermek" a dohányzó anyukák csemetéi között

Az egyik új keletű tanulmány szerint a gyermek viselkedését születés után is befolyásolhatja a másodlagos dohányfüst, amint ezt a 34. ábrán {Kép:34 – A dohányzó anyáknak problémás gyermekei vannak} részletezzük. {Lábjegyzet:174 }
A másodlagos dohányfüst hatással van a gyermek agyára és ezért jellemére is. Ebben a kutatásban nagyon körültekintően igyekeztek kiszűrni minden más tényezőt, ami befolyásolhatja a gyermek viselkedését. Statisztikai módszerekkel figyelték az alábbi tényezőket: a gyermek korát, származását, nemét, születési súlyát. A statisztikai analízis során még a család felépítését, anyagi helyzetét, a válást vagy különélést is figyelembe vették. Az anyára vonatkozó tényezőkre is kitértek, különös tekintettel a neveltetésére, intelligenciaszintjére, önbecsülésére, milyen állást tölt be, milyen az egészségügyi állapota, és a terhesség alatt fogyasztott-e alkoholt. A kutató csoport kifejlesztett egy külön skálát az életminőség mérésére is. Annak ellenére, hogy mindent megtettek az esetleges egyéb okok kiszűrésére, az anya szülés utáni dohányzása erőteljes tényezőnek bizonyult a gyermek viselkedésének befolyásolásában. A statisztika ok-okozati összefüggést mutatott ki: a dohányzás rossz viselkedést eredményez, bár konkrétan még nem tudják, hogyan fejti ki ezt a hatást. Társadalmunkban, ahol a gyermekek viselkedési problémái oly nagy gondot okoznak, néha helytelen a szülők nevelési módszerét kárhoztatni, lehet, hogy a szülők dohányzása a bűnös.

A szülők dohányzása a gyermekek elleni erőszak egyik formája?

Az eddig elmondott okok miatt a szülészek és gyermekorvosok a dohányzásról való leszoktatás bajnokaivá váltak. Szinte minden szülészorvos elmondja terhes páciensének, hogy szokjon le. A gyermekorvosok is ugyanazt a tanácsot adják a dohányzó szülőknek és fiatal pácienseiknek. Az is tragédia, ha valaki saját szervezetét károsítja, de a tragédia jóval nagyobb, ha valaki saját gyermekeit, unokáit károsítja meg. Egyetlen normális szülő sem akarja szándékosan károsítani gyermeke egészségét és jólétét, mégis  naponta megtörténik ez társadalmunkban. Amikor a szülők ráébrednek arra, hogy a dohányzás mennyire károsítja gyermekeiket, vajon ez elég ösztönzést ad-e a leszokáshoz? Amerikában a gyermekek elleni erőszak manapság fontos kérdéssé vált. Néhányan úgy vélik, hogy a szülői dohányzás a gyermek elleni erőszak rejtett formája.
 

V. szakasz – A dohányzás okozta krónikus tüdőbetegségek

Évente körülbelül 60 000 amerikai hal meg dohányzás okozta krónikus tüdőbetegségekben, például tüdőtágulásban (emfizéma) és krónikus hörghurutban (bronchitis). {Lábjegyzet:175 } A tüdő ilyetén elfajulásait gyűjtőnéven idült akadályozott légzési betegségeknek nevezik (a kifejezés angol rövidítése: COPD). Egy másik statisztika szerint országunkban a dohányzás évente 85 ezer halált okoz különféle légzőszervi betegségek által a COPD-t és a tüdőgyulladást is beleértve. {Lábjegyzet:176 } A dohányzás egy egész sereg testfunkció megváltozását váltja ki, melyek előkészítik a terepet a krónikus tüdőproblémák kialakulásához, mert a tüdő védelmi rendszerének széleskörű károsodását okozzák. Ez a változás pedig ugyancsak a krónikus akadályozott légzési betegséghez vezet.
 

A "dohányos köhögés" oka

A krónikus hörghurut a tüdő olyan állapota, ami dohányfüst hatására gyakran előfordul. Ez a betegség a dohányzás két hatásának, a csillószőrök bénulásának és a tüdőt borító szövetek irritációjának közvetlen eredménye. A nem dohányzók esetében a mikroszkopikus méretű csillószőrök segítenek a tüdőt tisztán tartani, azonban bizonyos kémiai anyagok miatt, mint a formaldehid, hidrogén-cianid, nitrogén-dioxid, ammónia, a dohányosok csillószőrei megbénulnak. Mindennek tetejébe egy sereg irritáló hatású kémiai anyag arra készteti a tüdőt, hogy egyre több és sűrűbb nyálkát termeljen. Az eredmény a nyák felhalmozódása a tüdőben. Az elégtelen csillószőrműködés miatt a szervezet egyetlen lehetősége, hogy a nyálkától megszabaduljon: a köhögés. Így a krónikus hörghurut az állandó "dohányos köhögés". A köhögés ártalmatlannak tűnhet, azonban a krónikus hörghurut állandóan előrehaladó (progresszív) betegség. Előrehaladott állapotában súlyos károsodást, sőt halált is okozhat.
 

A dohányzás tüdőtágulást okoz

Bár a krónikus hörghurut is lehet halálos, rokona, a tüdőtágulás általában rettegettebb betegség, amely szintén szoros kapcsolatban áll a dohányzással. Sajnos sok dohányos nem jön rá, hogy tüdőtágulása van, míg légzési nehézségei nem támadnak. Ekkor azonban már megtörtént a károsodás, és az elhalt tüdőszövetet soha nem lehet helyreállítani.
 

A dohányzás súlyosbítja az asztmát

Az asztmát gyakran egy csoportba sorolják a krónikus légúti betegségekkel. A dohányzás nagymértékben súlyosbítja az asztmát. Láttuk már, hogy ez különösképpen asztmás gyermekeknél tapasztalható, akik közül sokaknak soha nem alakult volna ki e betegsége, ha nem lettek volna kitéve a dohányfüst hatásának.
Szerencsére sok tüdőt érő károsodás teljesen visszafordítható. Amikor egy asztmás beteg abbahagyja a dohányzást, azonnal megszabadul attól a dohányfüstben található 4000 kémiai anyagtól, melyek akadályozzák a légzést. A krónikus hörghurut is általában visszafordítható, ha a dohányzó személy időben felhagy káros szenvedélyével. Gyakori, hogy még az erős dohányzás következtében kialakult krónikus hörghurut is eltűnik több hónap dohányzásmentesség után. Fontos, hogy valaki minél előbb leszokjon, ugyanis minél tovább dohányzik, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a hörghurut visszafordíthatatlanná válik.
A tüdőtágulás esetében nem ilyen biztató a helyzet. Amint már említettük, ha valakinek a tüdőszövetei egyszer elhaltak, soha nem lehet helyreállítani őket. Mégis van egy jó hír. Mivel a tüdőtágulás szinte mindig együtt jár a krónikus hörghurut és az asztma valamilyen fajtájával, ezek általában enyhülnek a dohányzás elhagyásával. A javulás mértéke jelentős lehet, és ami még fontosabb: amikor valaki leszokik a dohányzásról, vagyis megszünteti azt a tüdőt érő károsító hatást, ezzel óvja az életét, és javítja az életminőségét. {Lábjegyzet:177 }, {Lábjegyzet:178 }, {Lábjegyzet:179 }
 

A dohányzás légszomjat okoz

Sokan bármifajta krónikus tüdőprobléma nélkül is szenvedhetnek a dohányzás okozta tüdőkárosodástól. A dohányosok légzési nehézségekkel küzdenek, akár van asztmájuk vagy tüdőtágulásuk, akár nincs. Szenvedjenek krónikus hörghuruttól vagy legyenek ettől mentesek, lesz problémájuk a köhögéssel és a nyálkatermelődéssel. Ezek talán egy komolyabb rendellenesség tünetei, de az is lehet, hogy a tünetek még nem érték el a betegség stádiumát.
 

VI. szakasz – A dohányzás rontja az életminőséget

Az Egyesült Államok idősödő polgárai közül sokan jobban félnek a megrokkanástól és a betegségektől, mint a haláltól. Jó hír: az egészségügyi kutatások szerint ha odafigyelünk az egészséges szokásokra, ez csökkenti a megrokkanás valószínűségét. A rokkantság megelőzésében a dohányzás elkerülése az egyik fő tényező. Az egyik legmeggyőzőbb kutatást Kalifornia Alameda megyéjében végezték 60 és 94 év közötti személyeket vizsgálva. {Lábjegyzet:180 }, {Lábjegyzet:181 } E jelenleg is folyó kutatás kimutatta, hogy a dohányzás jelentősen növeli a megrokkanás kockázatát, míg az egészséges táplálkozási szokások és a rendszeres testmozgás csökkenti. {Lábjegyzet:182 }
Nem vitás, hogy a dohányzás életveszélyes betegségeket okoz. Ezenkívül növeli a megrokkanás kockázatát és többféleképpen is rontja az élet minőségét. Az erről készült lista a 35. ábrán {Kép:35 – A dohányzás rontja az életminőséget} látható.
 

A dohányzás gyengíti a csontokat

Csontjaink ereje sűrűségüktől függ. Minél sűrűbbek a csontok, annál erősebbek. A csontsűrűség csökkenése tehát nemkívánatos jelenség, mert emeli a törés kockázatát. Egy ideje tudunk már arról, hogy a dohányzás hozzájárul a csontsűrűség csökkenéséhez. Egy sereg más dolog is közrejátszik a csontritkulás kialakulásában, azonban jelentős szerepe van köztük a dohányzásnak. {Lábjegyzet:183 }
A kutatások egybehangzóan kimutatatták, hogy a dohányzó nők csontsűrűsége kisebb. A problémák azonban a menopauza idejéig nem kerülnek felszínre, akkor viszont fokozódik a csontritkulás. Ebben az életszakaszban a csontritkulás eredményeképpen sokkal valószínűbbé válik a combnyaktörés vagy más törés. A combnyaktörés komoly problémát okoz az időseknek, a halál – a legkomolyabb szövődmény – kockázata a páciens korával egyre inkább növekszik. Idősebb amerikaiak esetében a combnyaktörést követően a betegek kb. 20%-a meghal. A következő évben 13% hal meg. {Lábjegyzet:184 } A combnyaktörést elszenvedők durván egyharmada nem éli túl a következő kétéves időszakot. Jó hír viszont, hogy a kétéves időszak eltelte után a halál kockázata hasonló lesz azokéhoz, akiknek sohasem volt combnyaktörésük. {Lábjegyzet:185 }
Még ha egy törött csont nem okoz is halált, egyértelműen rontja az életminőséget. Aki már átélt combnyaktörést, ismeri annak az életminőségre gyakorolt hatását. A műtét kellemetlensége és nyomorúsága, a hosszadalmas gyógyulás, beleértve a fizikoterápiát – hogy a beteg újból megtanuljon járni –, lehangoló és hónapokig tartó folyamat lehet. A statisztikák szerint ez a nyomorúság elkerülhető lenne, ha annak idején a szenvedő alany nem kezd el dohányozni.
Gyenge csontok miatt keletkezett másféle törések ugyancsak rontják az életminőséget. Gondoljunk például a csigolya összeroppanásos töréseire. Ezek a gerincproblémák nem csupán fájdalmasak, hanem csökkentik az ember magasságát és púposságot is eredményezhetnek. A Melbourni Egyetem egyik kutatása során mérték a dohányzás miatti csontritkulás mértékét, az eredmények a 36. ábrán {Kép:36 – A dohányzás árt a csontoknak} láthatók. {Lábjegyzet:186 }
Ez az ikreken végzett, a dohányzás és csontsűrűség kapcsolatát vizsgáló kutatás igen jelentős. Mivel az egypetéjű ikrek génjei azonosak, a lehetséges genetikai különbségeket kiküszöbölték. Napi egy doboz cigaretta elegendő, hogy a csontok meggyengülése miatt komoly veszélyt jelentsen.

