A negyedik angyal visszatérése
                         (David Clayton írása)
 

1888 jelentősége
A Heted-Nap Adventisták régóta elismerik, hogy Isten nagy dolgokat kíván tenni értük és rajtuk keresztül. Az 1844-es csalódás után körülbelül 50 lélek egy kis csoportja  újratanulmányozta a próféciákat, és elkezdte hirdetni a nekik kinyilatkoztatott igazságokat. El merték hinni, hogy birtokolják az üzenetet, amelyet valahogyan az egész világnak hallania kell. Az "Advent Review and Sabbath Herald" fejcímén egy földgömb volt található a következő szavakkal: "A szántóföld a világ", melyek a földgömb körül lebegő zászlón voltak. Napjainkban Isten még mindig akar nagy dolgokat tenni a népéért és a népével, sokkal nagyobbakat, mint mi valaha is megálmodtuk vagy megpróbáltuk volna elképzelni. Sajnos sokan közülünk semmit sem tesznek, csupán várnak és reménykednek, mivel nem ismerjük fel Isten szándékát velünk kapcsolatban, és nem ismerjük fel annak az időnek jelentőségét, amelyben élünk. A Jelenések könyvében található egy rész, amely valószínűleg minden Heted-Nap Adventista számára jól ismert:

"És ezek után láték más angyalt leszállani a mennyből, a kinek nagy hatalma vala; és a föld fénylett annak dicsőségétől. És kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván: Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöczévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges madárnak tömlöczévé. Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak. És hallék más szózatot a mennyből, a mely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból" (Jel. 18:1-4)

Az adventisták több, mint 150 éve hiszik, hogy ez a rész az úgynevezett "hangos kiáltásra", "késői esőre" vonatkozik, arra az utolsó, figyelmeztető üzenetre, amely az egész világon elterjed. Hittük, hogy egy napon Isten ereje eljön a népére, ahogy az pünkösdkor történt, és amikor ez megtörténik, ez a bibliarész betelik. A hatalmas angyal ezen ábrázolása, aki a mennyből száll le, jelzi az időt, amikor Isten ereje pünkösdi mértékben kitöltetik népére, és amikor Isten végső munkája befejeződik a földön. Ebben az időben Isten minden gyermeke végleg teljesen elszakad mindattól, ami hamis és hitehagyott.

W. L. Brisbin vén: "Teljesítik a Heted-Nap Adventisták Isten akaratát?" c. könyvében található egy sor kérdés, válaszokkal együtt, amelyek Ellen White idézeteiből állnak. E könyv 10. oldalán egy feltűnő mondatot találunk. Egyesek talán megkérdőjelezik e mondat hihetőségét, mivel bonyolult bizonyítani Brisbin vén eredeti forrását. Mindazonáltal szeretném, ha megnéznénk ezt a mondatot, mivel ez egy helyen és átfogóan fogalmazza meg mindazt, amelyet másutt darabokban és részekben mondott White testvérnő.

"1888-ban a Minneapolisban tartott Generál Konferencián a Jelenések könyve 18. részének angyala lejött az ő munkájához, és kigúnyolták, megbírálták és visszautasították, és amikor az általa ismét elhozott üzenet hangos kiáltássá dagad, a többség megint ki fogja gúnyolni, ellene fog beszélni, és meg fogja azt tagadni." (Teljesítik a Heted-Nap Adventisták Isten akaratát?, 10. oldal - az oldalszámok mindig az angol kiadáshoz értendőek)

Úgy gondolom, az átlag, felekezeti Heted-Nap Adventista nem akar egy olyan állítást elfogadni, mint ez, mivel ez az egyik legtisztább mondat, amit találhatunk, s amely egyértelműen beszél az 1888-as hitehagyásról, s folytatódik, erősödik, és a csúcsát az utolsó napokban éri el. Miről beszélt Ellen White? Tekintsük át röviden ennek az 1888-as Generál Konferencia-ülésnek a hátterét!

Az ülés háttere
Az 1888-as  G.K. ülést Minneapolisban, Minnesotában tartották meg. Ez egy más és nagyon különleges G.K. ülés volt. Tudjuk, hogy más volt, mivel mindenki, aki részt vett ezen az ülésen, azt mondta, hogy valami szokatlan dolog történt. De természetesen az a tanú, akinek szavai a legtöbbet jelentenek, Ellen White volt, aki személyesen vett részt ezen a G.K. ülésen. Valami történt ezen a Generál Konferencián, amely Ellen White-ot arra késztette, hogy higgye, a hangos kiáltás vagy a késői eső megérkezett, és Isten erejének kitöltetése megkezdődött az ő népére. Mi történt ezen a konferencián?

Először is ez egy nagyon vitás ülés volt. A fő üzenetet két fiatal prédikátor, Alonzo Trevier Jones és Ellet James Waggoner hozta, akik viszonylag fiatalok voltak, 38 és 33 évesek. Ebben az időben a gyülekezeti újság, a The Signs of the Times szerkesztői állását töltötték be. Már a kezdetektől fogva súrlódás volt e két prédikátor és a többi küldött között. A fő probléma az volt, hogy ez a két fiatalember olyan elméleteket mutatott be, amelyek ellentétben álltak azokkal a tanokkal, amiket az idősebb prédikátorok tanítottak éveken keresztül bizonyos tanokkal és próféciai magyarázatokkal kapcsolatban.