A dohányosoknak gyakrabban fáj a hátuk

A hátfájás költséges az egyén és a munkaadó számára is. A munkáltatók évente több mint tízmilliárd dollárt költenek erre. A munkából való kimaradást majdnem fele részben hátfájás okozza, és a hátfájás a lakosság dolgozó rétegének 80%-át érinti munkában töltött idejük valamelyik szakaszában. {Lábjegyzet:187 } A hátsérülés kockázati tényezői között vannak nyilvánvaló dolgok: a rossz testtartás, a rossz emelési technikák, a túlsúlyosság, a rossz kondíció, a sok stressz. {Lábjegyzet:188 } Azonban ezen a listán a cigarettázás is szerepel. {Lábjegyzet:189 }
A dohányzás fontos és gyakran nem ismert rizikófaktor a hátfájással kapcsolatban. Az USA Maine államában végzett felmérés szerint azok a munkások, akik naponta több mint egy dobozzal szívtak el, megháromszorozták a jelentős hátfájdalom kialakulásának kockázatát. Más tanulmányok kimutatták, hogy a dohányosok nagyobb valószínűséggel szenvednek komoly porckorong-betegségektől. Az ágyéki gerincfájás megszüntetésére végzett sikeres műtét esetén a dohányosoknál nagyobb az esélye annak, hogy visszatérjenek a munkaképtelenné tevő ágyéktáji hátfájások. {Lábjegyzet:190 } A hátfájdalmak egyik súlyos fajtája, ha a gerincoszlop csontjai között párnázatként működő porckorongok rendszere megsérül. Egy leginkább elfogadott magyarázat szerint a dohányzás rontja a porckorongok vérellátását, így érzékenyebbé válnak a mindennapos terhelésre, végeredményben hamarabb károsodnak.
 

Dohányzás és hormonfunkciók

Bizonyított dolog, hogy a dohányzás több hormontényezőt megváltoztat. A nemi hormonok gyakran érintettek, beleértve a tüszőérést serkentő (FSH) és a luteinizáló hormont (LH). {Lábjegyzet:191 } Valószínű, hogy ezek a hormonok szerepet játszanak a korai menopauza kialakulásában, ami sok esetben bekövetkezik dohányosoknál. A paratiroidea hormon szerepe lényeges az ásványi egyensúly kialakításában; ennek szintje alacsonyabb dohányosoknál. {Lábjegyzet:192 } Továbbá bizonyíték van rá, hogy a dohányzás tovább rontja az amúgy is gyengülő pajzsmirigyműködést. Nemrég Svájcban 80 olyan asszonyt vizsgáltak meg, akiknek enyhe pajzsmirigyproblémáik voltak. {Lábjegyzet:193 } Akik dohányoztak, rosszabb volt a pajzsmirigyműködésük, és jóval magasabb volt a koleszterinszintjük (az átlag koleszterinszint 28%-kal volt magasabb, míg az LDL-szint 16%-kal); továbbá minél többet dohányoztak annál inkább emelkedett a koleszterinszintjük. A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a dohányzás befolyásolja a pajzsmirigyhormonok működését.
 

Az öregedés, ráncosodás felgyorsul a dohányzástól

Azok a dohányosok, akik megérik a 65 éves kort, rosszabb egészségi állapotban vannak, mint nem dohányzó társaik. Mintegy tízezer 65 év feletti hölgyön végzett vizsgálat szerint, akik dohányoztak, siettették az öregedés folyamatát. A fizikai teljesítőképesség gyorsabb romlása volt tapasztalható körükben, amint azt a 37. ábrán {Kép:37 – A dohányzás csökkenti a mozgékonyságot, és gyorsítja az öregedési folyamatot} szemléltetjük. {Lábjegyzet:194 }
A fizikai teljesítőképesség a 65 év feletti, dohányzó nők esetében gyakran az öt évvel idősebb nők szintjének felel meg. "Egészségügyi koruk" jóval több tényleges életkoruknál. Az izomerő és egyensúlyérzék terén tapasztalt nagymérvű csökkenés hajlamosabbá teszi ezeket a hölgyeket az elesésre és más balesetekre. A dohányzásnak ez a hatása nem szükségszerűen vezet korai halálhoz, azonban nyilvánvalóan terhesebbé teszi az életet az oly nagyon várt nyugalomba vonulás idején. A dohányzás valósággal elrabolhatja az "aranyévek" örömét.
1992-ben a San Franciscó-i Kalifornia Egyetemen öt kutatást elemeztek, melynek a dohányzás és a bőr ráncosodásának kapcsolatát vizsgálták. A következtetés megcáfolhatatlan: fehér férfiaknál és nőknél a bőr ráncosodása a dohányzástól mérhetően megnövekedett. {Lábjegyzet:195 } Amint a dohányosok elérik a középkort, a bőr ráncosodása miatt általában idősebbnek néznek ki koruknál. A beszámolók nem szívderítőek.
A kutatók egy csoportja 244 nőt vizsgált, akik életkora 35 és 84 év között volt. Leírtak egy bizonyos "cigarettabőr" nevű jelenséget: sápadt, szürkés, ráncos bőr, a ráncok között bőrmegvastagodással. Ezek a nemkívánatos változások 79%-ban jelentkeztek a dohányosoknál, és csak 19%-ban a nem dohányosoknál. {Lábjegyzet:196 }
Egy újabb keletű brit tanulmány a szembetűnő ráncosodás, csontos arcvonásokkal, bőrszínváltozással járó típusát állapította meg a dohányosok 46%-ánál, a volt dohányosok 8%-ánál, míg a nem dohányosok között nem talált ilyet. {Lábjegyzet:197 } Jómagam annyira hozzászoktam a dohányosok bőrének látványához, hogy rendszerint nem szükséges megkérdeznem, hogy dohányzik-e a betegem. A ráncok magukért beszélnek. Aki el akarja kerülni a bőr korai ráncosodását, legjobban teszi, ha mihamarabb leszokik.
Miért ráncosodnak jobban a dohányosok? Dr. Grady és Ernster meghökkentő magyarázattal szolgálnak. {Lábjegyzet:198 } Kimutatták, hogy a cigarettafüst csökkenti a véráramlást a bőr parányi ereiben. Arra következtetnek, hogy a megnövekedett ráncosodás egyik oka a megfelelő vérellátás krónikus hiánya lehet.
A dohányzás a dohányzó személy külsejére hatással lévő más folyamatokat is befolyásol. A dohányzás növeli a korai kopaszodás és őszülés valószínűségét. {Lábjegyzet:199 } Egy több mint 600 személyre kiterjedő kutatás kimutatta, hogy a dohányosoknál a korai őszülés kockázata körülbelül négyszeres. A nem dohányzókkal összevetve azt láthatjuk, hogy a dohányzó férfiak dupla akkora eséllyel kopaszodnak meg. A kutatók úgy vélik, hogy a dohányzás sietteti az ember biológiai óráját.
 

Gyakoribbak a szembetegségek a dohányosok körében

A korai öregedést előmozdító folyamatok nem csupán az idegekre, izmokra, bőrre, és hajra terjednek ki, hanem a szemre is hatással vannak. A szürke hályog, a szemlencsék korral összefüggő homályosodása gyakoribb a dohányosok között. A kezelés gyakran kíván műtéti beavatkozást. A dohányosok között gyakoribbak a kezelhetetlen, megvakuláshoz vezető szembetegségek. Ilyen az ún. pigmentdegeneráció, melynek nem létezik hatékony orvosi gyógymódja. A Harvard Egyetem által szponzorált ápolónők között végzett vizsgálatsorozat (Nurse's Health Study) 12 éven keresztül 60 ezer ápolónőt figyelt meg. Egy hasonló kutatás, mely 21 ezer férfi egészségügyi dolgozót vizsgált, hasonló eredményre jutott, vagyis: a dohányzás több mint kétszeresére emeli a pigmentdegenerációból eredő megvakulás kockázatát. Bár a legtöbb laikus számára ez a kifejezés ismeretlen, a betegség meglepően gyakori. Az USA-ban évente 1,7 milliónyian veszítik el látásukat miatta. Szinte minden érintett személy 65 éves vagy idősebb.
 

A dohányzás rontja az alvás minőségét

Az alvás minősége romlik a dohányosok körében. A Wisconsin Állami Egyetem preventív gyógyítással foglalkozó tanszékén végzett kutatás kimutatta, hogy a dohányosok körében gyakoribbak az elalvási problémák, kevesebb a valóban pihentető alvás. {Lábjegyzet:200 } A kutatók véleménye szerint több tényező okozza ezeket a problémákat. A nikotin serkentő hatása először is nehezebbé teszi az elalvást a dohányos számára. Másodszor, amint a nikotinszint csökken a vérben, a dohányzó személy rejtett elvonási tüneteket tapasztal; bár lehet, hogy ilyenkor nincs ébren az illető, de romlik az alvás minősége. Harmadszor, mivel a dohányosoknak gyakran vannak légzőszervi problémáik, ez is szerepet játszik az alvás minőségének romlásában. Az elégtelen alvásból fakadó problémákat, a fáradtságot, az enyhe depressziós érzéseket a dohányos sok esetben éppen a cigarettával próbálja ellensúlyozni. Ez alakítja ki azt az ördögi kört, melyet a dohányzásról való hirtelen leszokással lehet a legjobban megtörni. Ehhez azonban állhatatosságra van szükség. Az elvonási tünetek fellépésekor – még mielőtt a javulás érzékelhetővé válna – az alvási nehézségek gyakran fokozódnak.
 

A dohányzás ingerli az emésztőrendszert

Okoz-e problémát önnek a gyomorégés? Égő fájdalom érzése a gyomortájékon néha komoly betegség tünete. Leggyakrabban akkor fordul elő gyomorégés, ha a gyomorsav feljut a nyelőcsőbe. A sav feljutásából fakadó nyelőcső-irritáció okozza a fájdalmat. Orvosi kifejezéssel ezt nevezik refluxnak. Sajnos azonban a szívbetegség, fekélyek, sőt még a rák is álcázhatja magát egyszerű gyomorégésnek. Ha önnél mostanában jelentkezett, vagy súlyosbodott a gyomorégés, tanácsos orvosi vizsgálatra mennie.
Ha önnél ez a kellemetlen érzés a refluxnak (visszafolyásnak) "köszönhető", néhány viszonylag egyszerű életmódbeli változtatással sokat lehet tenni a probléma megszüntetéséért. Az egyik legfontosabb a dohányzás abbahagyása. Mint az alkohol és a koffein, a nikotin is növelheti a gyomor savtermelését. A legjobb módszer tehát a baj elhárítására az összes dohányterméktől való teljes tartózkodás.
A leszokás azonban jótékonyan hat a nyelőcsőre is. A nikotin közvetlenül befolyásol egy alsó nyelőcsövi záróizomnak nevezett izomszalagot, mely a gyomor és a nyelőcső találkozásánál található. Ennek állandóan zárva kell lennie, kivéve, amikor az étel a nyelőcsőből lejut a gyomorba. Normális esetben ez az izom rögtön zár, miután az étel lejutott a gyomorba, hogy megakadályozza a sav és más gyomortartalmak ellentétes irányú áramlását. A nikotin azonban gyengíti ezt a záróizmot, {Lábjegyzet:201 } ez pedig azt eredményezi, hogy a gyomorsav feljuthat a nyelőcsőbe. A gyengébb záróizom és a több sav együttesen erre érzékeny egyéneknél gyomorégést okoz. Noha sokfajta gyógyszer létezik e probléma kezelésére, a legbölcsebb dolog legelőször is elhagyni a dohányzást. A leszokás csökkenti a savtermelést, és hozzájárul a záróizom feszesebbé válásához, jobb működéséhez. Emiatt a gyomorégés gyakran meg is szűnik.
A dohányosoknál a gyomorfekély is sokkal gyakoribb. Néhány kutatás azt mutatja, hogy ezek a problémák a dohányosoknál 2–3-szor gyakoribbak. {Lábjegyzet:202 } A fekélyek vérezhetnek is, fájdalom kíséretében vagy anélkül. Az ilyen fekélyek gyógyítása nehéz, és újbóli megjelenésüket is nehéz megakadályozni, még ha hatékony gyógyszereket szed is valaki, például Zantacot, Tagametet, Prilosecet, Carafatet. Viszont ha a fekélyben szenvedő leszokik, a gyógyítás gyakran egészen könnyűvé válik.

A dohányzás csökkenti az életerőt, rontja az életminőséget

Folytathatnám a sort, és oldalakon keresztül dokumentálhatnám az élet minőségének dohányzás okozta romlását. A problémák közül némelyik a már eddigiekben ismertetett gondok ismétlése lenne. Például előhozhatnánk a rák okozta szenvedést és azt, hogy ha a rákot sikerült is meggyógyítani, a beteg elcsúfult a kezeléstől; a dohányzás miatti szív vagy agyinfarktus okozta megrokkanást, ami ugyan nem halálos, de szörnyű; vagy a lelki szenvedést, amit az okoz, hogy a dohányossal együtt élő gyermek a dohányzás miatt lett szellemileg vagy testileg sérült.
Dr. Ronan Lyons és kollégái mindezeket a tényezőket figyelembe véve egy különleges felmérésben megpróbálták számszerűsíteni az élet minőségét. {Lábjegyzet:203 } Az elkészített kérdőív az SF-36 nevet kapta. Nyolc kategóriában összesen 36 kérdést tettek fel, melyek segítségével az élet minőségét hatékonyan mérhetővé lehetett tenni. A mért területek között a legfontosabbak a fizikai állapotra, a fájdalomra, az általános egészségérzetre és vitalitásra vonatkozó kérdések voltak. Amikor a rendszeresen dohányzókat azokkal hasonlították össze, akik sohasem dohányoztak, az eredmények megdöbbentőek voltak. A 38. ábrán {Kép:38 – A dohányzásnak az életminőség négy területére gyakorolt hatása} található a leírásuk. {Lábjegyzet:204 }
A fenti értékek azt jelentik, hogy egy rendszeresen dohányzó 44 éves ember testi funkciói olyanok, mint egy soha nem dohányzó 50 éves emberé. A dohányos ilyen értelemben tulajdonképpen hat évvel idősebb, mint életkora. Fájdalomérzet, általános közérzet és vitalitás tekintetében a dohányos 14-15 évvel idősebb koránál. Ha ennyi lenne a dohányzás összes káros hatása, ennek már önmagában is elég motiváló erőnek kellene lennie a leszokáshoz, illetve ahhoz, hogy akik nem dohányoznak, ne is szokjanak rá.
Lyonsék munkája megfelelő végszó a fejezet e részének mondanivalójához. A dohány nemcsak gyilkos, egyesek szemében még ennél is rosszabbra képes: megrabol az élet minőségétől, elpusztítja a boldogságot, és megrokkanást idéz elő. Minden dohányos nagy valószínűséggel jelentősen javíthat élete minőségén és hosszabbá teheti, ha még ma elhatározza: felhagy a dohányzással.
Sok ember többször sikertelenül próbálkozik a leszokással, mert nem a helyes módszert választja. A sikeres leszokáshoz vezető lépések leírása a VIII. szakaszban található. Ott majd gyakorlati tanácsokkal szolgálunk, hogy a leszokás kellemetlenségeitől hogyan szabaduljunk meg.
A cigarettázás bizonyítottan káros hatása arra késztetett egyeseket, hogy a cigarettázást elhagyván, valamilyen más dohánytermék vagy más szenvedély rabságát válasszák. Ha célunk az egészség, a cigarettának ezek a helyettesítői szóba sem jöhetnek.

VII. szakasz – A cigaretta helyettesítői szintén veszélyesek az egészségre

Amikor az emberek lemondanak a dohányról, fennáll a veszély, hogy más, biztonságosabbnak tűnő szenvedélyt választanak, de ezek – bizonyos vonatkozásban – legalább annyira, vagy még veszélyesebbek. Ezeknek a választási lehetőségeknek részletes bemutatása szétfeszítené e fejezet kereteit, mégis szükséges megemlíteni a dohányból készült cigaretták népszerű helyettesítőit.
 

Marihuána – nem alternatívája a dohánynak

Az egyik népszerű szenvedély, a marihuána használata ártalmatlannak és fiatalos élvezetnek tűnik. A marihuána azonban veszélyes és függőséget okozó szer. Füstje, mint a dohányé, egy sereg kémiai anyagot tartalmaz. A laikusok közül is sokan ismerik, és ki is tudják mondani az egyik ilyen anyag nevét: tetrahidrokannabinol (THC), a marihuána fő hatóanyaga. {Lábjegyzet:205 } Kevesen vannak viszont tudatában annak, hogy ez a hatóanyag csak egyike a több mint 60 féle kannabinoidnak (a kábítószerek egy osztálya), melyek a marihuána füstjében mind megtalálhatók. {Lábjegyzet:206 } Ez a tiltott élvezeti cikk igen sokfajta drogot tartalmaz.
A nikotinhoz hasonlóan a marihuána is ártalmas a magzatra. A marihuána, csakúgy mint a nikotin és az alkohol, a születendő magzat agyát károsítja. A marihuánát élvező anya egy életen át tartó örökségképpen agykárosodást okoz gyermekének. {Lábjegyzet:207 } Állatkísérletekkel igazolták, hogy amikor az anya a marihuánafüst hatásának van kitéve, a nikotinnal kapcsolatban említettekhez hasonlóan csökken az oxigénellátottság. {Lábjegyzet:208 } Figyelemre méltó, hogy a magzat oxigénellátottságának csökkenése hosszú ideig tart, jóval tovább, mint a marihuána anyát érő hatásai.
Továbbá szülés után a marihuána megzavarhatja a viselkedést, megszüntetheti például az anya vágyát, hogy gondot viseljen újszülött gyermekére. {Lábjegyzet:209 } Ezenkívül csökkenti az anyatej termelődését is. {Lábjegyzet:210 }
A marihuána hatásával kapcsolatban a legnagyobb félelmet nem a közvetlen hatás váltja ki, hanem az, hogy hosszú távon hogyan hat a szer használóira. A tetrahidrokannabinol kémiai szerkezete meghökkentő mértékben hasonlít a szervezet egyik kortizon típusú hormonjához, a kortikoszteronhoz. {Lábjegyzet:211 } Újabb kutatások rávilágítottak arra, hogy a hasonlóság miatt a THC mérgező hatással van az agy központi részére, a hippokampuszra. A szervezet természetes stresszhormonjairól és a marihuánáról egyaránt bebizonyosodott, hogy gyorsítják az agy öregedési folyamatait. Egy állatkísérletben például a marihuána hatásának kitett patkányokban megkétszereződött az agy korosodásának mértéke. A kísérlet végére a marihuánával kezelt patkányok agya – valóságos korukhoz képest – kétszer olyan idősnek tűnt. Mindez roppant fontos. A hippokampusz az agy egyik legsérülékenyebb része, különösképpen az olyan folyamatokban sérül, mint az Alzheimer-kór. {Lábjegyzet:212 } A jelenlegi kutatások arra engednek következtetni, hogy a marihuánát rendszeresen használók jelentősen növelik az agy leépülésének kockázatát, amint idősödnek. Az új keletű statisztikák szerint a USA teljes lakosságának 4,8%-a havonta legalább egyszer marihuánát szív, több mint hárommillióan pedig napi használók. {Lábjegyzet:213 }
Amint arről a 12. fejezetben már szóltunk, a marihuána csökkenti a szellemi teljesítőképességet. Például a National Institute on Drug Abuse (Kábítószerrel Való Visszaélés Nemzeti Kutatóintézete) által szponzorált kutatás szerint a marihuánát rendszeresen fogyasztó főiskolai és egyetemi hallgatók e drog utolsó használata után még 24 óra múlva is emlékezetkieséssel küzdöttek, figyelmük és tanulási képességük visszaesést mutatott. {Lábjegyzet:214 } A marihuána használata jóval azután is mérhetően rontotta a teljesítményt, hogy azt a kábítószer élvezője már nem is gondolta.
A marihuána veszélyes a szívre és az érrendszerre is. A marihuána, a mindennapi stresszhatásokra válaszképpen jelentősen növeli a szívimpulzus számát és a vérnyomást. {Lábjegyzet:215 } Mivel a vérnyomás jelentős rizikófaktor a szívbetegségeket és az agyinfarktust tekintve, cigarettáról marihuánára váltani nem szívbarát lépés.
A marihuána a rák kockázatát is növeli. Az indiai kender rákkeltő anyagokat, továbbá immunrendszert gyengítő vegyületeket is tartalmaz. {Lábjegyzet:216 } A San Franciscó-i Kalifornia Egyetemen és más központokban is végeztek mostanában ezzel kapcsolatos kutatásokat. Ezek a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a marihuána a dohányhoz hasonló elváltozásokat eredményez a tüdőben – egy különbséggel: a marihuána sokkal károsabb. A tüdőben okozott károkat tekintve egy joint (ejtsd: dzsoint; marihuánából készült cigaretta) káros hatása megegyezik egy doboz (20 db) cigarettáéval.
Az USA-nak mint nemzetnek a marihuánával kapcsolatos tapasztalata a dohányzással összevetve nem tekint vissza a távoli múltba, a kutatások azonban már most kimutatták a magzatra gyakorolt károsító hatását. E kábítószer rövid és hosszú távú szellemi leépüléshez vezet, továbbá erőteljesen károsítja a légzőszerveket, rákot okozhat, elnyomja az immunrendszert, és emeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Egyértelmű, hogy a marihuána nem a dohány biztonságos alternatívája.
 

A szivarozók és pipázók növelik korai elhalálozásuk esélyét

A cigarettázásnak vannak a tiltott kábítószereken kívül más helyettesítői is. Sok más dohánytermék van, melyekről az a hír járja, hogy a nikotinélvezet biztonságos formáit nyújtják. Az egyik a szivarozás. Sokan tévesen úgy hiszik, hogy nem olyan káros, mint a cigarettázás. A szivarozók és a pipázók azonban növelik korai elhalálozásuk esélyét. Némely tanulmány szerint halálozási arányszámuk 20–40%-kal magasabb, mint a nem dohányzóké. {Lábjegyzet:217 } Minél gyakrabban pipázik vagy szivarozik valaki, a kockázat annál nagyobb. Fontos megjegyezni, hogy akik a cigarettázásról tértek át a pipázásra vagy szivarozásra, azok általában többet dohányoznak. {Lábjegyzet:218 } Akik jelenleg is cigarettáznak, teljesen el kellene szakadniuk a dohányzás minden formájától.
A teljes elszakadás fontossága világossá válik, amint megvizsgáljuk a szívbetegségek kockázatát. A pipázók és szivarozók e téren jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a cigarettázók, noha a cigarettázók között is ez a vezető halálok. Egy Koppenhágában készült klasszikus kutatás 40 és 59 év közötti férfiakat vizsgált. A vizsgáltak között volt 3772 dohányos (akiket a dohányzásuk fajtája szerint csoportokra osztottak) és 1440 olyan férfi, akik sohasem dohányoztak. {Lábjegyzet:219 } Az eredményeket lásd a 39. ábrán {Kép:39 – A hétéves időszak alatt előforduló szívinfarktusok dohányosok és nem dohányzók körében}.
A hétéves vizsgálati időszak alatt ebben a több mint 5000 fős csoportban 170 szívinfarktus fordult elő. Az eredmények azt mutatják, hogy a cigarettát és szivart szívók több mint kétszeresére, a pipázók pedig 50%-kal növelték a szívinfarktus kockázatát.
 