Az egyik probléma a Waggoner által tolmácsolt, Galátziabeliekhez írott levélben található törvény volt, az a törvény, amelyről Pál azt mondja: "Krisztusra vezérlő mesterünkké lett", és amely alatt többé nem vagyunk. A HN Adventisták hagyományos tanítása szerint a törvény, amelyről Pál a Galátziabeliekhez írott levélben beszél, tulajdonképpen a ceremóniális törvény, amely megszűnt, amikor Krisztust keresztre feszítették. Waggoner azonban nagyon figyelmesen áttanulmányozta a Galátziabeliekhez írott levelet, és arra a következtetésre jutott (amit aztán hirdetett és publikált is a The Signs of the Times-ban), hogy ez a törvény, amelyről Pál beszél, valójában az erkölcsi törvény, és nem csupán a ceremóniális törvény. Az idősebb és tapasztaltabb prédikátorok és munkások alkották az ellentábort Waggoner értelmezésével szemben. Maga a G. K. elnöke, G.I. Butler nem tudott részt venni ezen az ülésen, mivel beteg volt. Azonban írt egy levelet az egyik legöregebb atyafinak, melyben megbízta, hogy "állj a régi határköveknél".

Amikor a küldöttek megérkeztek erre a G. K. ülésre, készek voltak a csatára, sőt, amikor Waggoner megérkezett, egy táblát talált felállítva, melyre a következőt írták: "Megmagyarázva: a Galátziabeliekhez írott levélben található törvény a ceremóniális törvény.", J.H. Morrison vén aláírásával. E tábla másik oldalán a következő állt: "Megmagyarázva: a Galátziabeliekhez írott levélben található törvény az erkölcsi törvény." Ez a határozat Waggoner aláírására várt. Azonban Waggoner nem írta alá. Nem vitatkozott. Őt csak az igazság bemutatása érdekelte.

Másrészt A.T. Jones arra merészelt utalni, hogy Uriah Smith magyarázata a Dániel könyvének 7. fejezetében található fenevad fejének 10 szarváról nem volt pontosan idézve. Amíg Smith azt állította, hogy a szarvak egyike a hunokat ábrázolja, e rész tanulmányozása arra a következtetésre vezette Jonest, hogy e szarv valójában az alemanniakra utal. Uriah Smith nem vette jó néven, hogy az ő értelmezését egy olyan fiatal prédikátor kérdőjelezte meg, aki még tapasztalatlan.

Ezzel a háttérrel nem nehéz megérteni, miért volt oly nagy feszültség ezen a találkozón, és miért voltak hajlandók oly sokan a küldöttek közül szembeszállni Jonesszal és Waggonerrel, és ellenállni mindannak, amit ők bemutatnak.
Azonban nem csak ez volt az oka annak, hogy ellenálltak Jones és Waggoner üzenetének. Amikor ma 1888-ról olvasol, látni fogod, hogy sokan azt próbálják elhitetni, hogy ez volt az egész probléma gyökere, hogy csupán csak személyes ellentétek és konfliktusok kérdése volt az egész, viszonylag kicsi tantételbeli eltérésekkel kapcsolatban. De van valami sokkal alapvetőbb, mint ez. Két évvel ezelőtt a G.K. ülés előtt Waggoner részt vett egy összejövetelen, amikor is figyelemre méltó tapasztalatot szerzett. Ő a következőképpen írt erről:

"Egy bús szombat délután az összejövetel alkalmával egy nagy sátorban ültem, Healdsburgben, a gyülekezet többi tagjától kicsit távolabb. Fogalmam sem volt, mi volt az istentisztelet témája. Sem egy bibliaversre, sem egyetlen szóra nem emlékszem. Ami megmaradt bennem, mindaz, amit láttam. Hirtelen fény ragyogott körül, és a sátor számomra sokkal fényesebb volt, mintha a déli nap ragyogta volna be. Láttam Jézust a kereszten, feláldozva értem. Abban a percben szereztem az első pozitív ismeretet, amely elárasztott, mint egy özönvíz: hogy Isten szeretett engem, és Krisztus meghalt értem. Isten és én voltunk az egyedüli lények, akikről tudomásom volt, az egész világegyetemben. Aztán megtudtam az elém táruló látványból, hogy Isten kibékítette Krisztusban a világot Önmagával. Én voltam az egész világ, az összes bűnével. Biztos vagyok benne, hogy Pál tapasztalata a damaszkuszi úton nem volt valóságosabb, mint az enyém.
... Rögtön elhatároztam, hogy tanulmányozni fogom a Bibliát ennek a kinyilatkoztatásnak fényében, azért, hogy segíthessek másoknak meglátni ugyanezt az igazságot. Mindig is hittem, hogy a Biblia minden részének tanúsítania kell, több - kevesebb elevenséggel, ezt a dicső kinyilatkoztatást (Krisztus áldozatát)." (The Last Confession of Faith, E. J. Waggoner, a kiemelések Waggonertől származnak, a cikkben található minden kiemelés Waggonertől származik, hacsak nem jelezzük másként)

Ez a tapasztalat arra vezette Waggonert, hogy nagyfokú tanulmányozásba kezdjen Krisztussal kapcsolatban, a következő két évben. Amikor Minneapolisba ment, teljesen be volt töltve az Isten Fiáról szóló témával, és ez kiáradt belőle, amikor prédikált. A különös dolog az, hogy a szövegösszefüggés, amelyben ő és  Jones bemutatták Krisztust és az Ő igazságosságát, úgy tűnt, felkorbácsolja a legtöbb jelen lévő küldött ellenszenvét. A többség teljes mértékben ellenállt az üzenetnek úgy, hogy az összejövetel után néhányan visszavonultak szobáikba, és kigúnyolták, valamint kifigurázták Jonest és Waggonert. Ellen White számára azonban kétségtelen volt, hogy az üzenet hordereje az volt, amit ez a két ember hozott. Ezzel az üzenettel kapcsolatban a következőket írta:

"Ez az az üzenet, amelyet Isten parancsa szerint a világnak kell adni. Ez a harmadik angyal üzenete, amely hangos kiáltással lett kihirdetve, és amely Isten Lelkének nagymértékű kiöntésével jár együtt." (Bizonyságtétel prédikátoroknak, 92. old.)

"A próba ideje éppen rajtunk van, a harmadik angyal hangos kiáltása már megkezdődött Krisztus, a bűnbocsátó Megváltó igazságosságának kinyilatkoztatásával. Ez a kezdete azon angyal fényének, amelynek dicsősége be fogja ragyogni az egész földet." (R&H, 1892. nov. 22.)

Lényegében Ellen White azt mondta: "megkezdődött; ez az az üzenet; és azért tudom, hogy elérkeztünk a véghez, mivel láttam Isten utolsó munkáját ebben az üzenetben".

A G. K. ülése során és utána is Ellen White sok olyan dolgot mondott, amely arra a tapasztalatra vonatkozott, amely Minneapolisban történt, és amit Isten akart, hogy ott megvalósuljon. Sőt, négy vastag kötet létezik, amelyeknek 1888-as anyagok a címe. Ezek a kötetek 1812 olyan oldalt tartalmaznak, amelyeket Ellen White írt 1888-ra vonatkozóan; így megállapíthatod, hogy White testvérnő sokat beszélt erről a témáról. Ő hitte, hogy Isten megpróbált valami különlegeset tenni az egyházért abban az időben. De ez nem valósult meg, és emiatt az adventisták több, mint egy évszázadon keresztül boncolgatták 1888-at. Sok könyv íródott ezzel a témával kapcsolatban, beleértve a G. K. elnöke, A. G. Daniels által írott könyvet is, melynek címe: Krisztus a mi igazságunk. Sok különböző nézőpont létezik azzal kapcsolatban, hogy mi volt az üzenet igazi lényege. Majdnem mindenki, aki ír vagy beszél az 1888-as üzenetről, más és más szemléletet hangsúlyoz, mivel különbözőképpen értelmezik azt.

Mi volt az üzenet? És mi volt annak a lényege? Ezek azok a fő kérdések, amelyek lebilincselték és zavarba ejtették az adventistákat több, mint egy évszázada. Hivatalosan az Adventista Egyház a következőket mondja: "Megkaptuk az üzenetet, az egyház elfogadta azt, és napjainkban Krisztus és az Ő igazságosságának dicsősége fényében sütkérezünk." De furcsa módon még nem vagyunk az országban. Furcsa módon még nem láttuk a késői esőt. Furcsa módon még nem tapasztaltuk a Szent Lélek világszéles erejét Isten népén. Akármit is mondanak az emberek, a tettek hangosabban beszélnek a dicsekedésnél.

Három nézőpont
Vizsgáljuk meg három különböző tanú nézőpontját! Természetesen egyikük Ellen White. A másik tanú egy azok közül, akik valójában hozták az üzenetet: E. J. Waggoner maga. Ésszerű, logikus, hogy ismernie kellett, amiről beszélt. Azokban az időkben az embereknek nem volt magnójuk, de röviddel a konferencia után Waggoner írt egy könyvecskét, melynek címe: Krisztus és az Ő igazságossága, és széles körben elfogadták, hogy ez a könyv magába foglalja az üzenet lényegét, amit Waggoner elmondott ezen a minneapolisi találkozón. A harmadik tanú, akit megvizsgálunk, az az ember, akit éveken keresztül a vezető egyházi történetíróként tartottak számon a HNA Egyházban.
Először vizsgáljuk meg kicsit közelebbről Ellen White felfogását! Íme egy idézet, amely segít nekünk megérteni, mi volt az egyik fő kérdés, probléma:

"Az volt Sátán eltökélt szándéka, hogy elhomályosítsa Jézus képét, és arra vezesse az embereket, hogy emberekre tekintsenek, emberekben bízzanak, és arra legyenek tanítva, hogy emberektől fogadjanak el segítséget. Évek óta az egyház emberekre tekint, és emberektől vár sokat, de nem néz Jézusra, Akiben az örök életre való reményünk összpontosul. Ezért Isten adott egy bizonyságtételt szolgáinak, hogy bemutassák az igazságot tiszta és világos vonalakban, ahogy az Jézusban található, s amely a hármas angyali üzenet." (Biz. préd., 93. old.)