A tubák és a dohányrágás növeli a rák kockázatát

A füst nélküli dohánytermékek is veszedelmesek. Sőt, megjegyzendő, hogy a rákot okozó legerőteljesebb kockázati tényezők közé tartoznak. 1992-ben az USA egészségügyi minisztere, dr. Sullivan kijelentette: "Itt az idő, hogy a füstmentes dohánytermékek mint veszélyes, egészségkockázatot hordozó tényezők elfoglalják helyüket a cigaretta mellett." Dr. Sullivan határozott kijelentése helytállónak bizonyul, ha arra gondolunk, hogy ezekkel a szavakkal egy tudományos könyvet vezetett be, mely több mint 300 oldalon taglalja a füst nélküli dohánytermékek veszélyeit. {Lábjegyzet:220 }
Nem elhanyagolható problémáról van szó. Évente több mint 30 000 új szájrákos eset fordul elő az USA-ban. A kutatók 28 különböző rákkeltő anyagot azonosítottak a rágódohányban és a tubákban. {Lábjegyzet:221 } Nem csoda, hogy a füst nélküli dohánytermékek hétszeresére növelik a szájrák kockázatát. A száj bizonyos részeiben a rák kockázata még nagyobb; a hosszú távú tubákhasználat több mint 50-szeresére növeli az egyén rákkockázatát.
A füst nélküli dohánytermékek használata is rendszerint fiatal korban kezdődik. Nem szabad lebecsülnünk e szokás kiterjedt hatásait. Az USA egyes részein a felnőtt lakosság 25–35%-a él ezekkel a szerekkel. {Lábjegyzet:222 } A fiataloknak tudniuk kell, hogy a füst nélküli dohánytermékek használatától szájrákban meghalt személyek között serdülők is voltak. {Lábjegyzet:223 }
Legyen az marihuána, szivar, pipa vagy füst nélküli dohánytermék, egyik sem helyettesítheti a cigarettázást. Egyértelmű, hogy a legjobb választási lehetőség, ha teljesen szakítunk a cigarettával és minden rokonával. Hosszú távon a nikotin minden fajtája károsodást okoz, nincs biztonságos nikotintartalmú termék.

VIII. szakasz – Hogyan szokjunk le?

A legtöbb dohányos valamikor az élete folyamán megpróbál szakítani ezzel a szenvedéllyel. Szomorú tény, hogy a legtöbb ilyen próbálkozás kudarccal jár. Amint már említettük, a legtöbb dohányozni kezdő fiatal úgy hiszi, hogy bármikor könnyen le tud majd szokni. A fiatal dohányosok körében végzett felmérések tanulsága szerint többségük úgy hiszi, egy éven belül abbahagyja, és többé nem fog dohányozni. Azonban ez távol áll a valóságtól.
Az egész nemzetre (USA) érvényes statisztikák tragikus képet mutatnak, amint ezt a 40. számú ábrán {Kép:40 – Leszokás: sokan megpróbálják, de keveseknek sikerül} is próbáljuk bemutatni. {Lábjegyzet:224 }
Miért csak nyolc százaléknak sikerül? Sok oka van ennek: több ezer oldalnyi tudományos irodalom foglalkozik ezzel a kérdéssel. Mindenesetre a többi tényezőtől függetlenül az a meggyőződésem, hogy sokan sikeresek lehetnének, ha a megfelelő módszert alkalmaznák. Ebben a részben olyan megoldásról szólok, amely sikerrel jár szinte mindenkinél, aki eltökélte, hogy örökre lemond a dohányzásról. Látni fogjuk azt is, hogyan szabadulhatunk meg a dohányzás elhagyásával együtt járó kellemetlenségektől. Az ebben a fejezetben leírt módszereket használva – a megvonási tüneteket minimálisra csökkentve – sikeresen leszokhatunk.
Ha érdekli, hogy honnan származnak az itt közölt információk, elmondhatom, hogy tudományos cikkekből és könyvekből, továbbá személyes tapasztalataimból, amikor dohányosoknak segítettem megszabadulni a nikotin rabságából. Kollégáim tapasztalataiból is merítettem, akik velem együtt mint vezetők vettek részt minden idők legsikeresebb dohányzásról leszoktató programjában (Ötnapos terv). {Lábjegyzet:225 } Ez volt az egyik legelső, a dohányosoknak a leszokáshoz segítséget nyújtó, nyilvánosság elé kerülő program. Az ötvenes évek végén fejlesztették ki, és azóta 150 különböző országban több mint 14 millió dohányosnak segített. Nincs még egy ilyen egyedülálló program, amely több dohányosnak segített volna a sikeres leszokásban. Ma új néven ismeretes ez a módszer: "Lélegezz szabadon! Terv a dohányzásról való leszokáshoz".
 

Az apránként való leszokás ritkán eredményes

Miért van az, hogy a dohányzásról leszoktató módszerek közül sok nem jár sikerrel? Az egyik nagy gond, hogy sokan a fokozatos elvonással próbálkoznak. Sajnos ez a módszer többnyire nem segít azoknak, akik valóban le szeretnének szokni. Oka: a nikotin függőséget eredményez. Az országos tiszti főorvos 1988-as jelentéséből kiderül, hogy a nikotin az alkoholhoz képest 6–8-szoros mértékben alakít ki függőséget. Más szerekkel összehasonlítva kiderül, hogy ez a függőség akkora, mint amekkorát a (tiszta) kokain okoz. {Lábjegyzet:226 }, {Lábjegyzet:227 } A függőséget kiváltó hatás ellenére a dohánytársaságok arról beszélnek, hogy a megrögzött dohányosoknak hadd maradjon meg a "dohányzás szabadsága". A legtöbb dohányos azonban egyáltalán nem szabad – több mint 95%-uk nikotinfüggőségben szenved.
Miért okoz a dohány ilyen erős függőséget? Először is, a nikotin befolyásolja az agyban lejátszódó kémiai folyamatokat. Elsősorban mint élénkítő (stimuláns) játszik szerepet, de közreműködik olyan anyagok kibocsátásában is, melyek a jutalom, illetve élvezet érzetét keltik. Másodsorban, a nikotin gyorsan hat. Az első szippantás után 10 másodpercen belül hat az agyra. {Lábjegyzet:228 } Harmadszor, a dohányosok gyakrabban foglakoznak a dohányzással, mint bármely más napi tevékenységükkel. Az ismerős, kéztől szájig való mozdulatot a dohányos általában naponta 200-szor vagy még többször megismétli, vagyis évente több mint hetvenezerszer. {Lábjegyzet:229 }, {Lábjegyzet:230 }
Mivel a nikotinfüggőség is egyfajta kábítószer-függőség, éppúgy kell kezelni is. Senki nem mondja egy alkoholistának, hogy idővel csökkentse az adagját, és egy kokainfüggő szenvedélybetegnek sem ajánlanánk olyan programot, melynek segítségével fokozatosan csökkenthetné kábítószer fogyasztását. Miért gondolnánk akkor, hogy egy ilyen eljárás eredményes lenne a nikotin esetében? A szenvedélybetegnek teljes mértékben szakítania kell a függőséget okozó anyaggal – egyszer és mindörökre el kell búcsúznia a nikotintól. Az apránként való leszokás elnyújtott önkínzási módszer. A dohányos nagy erőfeszítést tesz, állandó szenvedésben él – és kevéske vagy semmiféle eredményt nem ér el. Az apránként való leszokás általában bukásra ítélt kísérlet.

Hirtelen abbahagyás – a legsikeresebb eljárás

A leginkább sikerrel kecsegtető módszer, ha valaki hirtelen hagyja abba a dohányzást, fokozatos megvonás nélkül. Az USA-ban körülbelül 46 millió felnőtt dohányzik. {Lábjegyzet:231 } Ugyanakkor majdnem ennyi leszokott már az országos tiszti főorvos 1964. évi bejelentése óta (melyben felfedte a dohányzás kapcsolatát a tüdőrákkal). Évente 3 millióan szoknak le az USA-ban. Sikerüket illusztrálja a 41. ábra {Kép:41 – A dohányzást abbahagyók közül legtöbben a hirtelen elhagyás módszerét választották} 1991-es adatok alapján.
Több lényeges pont található ezen az ábrán. Először is le lehet szokni, és már sokan leszoktak. Másodszor, a sikeresek többsége hirtelen szokott le, és ezt magától tette a dohányzásról leszoktató klinikák segítsége nélkül. {Lábjegyzet:232 } Azonban 12 hónappal később csupán 8–25% volt továbbra is mentes a dohányzástól. Harmadszor, akik kihasználták a dohányzásról leszoktató orvosi programok előnyeit, nagyobb valószínűséggel maradtak nem dohányosok.
Sok dohányos első reakciója a hirtelen való leszokás gondolatára: "Túl sok akaraterő kell ahhoz, hogy abbahagyjam a dohányzást egyik pillanatról a másikra, s nem hiszem, hogy képes vagyok erre." Nem számít, hogy lassacskán vagy hirtelen akar valaki leszokni, ehhez akaraterő szükséges, mert valószínűleg elvonási tünetek jelentkeznek. A lassacskán való leszokási módszer gyengéje, hogy túl kézenfekvő rágyújtással enyhíteni a tüneteket. A nikotin felszívódva megkönnyebbülést eredményez, a dohányos újból jobban érzi magát. Úgy érzi az ember, hogy minden rendben lesz, de a kívánság és a tünetek visszatérnek, erre megadja magát, és újból rágyújt. A cél felé való haladás minimális. Nap mint nap azt reméli, hogy kevesebbet és kevesebbet dohányzik és ez a kínzó procedúra addig tart, míg az ember egy adott, meghatározott ponttól kezdve végérvényesen leszokik, vagy visszaesik, s korlátozás nélkül dohányzik tovább.
 

Hirtelen leszokás esetén rövidebbek a megvonási tünetek

Nem szükségszerűen könnyű, ha valaki egyik pillanatról a másikra akar leszokni. A megvonási tünetek ezzel a módszerrel azonban nem tartanak olyan sokáig. Bár a legtöbb dohányos esetében van valamilyen kellemetlen megvonási tünet, körülbelül 25%-nak nincs számottevő fizikai megvonási tünete. Másoknál nagyon erősek ezek a fizikai tünetek. Magánorvosi és dohányzásról leszoktató klinikákon szerzett tapasztalataim során gyakran első kézből figyelhettem meg a megvonási tüneteket. Az Amerikai Pszichológiai Társaság közleménye szerint a dohányzás hirtelen abbahagyása esetén 24 órán belül jelentkezhetnek az alábbi megvonási tünetek (lásd 42. ábra {Kép:42 – Gyakori nikotin-megvonási tünetek}). {Lábjegyzet:233 }
Ha valaki, aki hirtelen abbahagyja a dohányzást, ezeket a megvonási tüneteket érzékeli, felteheti a kérdést: vajon mennyi ideig tartanak? A dohányzás hirtelen abbahagyása után 24 óra múlva sokan a legrosszabb tüneteket már a hátuk mögött hagyták. Vannak, akiknek a második nap a legnehezebb, azonban 72 óra elteltével szinte kivétel nélkül mindenki túl van a legrosszabb elvonási tüneteken. Bár a legkellemetlenebb tünetek néhány napon belül elmúlnak, más tünetek még több hétig jelentkezhetnek. Néhány ilyen kellemetlen "mellékhatás" lehet a fokozott ingerlékenység és koncentrálási problémák. A többség esetében egy hónapon belül elmúlnak ezek a hatások is. A statisztikák jelzik, hogy nyolc hét elteltével mindenki túl van az elvonási tüneteken.
Amikor valaki felhagy a dohányzással, jelentkezhetnek más kellemetlenségek is. Ezeket általában nem sorolják az elvonási tünetek közé, mégis gyakran fokozzák a kellemetlen fizikai tüneteket. Néhány ezek közül erősen függ más életmódbeli változtatásoktól, és általában rövid ideig tart, s csak néhánynak van hosszabb lefutási ideje. A 43. ábrán {Kép:43 – A dohányzás elhagyásakor fellépő egyéb testi tünetek} részletezzük őket. {Lábjegyzet:234 }, {Lábjegyzet:235 }
Az elvonási tünetektől és a többi testi tünettől félnek leginkább a dohányzást elhagyni szándékozók. Senki nem állítja, hogy ezek élvezetesek volnának, jelzik azonban, hogy a szervezet gyógyítja önmagát. {Lábjegyzet:236 } A nikotin és a dohányban rejlő többi kémiai anyag szörnyen pusztító hatása ellenére a szervezet hozzászokhat, sőt függővé válhat a nikotintól. A megvonási tünetek jelzik, hogy a szervezet igyekszik visszajutni egészséges állapotába, amiben a dohányzás előtt volt. Csakúgy, mint amikor valakinek a szervezete tiltakozott az első cigarettánál, a test újból szenved, hogy eredeti működési terve szerint helyreállítsa magát: a nikotin és a többi négyezer kémiai anyag nélkül működhessen.