Ezen idézet alapján világosan láthatjuk, hogy a HNA Egyház egy olyan intézménnyé vált, ahol emberek foglalták el Jézus helyét. Emberek istenítése volt a kritikus probléma, amely oly nélkülözhetetlenné tette, hogy Isten egy ilyen üzenetet küldjön abban az időben. Az Adventista Egyházban arra tanították az embereket, hogy embereket imádjanak! (Mit mondott volna White testvérnő az utolsó idők helyzetéről?)

Látni fogod, hogy Ellen White azt állítja, ez a "harmadik angyal üzenete". Első hallásra ez rejtélyes gondolatnak tűnik. A harmadik angyal üzenete, mikor először olvassuk, egyszerű kijelentés: "Óvakodj  fenevadtól! Óvakodj a pápától, a jezsuitáktól, a katolikusoktól és a vasárnap-ünnepléstől!" Ez egy hívásnak tűnik: "A szombatot tartsd meg, ne a vasárnapot!" Mintha egy nyilatkozat lenne: "A vasárnap-törvény közeledik!" De itt az embereket egyszerűen arra tanították, hogy Krisztusra nézzenek mint vezetőjükre és segítségük forrására. Ellen White azt mondta: "Ez a harmadik angyal üzenete." Hogy megértsük, miért érzett így White testvérnő, a felszín alá kell néznünk, és meg kell vizsgálnunk egy pár alapelvet.

Az első angyal üzenete a "féljétek az Istent!" felhívással kezdődik. Ez a felhívás abban az időben hangzik fel, amikor a világ embereket fog félni és imádni. Napjainkban a világ emberei minisztereiket, sportolóikat, politikai vezetőiket, filmsztárjaikat stb. imádják. A világ embereket imád. Csoportokba, klubokba, egyesületekbe, politikai pártokba tömörülnek az emberek, és bizottságokat vagy embereket követnek. Többnyire bármit megtesznek gondolkodás nélkül, amit a vezetők mondanak nekik. A fenevad bélyegének elnyerése csak egyszerűen az emberimádó életvitel következménye lesz. Az emberek azt fogják mondani a világnak: "Engedelmeskedj nekem, és ne Istennek!", és az egész világ azt fogja mondani: "Igen, megteszem."
Ha a keresztény egyházban, a HNA Egyházban, a helyi gyülekezetedben vagy felekezetedben az emberek úgy képezik ki önmagukat, hogy "birka mód" engedelmeskedjenek a felsőbb hivatal utasításainak, és elfogadják egy olyan szervezet ítéletét, amely saját meggyőződésük és a józan ész felett áll, miben különböznek azoktól az emberektől, akik a vasárnapot választják a szombat helyett, mivel az egy hagyomány, vagy mert ezt a szokást örökölték szüleiktől? A végeredmény talán más, de az alapok azonosak: Embert emeltek Isten fölé!

Mikor ez a helyzet eluralkodott a HNA Egyházban, olyan szigorúan kezdték tartani a szombatot - ha nem még szigorúbban -, mint az ókori zsidók, de még mindig ellentétben álltak a hármas angyali üzenet alapelvével. Szombatmegtartásuk hiábavaló volt, mert embereket imádtak! Így Ellen White azt mondta, Isten adott nekik egy üzenetet, hogy Krisztust más fényben láthassák, és elforduljanak az emberek istenítésétől, s Istent és az Ő Fiát imádják.

"Mi a hit általi megigazulás? Isten munkája az ember büszkeségének porba döntésében, és ezt azért teszi, mert az ember önmagától képtelen megtenni." (Biz. préd., 456. old.)

Erre az üzenetre úgy hivatkoztak, mint a "hit általi megigazulásra" vagy a "hit általi igazságosságra". Az volt a célja ennek az üzenetnek, hogy az "ember dicsőségét porba döntse". Ha te olyan ember vagy, aki szeret az előtérben lenni, és szereti a kiemelkedő címeket, és "a lakomákon a főhelyet" (Mt 23:6), nem fogsz szeretni olyan dolgot, amely elmondja az embereknek, hogy Jézustól kell függeniük, nem tőled. Nem fogsz értékelni olyan üzenetet, amely lerombolja az erődet és a hatalmadat. Ez segít megérteni, mi volt az egyik ok, ami miatt ezt az üzenetet a többség kigúnyolta, megkritizálta és ellene beszélt 1888-ban. Ellen White azt mondja:

"A hit általi krisztusi igazságosságot egyesek nem fogadták el, mivel az ellentétben állt lelkületükkel és egész élettapasztalatukkal. Uralkodni, uralkodni - ez volt cselekedeteik mozgatórugója. Sátánnak alkalma volt bemutatnia önmagát." (Biz. préd., 363. old.)

Egyesek nem ismerik fel, hogy Ellen White oly világosan beszélt a kór ellen, amely oly sok állást támad meg a vezetőségben, valamint az énközpontúság ellen, amely arra vezeti az embereket, hogy urakká akarjanak válni saját társaik felett.
Sok mondatot hallottunk, melyekben Ellen White óv a bíráló vezetőségtől, és sok más olyan helyet is találunk, ahol White testvérnő élesen megbírálja azokat, akik visszaélnek a vezetői helyükkel.

Hogyan tudják azok az emberek, akik szeretik az uralkodást, szeretik a hatalom gyakorlását, szeretik irányítani társaikat, és urakként más emberek felett állni, szeretni azt az üzenetet, amely azt mondja: "Isten népének csak egy Ura van, és az Krisztus." A pápai elvű, hierarchikus szervezetek miatt (mint amilyen a HNA Egyház és a Reform Mozgalom is) egy ilyen üzenet tabunak számít, mivel az megtöri a szervezet hatalmát, hogy irányítsa és szabályozza az emberek életét. Egy ilyen üzenet a Mesterhez vezeti az embereket, Aki igényt tart rájuk, és Akié a hatalom az életükben, és ez sokkal magasabban van, mint bármely emberi lény vagy szervezet. Egy ilyen üzenet szabaddá teszi az embereket!

Az embereknek van egy bolondos elképzelésük, hogy merev kontroll fenntartása nélkül zűrzavar és szervezetlenség jön létre - de ez nem igaz. Isten nagyon szervezett, és amikor az emberek felismerik, hogy Krisztus a vezetőjük, és valóban odaadják magukat Neki, átadva hűségüket minden felett, ami emberi, akkor tökéletes összhang és kohézió lesz Isten művében. Tulajdonképpen ez az egyetlen mód, hogy a mű valaha is valóban befejeződjön.

A Szent Lélek képes Isten népét egyénenként vezetni. A pápaság nemet mond: "A pápán, az egyházon, a püspökökön, a papokon és végezetül ezen a humán rendszeren keresztül jön Isten akaratának vezetése az emberekhez, akik a hierarchia alján találhatók. Szegény embernek a létra alján nincs módja személyesen elérnie Istent. Egy egész sor emberen kell keresztülmennie. Nincs módja arra, hogy Isten beszélhessen hozzá, megmutassa neki az utat, irányítsa őt. Nincs módja, hogy személyes kapcsolata legyen Istennel, hacsak nem megy keresztül a szervezeten!

Az ilyen emberek nem értékelnek egy olyan üzenetet, amely szabaddá teszi őket. Így 1888-ban, mikor ez az üzenet, mely Krisztusra összpontosult, megérkezett, Ellen White azt mondta: az emberek nem tudták elfogadni azt, mert szerettek uralkodni.
"Egyesek gyűlöletet dédelgettek szíveikben azok ellen, akiket Isten azzal bízott meg, hogy egy különleges üzenetet vigyenek a világnak. Minneapolisban kezdték meg ezt a sátáni munkát. Később, mikor látták és érezték a Szent Lélek bizonyságtételét, hogy az üzenet tényleg Istentől származott, még jobban meggyűlölték, mivel az bizonyságtétel volt ellenük. Nem alázták meg szíveiket, és nem gyakoroltak bűnbánatot, Istennek adva a dicsőséget, és igazolva az igazat. Saját lelkük után mentek, megtelve irigységgel, féltékenységgel és gonosz véleménnyel, ahogy a zsidók is tették. Kitárták szívüket Isten és ember ellenségének. Mégis továbbra is magas állásokat töltöttek be, és saját elképzeléseik szerint alakították a mű előmenetelét, amennyire csak tudták." (Biz. préd., 79.,80. old.)

Jézus bizonyságtétele nem csupán kegyelem, szeretet, jóakarat és egység. Itt azt találjuk, hogy az igazság - ahogy az Jézusban van - bizonyságtétel emberek ellen is! Ha Krisztus igazságosságára összpontosítunk, az bizonyságtétellé válik az emberek egy bizonyos csoportja ellen - azok ellen, akik szeretik az uralkodást és az irányítást.

I.Korintus. 1:30-ban Pál azt mondja, hogy Krisztus "bölcsességül lőn nékünk ... és igazságul, szentségül és váltságul." A Kolossé. 2:10-ben azt mondj az apostol: "ti Ő benne vagytok bételjesedve". Ha betelünk Krisztusban, miért kell, hogy a megváltásunk egy emberi szervezettől vagy emberi vezetőktől függjön? Szükséges nekünk bármihez is kötődnünk a földi dolgok közül ahhoz, hogy megváltassunk? Mi most nem azok ellen az ajándékok ellen beszélünk, amelyeket Isten ad népének. Ő ad az embereknek képességeket, és elhelyez ajándékokat és talentumokat népe között. De mi most az emberimádat és az emberektől való függőség ellen beszélünk (ahogy White testvérnő is tette), valamint a szolgai gondolkodásmód ellen, amely azt mondja: "enélkül nem élem túl, ez számomra: Isten a földön". Az emberek talán nem használják ezeket a szavakat, de ilyen módon viselkednek. Az embereknek tudniuk kell, hogy ők "teljesek" Krisztusban! Benne lakozik az "Isten teljessége testileg", és amikor Krisztus benned él, és birtoklod az isteni teljességet Őbenne, semmi másra nincs szükséged a megváltásodhoz.