Vágyakozás és hangulati hullámzás

Vessünk néhány pillantást a klasszikus elvonási tünetekre és a többi társult tünetre, amelyek felléphetnek a dohányzás elhagyásakor. Sok dohányos számára az egyik leggyötrőbb megvonási tünet a cigaretta utáni vágyódás. Ezek a gyakori tünetek az egyes embereknél különböző intenzitással jelentkeznek. A vágyódás azonban – erősségétől függetlenül – néhány hét elteltével csökken. {Lábjegyzet:237 } A másik jó hír: a vágyódás rövid idő elmúltával mindig megszűnik, attól függetlenül, hogy rágyújt-e vagy sem az illető. Általában a vágyódás alkalmanként néhány percig tart csak, és utána eltűnik. {Lábjegyzet:238 }
A nikotinnak stimuláns és depresszáns hatása is van, azonban a nyugtató hatással szemben a legtöbb nikotinhasználó rövid idő alatt ellenállóvá válik. Ennélfogva a krónikus dohányosoknál a hatás elsősorban élénkítő. {Lábjegyzet:239 } Ennek az élénkítő hatásnak a megvonásában rejlik sok megvonási tünet oka.
Gyors hangulati változások léphetnek fel – az egyik pillanatban jól érzi magát az ember, a másikban borzasztóan, néhány perc elteltével aztán ismét helyreáll a közérzete. A hangulat gyors hullámzásai nagyon gyakoriak a dohányzás elhagyását követő első három–öt napban. Néhányan kézremegést tapasztalnak. Egyesek gyakran gyomor- és bélpanaszokról, fejfájásokról számolnak be. {Lábjegyzet:240 } További megjegyzéseim bizonyára hasznos segítséget jelentenek, hogy a kellemetlen tünetektől megszabaduljunk.
 

A dohányos köhögése elhúzódhat

A dohányzással felhagyók körülbelül egyötödénél – mielőtt enyhülne és eltűnne – meglepő módon súlyosbodik a köhögés. {Lábjegyzet:241 } Ez eléggé elkedvetlenítő, különösképpen azok számára, akik köhögés vagy más légzési probléma miatt akarnak leszokni. Noha elbátortalanítóan hathat, valójában jó jel; annak bizonyítéka, hogy a tüdő kezdi visszanyerni nyálkaeltávolító képességét, vagyis javul a tüdő védekezőképessége. {Lábjegyzet:242 } Az ok nyilvánvalóan a csillók működésében keresendő. E fejezetben olvashattuk már, hogy a dohányfüst bénítólag hat a tüdő tisztántartását szolgáló apró kis csillószőrökre. Amikor valaki abbahagyja a dohányzást, eltávolítja a dohányfüst csillószőrök működését gyengítő és bénító alkotóelemeit. Amint ezek a mérgek eltávoztak, a csillószőrök ismét képesek szabadon dolgozni. Amint pedig munkába lendülnek, elkezdik kihajtani a felgyülemlett, felesleges nyákot. Ennek eredménye: a köhögés egészen addig rosszabbodik, amíg a tüdő kitisztítja önmagát. A jó hír, hogy mindez rövid ideig tart, s miután megszűnik a dohányfüst irritáló jelenléte, a tüdő kevesebb nyákot fog termelni. Amint pedig a felesleges mennyiségű nyák kitisztul, a köhögés alábbhagy.
 

Alvási zavarok és éhség

Gyakoriak az alvási zavarok, és néhány embernél álmatlanság is előfordulhat. Ha az alvási problémák a nikotinéhségből fakadnak, 2–3 héten belül el kell múlniuk. {Lábjegyzet:243 } Amikor valaki abbahagyja a dohányzást általában néhány napra megnő az étvágya. Sokan tudják, hogy a megnövekedett étvágy a dohányzás elhagyásának következménye, ezért az elhízástól való félelem miatt inkább folytatni akarják a dohányzást. Ez azonban szükségtelen félelem. A későbbiekben leírjuk, hogyan lehet elkerülni a súlyfelesleg felszedését, amikor valaki abbahagyja a dohányzást. Szerencsére nincs olyan ember, akinél mindezek a tünetek egyszerre jelentkeznének. Tapasztalatom szerint általában öt tünet jelentkezik, ebből négy pedig 72 órán belül megszűnik. Egy tünet még pár napig eltarthat, mintha csak azért maradna, hogy megbizonyosodjon: a dohányos eltökélte-e, hogy egyszer és mindenkorra elhagyja rossz szokását.
Néhány dohányos, akinek ismerősek az elvonási tünetek, nem akar átélni semmilyen kényelmetlenséget vagy szenvedést. Ezek a személyek általában továbbra is dohányoznak, azonban hosszú távon jóval több szenvedésben lesz így részük. Így aztán a leszokás mégis a legbölcsebb választás, mert az ember ezzel minimumra csökkentheti a kellemetlen érzéseket. Még a maximum háromnapos intenzív elvonási tünetek időszaka is alacsony ár azért az örömért és folyamatosan fennmaradó jó hatásért, ami a nem dohányzás következménye.