Mégis nagyjából az egész vallásos világ kötődik ehhez a téveszméhez. És pontosan ez az oka, amiért az egész világ imádni fogja a fenevadat, azokat is ideértve, akik napjainkban azt hiszik, biztonságban vannak a szombat megtartása jogcímén.
Tehát Ellen White azt mondta, ez volt a bizonyságtétel őellenük. Az igazság az - ahogy megnézed az okát, miért utasították vissza ezek az emberek ezt a különleges üzenetet -, hogy soha nem lesz olyan idő, amikor egy szervezet, amelyet úgy alapítanak meg, mint ezeket az egyházakat, elfogadjon egy ilyen üzenetet. Semmilyen hierarchikus szervezet - amelyet úgy szerveznek meg, hogy az erő és a hatalom fentről töltetik ki a lejjebb levő részekre - sem fogja soha megengedni, hogy az emberek autonómiát és hatalmat kapjanak, hogy önmagukért járuljanak Krisztushoz. Soha nem fogja ezt megtenni! És ezért van, hogy nagyjából az összes egyház Babilon részévé vált, mivel Babilon alapelvei az ön- és emberimádat alapelvei, és ez az, amely túlsúlyban van napjaink egyházaiban.

Egy másik fontos elem
Azonban nem csak az volt az egyetlen kritikus pont ebben az üzenetben, milyen fontos arra összpontosítani, hogy függetlenek legyünk az emberektől a Krisztustól való függőség által. Érdekes módon volt másik "oldala" is ennek az üzenetnek, mely ugyanolyan fontos volt, és amelyet szintén teljesen mellőztek sokan azok közül, akik boncolgatták azt, és akiktől várták, hogy elfogadják az üzenetet úgy, ahogy azt megkapták.

Egy érdekes, ám nagyon téves nézőpont származott egy olyan valakitől, aki nagyon magas megbízólevéllel rendelkezett: ez az ember az Andrews Egyetem nyugalmazott történelemprofesszora volt, nevezetesen Leroy Edwin Froom. Meg fogjuk vizsgálni Froom nézőpontját, mivel téves úgy, ahogy van, és megvilágítja azt a tényt, hogy az üzenet másik kritikus tényezőjét - amelyet Jones és Waggoner hozott - miért nem veszik tudomásul a tárgyilagos kutatók. Froom írt egy könyvet, melynek címe: A sors működése. Ebben a könyvben Froom megpróbál visszamenni 1888-hoz, és megpróbálja megmagyarázni azt. Természetesen ő azt mondja, hogy Isten megpróbált valami különlegeset tenni az Adventista Egyházban 1888-ban. De Froom egy azok közül, akik azt tartják, Isten szándéka végre lett hajtva azon az összejövetelen. Olvassuk el az ő szavait, mi történt 1888-ban!
"1888 nem a meghiúsulás időpontja volt, hanem a győzelem utolsó áradatába való fordulásé. A tisztítás és haladás évtizedének kezdete volt - a küzdelem és kudarc ellenére is, mely valóra vált végre az "Alapvető Hitek" egyesítésében, előkészítve a talajt a mozgalom emelkedéséhez, amelynek mindenképpen jönnie kell. Az Örök Igazságok megérkeztek a jogos helyükre. Isten volt kétségtelenül a vezető, "egyesek" makacskodása ellenére is. Ez a mélyebb jelentősége "1888"-nak." (A sors működése, 187. old.)

Froom azt állítja, valami eljött 1888-ban, amit ő az "Örök Igazságok"-nak nevez. Az mondja, hogy bár volt egy pár makacs ember, az Örök Igazságok elfoglalták jogos helyüket. Előrébb a könyvében Froom meghatározta, mit értett az alatt a definíció alatt: Örök Igazságok.
A 33. és 34. oldalon azt írta:
"AZ ÖRÖK IGAZSÁGOK PONTOS MEGHATÁROZÁSA: amennyiben az "Örök Igazságok" terminust helyenként használni fogjuk ebben a könyvben, lényeges, hogy röviden meghatározzuk a jelentését itt, az elején. Ez a kifejezés döntő fontossága miatt van, és hogy elkerüljük a félreértéseket e szavak használata folyamán."
"Igazság - egyezés tényekben és valóságban. Örök Igazságok - egy meghatározott jellem örök igazságai."
"Az Örök Igazságok körülölelik az alapelveket és az ember megváltásával kapcsolatos intézkedéseket, mivel az Istenség három személyétől vagy a Szentháromságból erednek, és abban összpontosulnak. Örökök, mivel Atya, Fiú és Szent Lélek Isten is örök." (A sors m., 33., 34. old.)

Amit Froom megpróbált mondani, az az, hogy 1888-ban Isten behozta a Szentháromság-tant a HNA Egyházba, és ezért volt 1888 olyan lényeges időpont. Azt állította, hogy nem tudtunk előrehaladni, mivel nem hittünk a Szentháromságban. Mégis Froom állítása szerint 1888-ban Isten megkezdte a Szentháromság-tant behozni a HNA Egyházba, Waggoneren és Joneson keresztül. Akár pontos, akár pontatlan volt, azért egy pozitív dolgot meg kell említenünk Froom kutatásával kapcsolatban, ami az 1888-as eseményeket illeti: felismerte, hogy egyetlen ésszerű elemzés sem készülhetett volna 1888-ról anélkül az ismeret nélkül, amelyben Waggoner oly tisztán és erélyesen hangsúlyozta Jézus szerepét az Istenségben. E.J. Waggonernek határozott ismerete volt ezzel a tárggyal kapcsolatban, amit nyomatékosan hangsúlyozott is az egész prédikációja során Minneapolisban. Froom felismerte, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül ezt, és ebből a szempontból sokkal óvatosabb és őszintébb volt, mint sokan azok közül, akik manapság vájkálnak ebben a témában.

Froom többször utalt Waggoner "Krisztus és az Ő igazságossága" c. könyvére, megkísérelve saját nézetét igazolni. Talán azt gondolta, senki más soha nem fogja ezt a könyvet megkaparintani. Azonban ő mondott olyan dolgokat is, amelyek igazak, és mi először ezeket fogjuk megvizsgálni. Azt írta:
"Az első hat rész Krisztus felsőbbrendű természetével és mindent felölelő istenségével foglalkozik. Ahogy megállapítottuk, Waggoner fő szándéka ezen alapvető igazság hirdetése volt. Waggoner késztetést érzett, hogy kijavítson bizonyos hamis elméleteket, valamint bemutassa Krisztus teljes istenségének és az Istenségben vagy Szentháromságban való örök helyének s határ nélküli tulajdonságainak és előjogainak tényleges igazságát - hogy valóban megérthessük Krisztust, Akinek igazságosságát keresnünk kell, és el kell nyernünk." (A sors m., 192. old.)

Ezen idézet első része igaz. E könyv első hat fejezetében Waggoner csodálatosan lefesti, hogy Krisztus teljesen egy isteni lény; valóban több alkalommal használja az "Isten" szót Krisztusra vonatkoztatva. Azonban Froom odáig merészkedik, hogy azt mondja: Waggoner célja az volt, hogy bemutasson egy olyan elméletet, miszerint Krisztus része volt a Szentháromságnak! Ismét azt írja:

"Waggoner határozottan állította, hogy Krisztus "része az Istenségnek" - a Szentháromság második személye. Ő úgy van kijelentve, mint aki "minden tekintetben egyenlő az Atyával [vagy az Első Személlyel], "egyetlen jóta" sem hiányzik a vele való egyenlőségből." (A sors m., 279. old.)

"Ahogy láttuk Waggoner elképzelésében, az Istenség meghatározása kétségtelenül a Személyek - Atya, Fiú és Szent Lélek  - összességét jelenti, kidolgozva a megváltás tervét, tökéletes egységben és összhangban. Waggoner egy tudós volt, jártas a teológiai terminusokban és igen olvasott a teológiai irodalmat tekintve."

"Waggoner beszéde mögött alapos tanulmányozás állt. Teljes pontossággal fejezte ki gondolatait, és teljesen megértette azok jelentését. Világosan hitt a Személyek Szentháromságában, magába foglalva az Istenséget. Az összefüggések ezen rendszerében tehát felismerte az Első, Második és Harmadik Személyt mint alkotóelemet, akik egyenlőek és egylényegűek - teljes ellentétben az ariánizmus állításával, amelyet határozottan megcáfolt a prezentációjának korábbi részében." (A sors m., 279. old.)

Amikor azt mondjuk, hogy valaki "határozottan állítja", mire gondolunk? Azt értjük a szavak alatt, hogy "kétségtelenül, kétségbevonhatatlanul, kifejezetten". Amikor valamit határozottan teszel, senki sem tévedhet azzal kapcsolatban, amit gondolsz. Froom azt mondja, Waggoner határozottan állítja, hogy Krisztus része az Istenségnek, a Szentháromság második személye. Ez egy közönséges hazugság, amit be is fogunk mindjárt bizonyítani. Leroy Froomot éveken keresztül nagyra becsülték az egyházban mint a nagy történészek egyikét. Könyveiről majdnem mindig elismeréssel beszéltek. Azonban megbízólevelünk nem számít a Királynál, Aki előtt egy nap mindannyiunknak állnunk kell. Ha hazug ember vagy, akkor csak egy hazug ember vagy, és nem számít, milyen kalapot viselsz vagy milyen nevet adtak neked az emberek; és Waggoner üzenetének megbecsülésében Leroy Froom igazolta önmagát mint az igazság kicsavarója.