Tíz módszer, hogy megszabaduljunk a leszokással járó kellemetlenségektől

A gyötrődés nagy részétől meg lehet szabadulni. A dohányosokkal való kapcsolattartás során tíz módot szoktam említeni e cél elérése érdekében. Ezekből a technikákból sok vált ismertté a már említett "Ötnapos terv", illetve a jelenlegi "Lélegezz szabadon! Terv a dohányzásról való leszokáshoz" révén. Az a több millió ember, aki világszerte sikeresen végigcsinálta ezeket a tanfolyamokat, tanúsíthatja, hogy óriási mértékben csökkenthetők az elvonási tünetek és a dohányzásról való leszokás egyéb kellemetlen kísérőjelenségei. A tíz tanács a gyötrődés csökkentésére irányul, hogy minél hamarabb egyensúlyi állapotba segítse a szervezetet. Ne feledjük, hogy a szervezet hozzászokott a nikotinhoz! A megvonási tünetek jelzik, hogy a szervezet küzd az egyensúlyi állapotba való visszakerülésért, amint nikotinmentes életmódra térünk. Néhány ember, aki követi ezt a tízpontos cselekvési tervet, nem fog tapasztalni egyetlen jelentős megvonási tünetet sem, míg másoknak lesznek tüneteik, de jóval enyhébbek, mint ha e program nélkül próbálnának leszokni. Minél többet tartunk be ebből a tíz pontból, annál gyengébb és kevesebb tünet fog jelentkezni, és rövidebb ideig tartanak majd. A 44. ábrán {Kép:44 – Tíz tanács, hogy megszabaduljon a leszokással járó gyötrelmektől} megtalálhatóak ezek a tanácsok.
Határozza el magát, hogy nem dohányzik! Ez az első lépés, a legfontosabb elv az összes között. Ha saját elhatározásából nem hoz személyes döntést, hogy nem dohányzik többé, akkor gyakorlatilag biztos a kudarc. Ha a siker a cél, akkor nyilvánvalóan azért döntött úgy, hogy nem dohányzik többé, mert ön így akarja, nem pedig azért, mert valaki azt mondta, hogy szokjon le. Továbbá maradjon figyelme előterében választása; ez életbevágóan fontos a sikeres leszokáshoz. Ha ön dohányos, szeretném arra bátorítani, hogy döntse el most, hogy megszabadul a dohányzástól. Gondolkodjon néhány percet, válassza ki a leszokás napját az elkövetkezendő három héten belül! Azon a napon elszívja utolsó az cigarettát és teljesen abbahagyja a dohányzást. Attól a ponttól kezdve önnek erre a céljára kell figyelnie! Élete hátralevő részében egyetlenegy cigaretta sincs többé.
Néhányan rögtön azt mondják: "Ez lehetetlen, nem vagyok képes elviselni a gondolatot, hogy életem hátralevő részében cigaretta nélkül legyek." Ezek az érzések természetesek. Be kell látni azonban, hogy egyetlen szál cigaretta sem fogadható el, ez ugyanis nagy valószínűséggel visszaveti önt a már elhagyott függőségébe. Csupán ebben a percben kell megtartania szabadságát a nikotin zsarnokságától. Határozza el magát, hogy pillanatról pillanatra megtartja a nikotintól való szabadságát! Ne aggódjon afelől, hogy holnap hogyan marad dohányzástól mentes. A mai nap kihívásai a holnap felőli aggódás nélkül is elég nagyok.
Másodszor: semmisítsen meg minden rejtett cigarettát! A környezetében sehol ne legyen cigaretta! Sok ember nem teszi meg ezt a fontos lépést. Valójában bukásukat tervezik meg azáltal, hogy cigarettákat hagynak a kesztyűtartóban, a hűtőszekrény tetején, az éjjeli szekrényen vagy más könnyen elérhető helyen. Ha nem adják fel, a cigaretta közelsége gyakran egyfajta szenvedést okozhat. Amikor a dohány utáni vágyódás vagy más elvonási tünetek jelentkeznek, ez a gondolat bukkan fel: "A cigi közel van, rágyújthatok, és véget ér a gyötrődésem." Tehát ha ön valóban döntött, hogy leszokik, dobja el az összes cigarettáját. Amikor a megvonási tünetek jelentkeznek, a gyötrődés kisebb lesz – nem lesz kísértés a könnyen megtehető lépés irányába.
Harmadszor: lélegezzen mélyeket! Ez talán túl egyszerűnek tűnik, pedig ez a vágyódásoktól való szabadulás roppant hatékony módja. Amikor úgy érzi, hogy jön a heves vágyakozás a dohány után, vegyen mély lélegzetet, tartsa vissza néhány másodpercig, majd lassan lélegezzen ki! Legalább háromszor csinálja meg ezt! Az epekedés sok esetben elmúlik ettől. Ez a gyakorlat még a szorongás és a feszültség elűzésében is szerepet játszik. A mély lélegzés több oknál fogva is hatásos. A gondolatokat pozitív irányba tereli, s nem hagyja, hogy elkalandozzanak arra, amit nem csinálunk (azaz a dohányzásra). Ezenkívül szervezetünk oxigénnel való telítettségét is növeli, így javítja a kedélyállapotot és a központi idegrendszer működését. A mély légzés egyfajta ellazulást is elősegít. A kilélegzés passzív folyamat, melyben a légzőizmok tulajdonképpen pihennek. Néhányan úgy érzik, hogy ez a tudatos izomlazítás mélyebb ellazuláshoz segíti őket.
A negyedik: a napi testgyakorlás. A legtöbb ember számára a legjobb gyakorlat a tempós séta. Mint orvos minden dohányosnak azt tanácsolom: vesse alá magát valamilyen orvosi kivizsgálásnak, mielőtt új, megerőltető testgyakorlásba kezdene! A dohány által okozott, általában rejtve maradó, de kiterjedt károsodások miatt a dohányosok agyvérzést, infarktust kaphatnak, vagy sérülést szerezhetnek, esetleg valamilyen más baj is érheti őket, ha meggondolatlanul kezdenek el valamilyen testmozgást. Napi mérsékelt testgyakorlás javasolt, mint például úszás, biciklizés vagy tempós séta. Ha ön nem negyven év fölötti férfi, és a dohányzáson kívül nincs rizikótényezője, mint például magas vérnyomás, felmenői közötti szívprobléma vagy magas koleszterinszint, önnek nem szükséges orvossal tanácskoznia, mielőtt mérsékelt testmozgási programhoz fogna. A hölgyeknek nem szükséges orvosi tanácsadásért menni, kivéve ha elmúltak ötvenévesek, és van legalább még egy szívbetegségre hajlamosító rizikótényezőjük. {Lábjegyzet:244 }
A testgyakorlás segíti a dohányzás abbahagyására irányuló erőfeszítéseket. Természetes módon enyhíti a nyugtalanságot és feszültséget, valamint erőteljesen javítja a közérzetet. A fizikai aktivitás segít semlegesíteni a dohányzás által okozott ártalmakat; fontos szerepe van a szívinfarktus és a rák megelőzésében is. Amikor erős kívánság gyötör valakit, a testmozgás kitűnő lehetőség a szabadulásra. Ha a körülmények nem engedik meg, hogy a mozgással időt töltsünk, tartsunk egy félperces mélylélegzési szünetet! Nem meglepetés ezek után, hogy a tudományos felmérések szerint a rendszeres testmozgás elősegíti a dohányzásról való leszokás sikerét. A Brown University kutatói úgy találták, hogy azok a nők, akik mozogtak, kisebb valószínűséggel kezdtek el újra dohányozni. {Lábjegyzet:245 }
Sok ember számára a reggeli órák a legideálisabbak a rendszeres testmozgás végzésére. Ezt az időpontot javaslom én is. Ha a reggeli időpont nem alkalmas, találjunk napi időbeosztásunkban egy másik alkalmas időpontot, például a munkaszünetben. Ne feledjük, a testgyakorlás hatásos fegyver, segít leszámolni a heves vágyakkal. Meg fog lepődni, ha látja, milyen hatásos a mozgás a megvonási tünetek csökkentésében. A testgyakorlás továbbá segít, hogy kordában tartsuk a stresszt, küzdjünk a lehangoltság ellen, és legyőzzük a reszketést. Mindez még hatékonyabb, ha friss levegőn végezzük. A friss levegőnek már önmagában hangulatjavító hatása van, azonkívül javítja a csillószőrök működését is. De mi legyen, ha rossz az idő? – kérdezhetik sokan. Van egy régi mondás miszerint "nincs rossz idő, csak rossz öltözet". Persze ez kissé túlzás, nem tanácsolom a kinti testgyakorlást viharban, hurrikán vagy tornádó esetén. Ha az idő hideg vagy szeles, sőt esős vagy havazik, öltözzünk fel kellőképpen, és menjünk ki mozogni! Ha nem ésszerű vagy nem praktikus valamilyen oknál fogva a kinti mozgás, a benti torna a második legjobb választási lehetőség. Egyik vagy másik módon, de legyen a testmozgás napi programunk része!
Az ötödik számú javaslat: aludjunk többet! Amikor a nikotin serkentő hatása már nincs jelen, a dohányosnak általában több alvásra van szüksége. A többletalvás jótékony hatása egész nap érezhető lesz, mert befolyással van a megvonási tünetekre, a központi idegrendszerre és a dohány vagy ételek utáni vágyódásra. Mennyivel több alvásra van szükség? Ez mindenkinél változó. Azt szoktam ajánlani a dohányzásról leszokóknak, hogy alakítsák úgy napirendjüket, hogy két órával többet tudjanak ágyban tölteni. Ez nem azt jelenti, hogy két órával többet kell aludniuk, csupán annyit, hogy ha szükséges, megtehessék.
A több alvás igénye leginkább az első öt napban jelentkezik. Van, akinek jót tesz a napközbeni alvás, másnak inkább korábban kell lefeküdnie. Ahelyett, hogy fennmaradnának az esti híradót megnézni, jobban tennék, ha korábban ágyba bújnának. A több alvás által az idegrendszernek több lehetőséget biztosítunk arra, hogy ismét egyensúlyba kerüljön. A megfelelő pihenés roppant eredményes, hogy megelőzzük a hangulati hullámzások kialakulását, és az érzékenységre, frusztrációra vagy dühre való hajlamot.
A hatodik tanács: "víz belsőleg". Ez azt jelenti, hogy bőségesen igyunk az egész nap folyamán. Azt ajánlom, igyunk legalább nyolc pohár egyszerű, tiszta vizet! A kivételt csak az olyan személyek képezik, akik valóban nem képesek alkalmazkodni a megnövekedett vízfogyasztáshoz, mint bizonyos szívbetegségekben és veseelégtelenségben szenvedők, illetve mások, akiknek a szervezet vízháztartásával kapcsolatos szervi problémájuk van. Más folyadékok nem olyan hatásosak: a kávé például különösképpen vízhajtó hatású. A megfelelő mennyiségű víz fogyasztására azért van szükség, hogy a szervezet kellő mennyiségű vizet tartalmazzon. A kiszáradás több megvonási tünetet sokkal súlyosabbá tesz. A vízivás segíti a szervezetet, hogy visszakerülhessen az egyensúlyi állapotba. A szervezet komoly fizikai stresszen megy keresztül a megvonási tünetek idején, ebben az állapotban pedig számíthatunk arra, hogy a salakanyagok nagyobb mértékben ürülnek a szervezetből. A bőséges vízellátás biztosítja, hogy a vesék jól működjenek, és ki tudják választani a felhalmozódott salakanyagokat. Néhányan úgy vélik, hogy a bőséges vízellátás segíti a szervezetet a nikotin kiürítésében, mivel a nikotin elsősorban a vizeleten keresztül választódik ki. Két órán belül egy ember szervezetéből a nikotin fele kiürül. {Lábjegyzet:246 }
A hetedik alapelv: "víz külsőleg". A víz bőséges külső alkalmazásáról van szó. Ha ön naponta egyszer szokott zuhanyozni vagy fürödni, akkor most érdemes naponta kétszer vagy akár többször is ezt tennie. Azért érdemes gyakrabban fürdőznünk, mivel erőteljes nyugtató hatást gyakorol az idegrendszerre. Ha letörtnek érzi magát, egy hűvös zuhany felébreszti. Ha szorong, feszült, egy meleg fürdő lecsillapíthatja. A tiszta pórusok pedig biztosítják, hogy a bőrön keresztül is optimális mértékben távozhassanak a toxinok. Ez fontos kiegészítése a vese méregtelenítő munkájának, hiszen a toxinok felszaporodnak a dohányzás abbahagyása révén kialakult stressztől is.
Továbbá bármennyire nevetségesnek is tűnik, de a zuhanyzó az egyik legbiztonságosabb tartózkodási hely a dohányzás elkerüléséhez. Több ezer dohányossal találkoztam már, azonban talán csak két alkalommal hallottam, hogy valaki azt állította, szokott dohányozni a zuhanyzóban. Ha ön a nikotin utáni erős vágyódás jelentkezésekor gyorsan beugrik a zuhanyzófülkébe, olyan környezetben fogja magát találni, amit nem szokott társítani a dohányzással. Míg a víz végzi a maga munkáját, hogy semlegesítse a megvonási tüneteket, ön hatékonyan elkerüli a kísértést.
A nyolcadik pont a kerülendő egyéb dolgok felsorolását tartalmazza. Amint erre már utaltunk a vízivással kapcsolatban, mellőzzük a koffeint is! Sok ember mondja talán ennél a pontnál: "Ön segíteni akar nekem a dohányról való leszokásban, és ez rendjén is van; de miért kellene a kávéról is leszoknom? Mit akar tenni velem?" Úgy találtam, sokkal könnyebb segítenem az embereknek a dohányzásról való leszokásban, ha a koffeint is kiiktatják életükből. A koffein tulajdonképpen mintegy aláaknázza az embernek a dohányzásról való leszokás érdekében tett legnemesebb erőfeszítéseit. A koffein folyamatos fogyasztása fokozza a nikotinmegvonás bizonyos tüneteit. Amikor valaki abbahagyja a dohányzást, lelassul a koffein kiürülése a szervezetből, emiatt a vérben a koffein szintje megemelkedik. Miután valaki négy napig nem dohányzik, a vérben a koffein szintje 50%-kal is megemelkedhet. {Lábjegyzet:247 } Ennek eredményeképp szorongás, ingerlékenység, alvási nehézségek léphetnek fel, illetve válhatnak súlyosabbá, mivel a szervezetnek meg kell birkóznia a magasabb koffeinszinttel.
 

Több dohányos esik vissza, ha a kávéfogyasztás folytatódik

Úgy tűnik, a koffein messzemenő befolyást gyakorol. Néhány neurofiziológus ezért elkeresztelte "rossz szokást konzerváló"-nak. Arra kívántak utalni, hogy a koffeinfogyasztóknak nehezebb új szokásokat kialakítaniuk, mivel a koffein befolyással van az agyban lejátszódó kémiai folyamatokra. E tárgyról további információt találhatunk a 12. fejezetben. Akik abbahagyják a dohányzást, de továbbra is fogyasztanak kávét, nagyobb valószínűséggel esnek vissza, mint azok, akik a dohányzást és a kávét is egyszerre elhagyják.
A koffeintartalmú italok – különösképpen a kávé – a szokások révén gyakran kötődnek a dohányzáshoz. Sok dohányos számára szinte elképzelhetetlen meginni egy csésze kávét anélkül, hogy egy szál cigit el ne szívnának utána. Következésképpen a leghatékonyabb megoldás, ha elhagyjuk a dohányzási szokásunkhoz kötődő koffeintartalmú, sőt koffeinmentes italokat is. Ennek eredményeképpen a kívánság alábbhagy az étkezések alkalmával és más alkalmakkor, amikor rendszerint fogyasztottunk ezekből az italokból. Tulajdonképpen, ha elmarad a reggeli kávé, sokan tapasztalják majd, hogy a dohányzás utáni vágyódásuk is gyengül, sőt akár teljesen el is tűnik. A koffein elhagyása lehet a siker egyik titka.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói meghökkentő kutatási eredményeket tettek közzé, melyekből nyilvánvalóvá lett, hogy "a koffein a kábítószer-használat alapvető jellemzőivel rendelkezik". {Lábjegyzet:248 } Más szavakkal: ha a hatását tekintjük, a koffein éppúgy viselkedik, mit bármely klasszikus kábítószer. Következésképpen a rendszeres kávéivók éppúgy kábítószerfüggők a szó kémiai értelmében, mint a kokainfüggők, heroinfüggők vagy nikotinfüggők. Ez a gondolat ellenszenves sok derék polgárnak, akik rendszeresen élvezik reggeli kávéjukat. Mindazonáltal akik neheztelnek e kutatási eredmény miatt, bizonyára nagyon is függnek a koffeintől. A felismerés, hogy a koffein függőséget okozó szer, önmagában is elég késztetést ad sokaknak, hogy megszabaduljanak tőle. Bár a koffein elkerülése a legfontosabb a dohányról való leszokás utáni első hetekben, jótékony hatású, ha a későbbiekben is tartózkodunk ettől a függőséget okozó élénkítőszertől.
Mint minden más káros drogot, a koffeint is jellemzi, hogy megvonási tünetek kapcsolódnak hozzá. A Johns Hopkins Egyetem kutatói kimutatták, hogy általában 19 órával az utolsó koffeinadag után a megvonási tünetek nyilvánvalókká lesznek. A következő jelenségek szoktak előfordulni: fejfájás, álmosság és lustaság, az éberség és az aktivitás csökkenése. {Lábjegyzet:249 } Ezek a tünetek 5-6 nap múlva általában megszűnnek. Az éberség csökkenése és az álmosság tulajdonképpen segíthet a dohányzásról való leszokásban. A nikotinmegvonással gyakran járó nyugtalanságot, felhevült állapotot ellensúlyozzák a koffeinmegvonásával járó tünetek, emiatt sokaknak egyszerűbb leszokni a dohányzásról, ha a kávézást is elhagyja.

Tartózkodjunk az alkoholtól és a fűszeres ételektől!

Az alkoholt is kerülni kell. Miért? Mert gátolja az agy homloklebenyének működését, márpedig ez a döntéshozatal és az ítélőképesség központja. Az alkohol gyengíti képességünket, hogy kitartsunk a döntésünk mellett, hogy nem fogunk dohányozni. Azt ajánlom, teljesen mellőzzük az alkohol fogyasztását, legalábbis addig, amíg késztetéseket érezhetünk a dohányzásra. Amint ezt az alkoholról szóló fejezetben leírtam, az egyes sajtóhírekkel ellentétben az alkohol teljes elhagyása a legegészségesebb megoldás mindenki számára. Kerüljük a nehéz ételeket is, elsősorban esténként, ezektől ugyanis könnyű megkívánni a cigarettát. Meglepő, de ha túlságosan éhesek vagyunk, az szintén emeli a kockázatot. A legjobb választás a rendszeres időközönkénti táplálkozás, nem többször, mint háromszor naponta, ügyelve arra, hogy a vacsora könnyű legyen.
Bizonyos embereknél a fűszeres ételek fokozzák a dohány utáni vágyat és a megvonási tüneteket is. Egy hölgy, az egyik dohányzásról leszoktató programunk résztvevője mindaddig sikertelenül próbált meg leszokni, míg a fahéjat ki nem iktatta étrendjéből. Az állatkísérletek arra engednek következtetni, hogy a fahéj irritáló hatású az emésztőszervekre, és stimulálja az agyközpont egyes részeit. Talán ez az oka a megvonási tünetek szaporodásának. Noha egyesek cigarettahelyettesítőként sikeresen alkalmazták a fahéjrudacskákat, mások számára ez veszélyes terep. Bölcs dolog elkerülni mindenfajta fűszert, ami irritálja az emésztőszervek falát, az enyhe fűszereket is beleértve, például a fahéjat.
A kilencedik lépés: kerüljük a dohányzással kapcsolatos helyzeteket! Talán ön is, szokásához híven, vacsora után kedvenc székéből nézte a tévéhíradót vagy valami más programot, s ezzel a kedvenc székkel kapcsolatos az is, hogy rá szokott gyújtani egy vacsora utáni cigarettára. Ha ezt a széket elkerüli, talán segít, hogy elkerülje a dohányzás utáni kívánság megjelenését is. A munkaszünetek is összekapcsolódhatnak dohányzási szokásával. Ilyenkor a dohányosok gyakran rágyújtanak. Dönthet úgy is, hogy a szünetben is dolgozik, de elkerülheti a helyet is, ahol a szünetet szokta eltölteni. Elmehet mondjuk sétálni, vagy lekötheti magát más egészséges elfoglaltsággal.
Legyen óvatos dohányzó barátaival! Magyarázza el nekik döntését, és kérje támogatásukat! Hozza tudomásukra, hogy nem várja el, hogy ők is leszokjanak csak azért, mert ön így tesz. Azonban azt is magyarázza el nekik, hogy az ön jelenlétében – legalábbis most egy darabig – a dohányzás semmi esetre sem elfogadható. Lehetőleg azokban a helyzetekben igyekezzen találkozni a barátokkal, amelyekben nem lehetséges a dohányzás. Lehet, hogy néhány dohányzó barátja nem támogatja a döntését, és megpróbálja aláaknázni elhatározását, vagy szeretné önt rábírni a dohányzásra. Az ilyenek nem igazi barátok, és talán kerülni kellene őket. Ez persze nem megy, ha az illető családtag. Természetesen nem ajánlom, hogy elhagyja házastársát, szüleit vagy gyermekeit. Általában jó, ha valamilyen egyezség alakul ki, hogy otthonában hol legyen a dohányzás megengedett, ön pedig lehetőleg kerülje ezeket a helyeket!
A tizedik lépésként: számítson arra, hogy mások megértéssel lesznek ön iránt! Ez az utolsó kulcs ahhoz, hogy megszabaduljon a gyötrődéstől, ami a dohányzás elhagyásával szokott járni. Sok ember tart attól, hogy mások miatt nem tud kitartani a megvonási tünetek ideje alatt. Van, aki fél, hogy ingerlékenyebb lesz munkatársaival. Más tisztában van azzal, hogy "kitör" a munkahelyén, és mást is kihoz a sodrából. Egy ilyen előre várható vagy ténylegesen bekövetkezett esemény miatt esetleg mondhatja valaki: "Megsértem a munkatársaimat és a munkaadómat, mert le akarok szokni a dohányzásról. Újból dohányoznom kellene, hogy ez ne forduljon elő." A valóságban a környezete megértő lesz ön iránt. Az emberek tudják, hogy nehéz a dohányzásról leszokni, amint az a tény is mutatja, hogy milyen kevesen sikeresek ebben. Ha ön tudatában van annak, hogy mások megértik majd, mert látják ezt a súlyos függőséget, és tudják, hogy az ön viselkedése más lesz a leszokás kritikus ideje alatt – akkor ön képes lesz kitartani. Tragédia volna feladni valaki más miatt.

Segítség az Alkotónktól

Van egy tényező, melyet sok kollégámmal felbecsülhetetlen értékűnek találunk ahhoz, hogy a leszokáskor fellépő gyötrődésektől megszabaduljunk. Úgy hiszem, senki sem szokott még le Isten Szentlelkének – tudatos vagy tudattalan – segítsége nélkül. Sokaknak az Istentől való függőségük tudatos elismerése szükséges ahhoz, hogy erőt nyerjenek a dohányzásról való leszokáshoz. Azt találják, hogy Isten valóban "segítség a nyomorúság idején". {Lábjegyzet:250 } Bízzon Istenben, hogy megadja mindazt a segítséget, amit megígért, és rendelje alá saját akaratát Isten akaratának! "Az én Istenem betölti minden szükségeteket." {Lábjegyzet:251 } Nem biztos, hogy Isten megszabadítja minden megvonási tünettől. A Biblia leírja, hogy Krisztus hogyan szenvedett és tanulta meg az engedelmességet a szenvedés révén. Isten nem azt mondja, hogy az életben mentesek leszünk a szenvedésektől. Ellenkezőleg, arra figyelmeztet bennünket, hogy nehézségeknek, megpróbáltatásoknak leszünk kitéve. A mi dolgunk, hogy készek legyünk elviselni mindazt, ami szükséges a siker érdekében. A szenvedések és nehézségek szerepéről olvashatunk még a 18. fejezetben, melynek címe "Hogyan küzdjük le a rossz szokásokat és a szenvedélyekhez való kötődést?"
 

A leszokás azonnali jó érzést eredményez

Láthattuk, hogy a dohányzás által okozott kár nagymértékben helyrehozható, és a helyreállítódás azonnal megkezdődik. Amikor leszokunk, a dohányzással összefüggő betegségek rizikója szó szerint a leszokás napjától csökkenni kezd. Az azonnali jótékony hatások közül néhányat a 45. ábra {Kép:45 – A leszokás után azonnal javulás érzékelhető az élet minőségében} sorol fel.
Több energiája lesz, amikor testgyakorlást végez; ízlelőképessége és szaglása kifinomodik, ruhái elvesztik kellemetlen dohányszagukat, több pénze marad az élet-, egészség- és autóbiztosítási kedvezmények miatt, és többé nem kell költenie magára a cigarettára sem. A dohányosok meglepő módon gyakrabban okoznak autóbalesetet, ennek eredményeképp több biztosítótársaság ad kedvezményt az autóbiztosítás árából a nem dohányzók részére.
 

A leszokás hosszú távú előnyei

Mikor csökken számottevően a betegségek kockázata a dohányzás elhagyása után? Az időtartam az egyes betegségek esetében különböző. A 46. ábra {Kép:46 – A leszokás egészségre gyakorolt jótékony hatásai} a szükséges időt tünteti fel néhány betegség esetében . {Lábjegyzet:252 }, {Lábjegyzet:253 }, {Lábjegyzet:254 }, {Lábjegyzet:255 }
Az ábra a szervezet csodálatos gyógyulási képességét mutatja be, amikor a károsító tényezőtől megszabadul.
Mi a leszokás hatása azoknál, akik krónikus légzőszervi betegségekben szenvednek? Egy vizsgálat során 5800 dohányost vizsgáltak meg, akik ilyen betegségektől szenvedtek, s akiknek egy része elhagyta a dohányzást. E kutatás eredményeit láthatjuk a 47. ábrán {Kép:47 – A leszokás jótékony hatása: egészségesebb tüdő}. {Lábjegyzet:256 } Az eredmények jól mutatják, hogy a krónikus légzőszervi betegségek jól reagálnak a dohányzás elhagyására.
A szívkoszorúér-betegség kockázatának csökkenése a 46. ábrán {Kép:46 – A leszokás egészségre gyakorolt jótékony hatásai} látható. Egy másik kutatás a szívkoszorúér-betegség miatti elhalálozások számát vizsgálta olyan volt dohányosok esetében, akik korábban naponta legalább egy dobozzal szívtak el. A 48. ábra {Kép:48 – A leszokás jótékony hatása: a végzetes kimenetelű szívroham esélye kisebb} az eredményeket mutatja. {Lábjegyzet:257 }
Figyeljük meg, hogy a szívroham miatti elhalálozás kockázatában a legnagyobb csökkenés az első évben következett be! Húszéves időszakon belül a kockázat folyamatosan csökkent, mire majdnem elérte a soha nem dohányzók esetében mutatott értéket.
Terhes anyák esetében, akik dohányoztak, de az első 30 hét során leszoktak, a születendő gyermek súlya nagyobb, mint azok esetében, akik az egész terhesség alatt dohányoztak. Az első három-négy hónapban történő leszokás megvédi a magzatot attól, hogy a dohányzás hátrányosan befolyásolja a születési súlyt.
A fekélyek gyógyulásának nehézségét dohányosok esetében már korábban megemlítettük. Azok a dohányosok, akiknek gyomor- vagy nyombélfekélyük van, de leszoknak, általában sokkal jobb állapotba kerülnek, mint azok, akik folytatják a dohányzást. Az ilyenfajta fekélyek sokkal könnyebben gyógyulnak, ha valaki leszokik a dohányzásról.

El fogok-e hízni?

A leszokni vágyók egyik nyomasztó aggodalma: vajon nem fognak-e számottevő súlyfelesleget felszedni? Akik már megpróbáltak leszokni, rögtön válaszolnak is: "Tudom, hogy el fogok hízni, mert akkor is ez történt velem, amikor megpróbáltam leszokni." A leszokottak 80%-a valóban felszed néhány kilót. {Lábjegyzet:258 } Azonban a statisztika becsapós, mert számos más amerikai állampolgárnak kell "tágítania a nadrágszíján". A továbbra is dohányzók körülbelül 56%-a ugyancsak felszed valamennyit. {Lábjegyzet:259 } Továbbá a leszokás utáni átlagos súlygyarapodás csupán kb. 2,5 kg. {Lábjegyzet:260 }
Ehhez hozzá kell tennünk, hogy nem minden felszedett kiló marad meg a volt dohányoson. A legtöbb le is adja a leszokás kezdeti stádiumában felszedett kilók egy részét. Csupán a dohányosok 40%-a szed fel tartósan két kilónál többet. Ekkora súlytöbblet egészségre gyakorolt negatív hatása elhanyagolható ahhoz az óriási előnyhöz képest, amit a leszokás eredményez. Néhány szakértő becslése szerint kb. 45 kg-ot kellene felszednünk ahhoz, hogy egyáltalán közel kerüljünk néhány vonatkozásban ahhoz az egészségkárosító hatáshoz, amit a dohányzás eredményez. {Lábjegyzet:261 }
A legjobb hír, hogy a dohányzást elhagyók 20%-a egyáltalán nem hízik meg. Bár kisebbségben vannak, de ők azok az élő milliók, akik tanúsítják, hogy akár fél kiló súlytöbblet felszedése nélkül is abba lehet hagyni a dohányzást.
Valójában az emberek többsége még fél kiló testsúlygyarapodást sem akar, nemhogy két kilót vagy többet. Hogyan lehet ezt elkerülni? Mielőtt ezt a kérdést megválaszolnánk, vizsgáljuk meg, hogy mi okozza a súlygyarapodást a dohányzás elhagyásakor! Ennek több oka van. Most a négy legfontosabbat fogjuk megvizsgálni. Először is: az ételnek gyakran jobb íze lesz. A dohányzás elhagyása után órákon belül javul az orr szaglóképessége. Az exdohányosok jobban érzékelik a szagokat és ízeket. Sajnos sokak számára így megnyílik az út a hízáshoz. Másodszor: sokaknál megvan az a hajlam, hogy étellel helyettesítsék a cigarettát. A volt dohányosok gyakran fordulnak az ételekhez, hogy megkapják azt az élvezetet, amit addig a dohány jelentett számukra. Harmadszor: az anyagcsere lelassul. Mivel a nikotin elsősorban stimulálóként hat, a szervezet megemelkedett fordulatszámon üzemelt. Az anyagcsere mintegy 10%-kal lassul, miután valaki leszokik, ha nem fogyaszt ezután kevesebb kalóriát, vagy nem mozog többet; a súlygyarapodásra bizony lehet számítani.
A negyedik: a gyomor gyorsabban kiürül. A kutatók megállapították, hogy a dohányzás a gyomor kiürülését akár 40%-kal lassíthatja. {Lábjegyzet:262 } Ha a gyomor normál esetben két óra elteltével ürül ki egy adott étkezés alkalmával, dohányzás esetén ugyanaz az étel majdnem három óráig is a gyomorban időzhet. Ez pedig növeli a gyomorégés és a savas visszaböfögés kockázatát. Ez a hatás azt is maga után vonhatja, hogy az ember tovább érzi magát jóllakottnak étkezés után.
 

Hogyan kerüljük el a súlygyarapodást?

Ezekre a változásokra gondolva fontoljunk meg most egy négypontos programot, melyet a 49. ábrán {Kép:49 – Hogyan hagyjuk el a dohányzást súlygyarapodás nélkül?} találhatunk!
Ezek közül egyik pontot sem nehéz véghezvinni. Az első kettőt már említettük. Ezek segítenek, hogy a leszokással járó kellemetlen tüneteket csökkentsük, és ezek a szokások önmagukban is jó hatással vannak az egészségre. Az utolsó két pontról is széles körben tudják, és vizsgálatokkal is igazolták, hogy jó hatással vannak az egészségre; és véghezvitelükhöz nem kell nagy változtatás életmódunkban.
Az első pont, vagyis a több testgyakorlás nemcsak a stressz és a dohány utáni vágyódás kordában tartásában segít, de az anyagcserét is felgyorsítja. Ez fontos pont, mivel – amint láttuk – az anyagcsere lelassul a dohányzás elhagyásakor. Ebből következik, hogy ugyanaz a testgyakorlás, ami segít a dohányzás elhagyásában, a fölösleges kilók felszámolásában is segítségünkre lesz.
A második pont az alkohol szerepére utal. Ez az alattomos, függőséget eredményező ital több szempontból is problémás. Először is: magas a kalóriatartalma. Ennél is fontosabb azonban, hogy gyengíti az akaraterőt, és kimutatták, hogy ösztönzi a túlzott mértékű táplálkozást.
A harmadik és negyedik pont az ételféleségek megválasztásáról szól. Olyan étrendet kialakítani, amelyben alacsony a cukor- és a zsírtartalom, úgy a legkönnyebb, ha bőséges mennyiségű gyümölcsöt, zöldséget és teljes értékű gabonaféleségeket tartalmaz. Egy adott mennyiség ezekből az ételekből sokkal kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a magasabb cukor- és zsírtartalmú hagyományos ételekből; ezért lehetséges többet ennünk, mégis kevesebb kalóriát fogyasztanunk. Továbbá ez a másik fontos lépés, amit a lelassult anyagcsere ellensúlyozására megtehetünk. Mellesleg az ilyen étrend szorulás esetén is segít, ami egyeseknél gondot okoz a dohányzásról való leszokás után. {Lábjegyzet:263 } Ha elkerüljük a cukros és zsíros ételeket, egyúttal kiiktattuk azoknak az ételeknek többségét, amit sokan a dohányzás helyett eszegetnek. Egyértelműen a legjobb választás, ha teljesen kiiktatjuk az eszegetést, mint a dohányzás pótlékát. Ha szükségét érezzük, sokkal jobb sárgarépát rágcsálni, mint rágyújtani.
A lényeg egyszerű: folytassuk azt az életmódot, amit a leszokást kísérő kellemetlen tünetek csökkentése érdekében javasoltunk, és nem lesz gondunk a súlyfelesleg felszedésével. Azok, akik többet szeretnének tudni a fogyásról, további információkat találhatnak a magas vérnyomásról szóló 6. fejezetben.
Mielőtt lezárnánk ezt a témát, meg kell említenem, hogy sok dohányos túlságosan sovány, és nekik éppen fel kellene szedniük néhány kilót. Érdekes, de ha a leszokást napi testmozgással kötik össze, kialakul és állandósul az ideális testsúly. A testgyakorlás a szükséglet szerint segít leadni vagy felszedni a súlyt: a túlsúlyosakat segíti a fogyásban, akiknek pont megfelelő a testsúlyuk, azoknál stabilizálja, akik pedig soványak, azoknál a mozgás serkenti az izomnövekedést, és így a szükséges kilók felszedését.
 

A nem dohányzás félmillió dollárt érő döntés

A dohányzás zsebből kifizetendő költségei óriásiak. Elérik a több mint 500 000 dolláros nagyságrendet. Ez az az összeg, amit az ember 65 éves korára eltehetne megtakarított pénzecskeként, ha pénzét dohányzás helyett befektette volna. Ha valaki 50 éven keresztül (15–65 éves koráig) befektetné napi két doboz cigaretta árát, az ötven év elteltével megtakarítása 538 000 dollárt érne mai vásárlóerőben kifejezve. A számítást úgy végeztük el, hogy egy doboz cigaretta ára a jelenlegi két dollár marad, és a befektetési alap évente 10%-ot jövedelmez. {Lábjegyzet:264 }
 

Összegzés

E fejezetet Melissa megrázó történetével kezdtem. Szó szerint ezerszám vannak Melissák mindkét nemből, akik idő előtt kerülnek sírba a dohányzás miatt. Mindez oly tragikus és oly szükségtelen. A burkolt kárhoztatás sok esetben Teremtőnket éri mindezekért. Gyakran halljuk: "Bizonyára így rendeltetett, hogy eddig éljen." Ezzel szemben Istennek semmi köze azokhoz a halálesetekhez, melyeket e méreg okozott. Sőt, a szerető Isten évtizedek óta azon fáradozik, hogy az embereket távol tartsa ennek az egészségromboló szokásnak már az elkezdésétől is. Több mint száz évvel ezelőtt Ellen G. White ihletést kapott arra, hogy az embereket figyelmeztesse a dohányzás veszélyeire, és azokat is, akik ki vannak téve a passzív dohányzás hatásának. Figyeljük meg szavait az 50. ábrán {Kép:50 – Figyelmeztetés a dohányzás veszélyeire}! {Lábjegyzet:265 }
Ellen Gould White meglátása nem fejeződik be ezzel. A dohánnyal kapcsolatos aggodalmairól mintegy 800 alkalommal írt. A dohány szervezetre gyakorolt hatására, továbbá az életmód és egészség más szempontjaira vonatkozó széleskörű tudásával évtizedekkel előzte meg azt a kort, melyben állításait tudományosan is igazolták. (A Függelék X.-ben erről részletesebben olvashatunk.)
Azt vallotta, hogy e téma állhatos hirdetése Isten kinyilatkoztatásának tekinthető. Amikor szavainak pontosságát a modern tudomány fényében szemléljük, nehéz volna kételkedni az isteni ihletettségről vallott kijelentésében. Gondoljuk át még néhány másik kijelentését is, melyeket az 51. ábrán {Kép:51 – A dohány megjövendölt további káros hatásai} soroltunk fel!
Isten kezét nem a dohányosok halálában látom, hanem inkább a sok millió ember életében, akik leszoktak a dohányzásról, vagy sohasem szoktak rá, és ennek eredményeképpen élvezik az életet. Nem az a fontos, hogy döntésüket az Ellen Gould White által adott információkra alapozták vagy azokra a tényekre, melyek kikutatásában Isten volt a tudósok segítségére. Ami azonban fontos, hogy sokan nem Istennek tulajdonítják, hogy elkerülhették ezt a sok bajt; viszont sokan Istent vádolják a dohányzás természetes következményeiért.
Sok ezer Melissa létezik, és van sok ezer olyan ember mint Katalin, aki 91 évesen saját kényelmes lakhelyén él. Még mindig szereti az életet, és külön örömöt okoz neki, hogy látja dédunokáit felnőni. Katalin talán ma nem volna életben, ha a hatvanas éveiben nem döntötte volna el, hogy nem dohányzik többé. Úgy tűnik, ez a döntés "magas osztalékot" fizetett. Ez persze csupán feltételezés, nem tudhatjuk, hogy Katalin élne-e ma és jó lenne-e a közérzete, ha tovább dohányzik, de a statisztikai adatok alapján ez rendkívül valószínűtlen.
Minden nap minden egyes dohányos fontos döntést hoz. Nem leszokni ma azt jelenti, hogy folytatunk egy olyan szokást, mely valószínűleg megöl, megnyomorít, vagy valamilyen más módon károsít bennünket. Sajnálatos módon nincs előzetes figyelmeztetés, mint a rák, szívinfarktus vagy a csontritkulás miatti törés előtt, és előfordul, hogy az ember már csak azt veszi észre, hogy 15 évvel idősebbnek néz ki, mint nem dohányzó társai. Vajon kérhetem-e önt, hogy ne játsszon orosz rulettet? A tárban lévő töltény előbb-utóbb sorra kerül.
Önök közül néhányan bizonyára azt mondják: "Igen, doktor Nedley, tudom, hogy mindaz, amit mond: igaz. Tudom, az életemmel játszom, de gyenge vagyok, hogy legyőzzem ezt a szenvedélyt." Akik csak saját gyengeségüket látják, vegyenek bátorságot – sikeresek lehetnek. Kövessék az ebben a fejezetben leírt útmutatást! E tanácsok követése a bukást sikerré tudja változtatni. Olvassák még el a 18. fejezetet is!
Ha már megpróbált saját maga leszokni, és föladta, próbáljon meg orvosától vagy más egészségügyi dolgozótól segítséget kérni. Használja az e fejezetben leírtakat, és fontolja meg az orvostól kapott tanácsokat és bátorítást! Ha ez a tanács nem tűnik alkalmasnak, próbálja ki a "Lélegezz szabadon!" programot, melyet a H. N. Adventista Egyház szervez, vagy más dohányzásról leszoktató programot, mely az ön lakhelyén is elérhető. Az e fejezetben tanultakat igazán meg tudja erősíteni az olyan dohányosoktól származó támogatás, akik ugyanazon a leszokási folyamaton mennek át.
Ha ön már kipróbálta mindezeket, és elvesztette a bizalmát abban a lehetőségben, hogy mint járóbeteg küzdje le ezt a szenvedélyt, hadd ajánljak még valamit: vegyen ki egy hét szabadságot, és vegyen részt egy jó bentlakásos életmódprogramban! A Centers for Disease Control a következőket jegyezte fel: "A kutatások arra engednek következtetni, hogy ezek a (bentlakásos, dohányzásról leszoktató) programok egészen hatékonyak." {Lábjegyzet:266 } Jó szívvel tudok ajánlani egy ilyen intézményt szűkebb hazámban: az Amerikai Életmódközpontot {Lábjegyzet:267 } (Lifestyle Center of America), mely Oklahoma állam Sulphur nevű városában található, s az egész országból vonzza az embereket bentlakásos programjaira, többek között a dohányzásról leszoktató programra is. Ők könyvemnek e fejezetét használják elsődleges írott tananyagként a résztvevők számára.
Bárhogy használja is ezt a fejezetet: önmagában vagy orvos segítségével, csoportosan vagy esetleg bentlakásos program résztvevőjeként próbál leszokni, meg vagyok győződve arról, hogy mindez segítheti önt, hogy végül sikeres legyen. A jó hír az, hogy ön képes a dohányzás elhagyására. Akár ma is elkezdheti az új, füstmentes életet, és élvezheti azokat a jó hatásokat, melyeket e fejezetben vázoltunk fel.