Froom azt írta, Waggoner beszéde mögött alapos tanulmányozás állt, és meg vagyok győződve, hogy mindazok, akik Waggoner bármely művét elolvassák, egyetértenek ezzel a kijelentéssel. Waggoner megfontoltan használta a szavait, és pontosan tudta, mit akar mondani. Froom továbbmegy ennél, és azt állítja, hogy amikor Waggoner az Istenségre utalt, a három személyt értette alatta, és Froom szerint ez megkérdőjelezhetetlen tény. Froom szerint Waggoner azt is hitte, hogy a Atya, a Fiú és a Szent Lélek "egylényegű"! Már az is éppen elég rossz, ha azt állítjuk, hogy Waggoner hitt a Szentháromságban, de azzal, hogy azt mondjuk, hitte az egylényegűséget, azt állítjuk, hogy a katolikus Szentháromságban hitt, és ez még nagyobb hazugság, mint az első. Térjünk most át Waggoner könyvére, mert senki sem tudja jobban, miben hitt Waggoner, mint maga Waggoner. Mint ahogy korábban megjegyeztük, az igaz, hogy Waggoner azt gondolta, Krisztus isteni lény. A következő idézet a Krisztus és az Ő igazságossága c. könyvből nagyon világosan bemutatja ezt a tényt:

Waggoner álláspontja
"Krisztusnak adatott az az előjog, hogy bíráskodjon. Ugyanazt a tiszteletet kell neki is megkapnia, mint ami Istennek jár, mégpedig azért, mert Ő Isten. A szeretett tanítvány tanúsítja ezt: "Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge." (Jn 1:1). Azt, hogy ez az isteni Ige nem más, mint Jézus Krisztus, a 14. vers mutatja meg: "És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal." (Krisztus és az Ő igazságossága, 8., 9. old.)

"Valóban az a tény, hogy Krisztus része az Istenségnek, birtokolja az összes isteni tulajdonságot, egyenlő az Atyával minden vonatkozásban mint Teremtő és Törvényadó,az egyetlen dolog, amely képessé tette az engesztelést. Ez az egyedüli dolog,amely lehetségessé teszi a megváltást. Krisztus meghalt, hogy "hogy minket Istenhez vezéreljen" (I. Pét. 3:18), de ha egyetlen jóta is hiányzott volna Istennel való egyenlőségéből, nem tudott volna Istenhez vinni bennünket. Az "isteni " szó jelentése: birtokolni az Istenség tulajdonágait. Ha Jézus nem isteni, akkor mi csak egy emberi áldozatot kaptunk. Nem számít, még ha el is fogadjuk, hogy Jézus volt a legmagasabb teremtett értelmes lény a világegyetemben; ebben az esetben a törvény rá is vonatkozna, és nem lenne képes a saját kötelezettségén kívül mást cselekedni. Nem tudna igazságosságot szolgáltatni másoknak. Végtelen a távolság a legmagasabb angyal, amely valaha is teremtetett, és Isten között; ezért a legmagasabb angyal nem tudja az elbukott embert felemelni, és isteni természetűvé tenni. Az angyalok tudnak segíteni, de csak Isten tud megváltani. Köszönjük Istennek, hogy megmentett minket a "megváltáson keresztül, amely Jézus Krisztusban van", Akiben lakozott a teljes Istenség testileg, és Aki éppen ezért képes üdvözíteni a legtávolabb levőket, hogy Istenhez jöjjenek általa." (Kr. és az Ő i., 43., 44. old.)

"Ez a igazság segít, hogy még tökéletesebben megértsük, miért nevezik Krisztust Isten Igéjének. Ő az egyetlen, Akin keresztül az isteni akarat és erő ki lett nyilatkoztatva az embereknek. Ő - úgyszólván - az Istenség szócsöve, az Istenség kinyilatkozása. Ő nyilvánítja ki vagy ismerteti meg Istent az emberekkel. Tetszett az Atyának, hogy Jézusban lakozzék a teljesség; de azért az Atya nem került a második helyre, ahogy egyesek képzelik, amikor Krisztus felemeltetett mint Teremtő és Törvényadó, mivel az Atya dicsősége ragyogott a Fiún keresztül. Mivel Istent Krisztuson keresztül tudjuk megismerni, nyilvánvaló, hogy az Atya nem kaphatja meg azt a tiszteletet, amit meg kellene kapnia azoktól, akik nem dicsőítik Krisztust. Ahogy Krisztus maga mondta: "A ki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte őt." (Jn 5:23)" (Kr. és az Ő i., 44., 45. old.)

Waggoner ebben az első hat fejezetben nagymértékben Krisztus istenségére összpontosít. Megpróbálja bebizonyítani, hogy Jézus nem teremtetett; nem volt kisebb Istennél. Az, Aki megváltott minket, valóban isteni lény. Erre összpontosított Waggoner. Megpróbálta megmutatni az embereknek a legnagyobb és legmagasztosabb munkát, amely valaha is végeztetett miérettünk. Az, Aki meghalt az emberiségért, nem volt kisebb Annál, Aki magasabb, minthogy bármely teremtett értelem elképzelhetné. Az értünk lefizetett ár végtelenül nagy! Waggoner felismerte, hogy az embereknek meg kell érteniük, ki volt Krisztus. Fel kell emelniük Krisztust, ahogy Ő igazából felemeltetett, hogy valaha is helyes kapcsolatba kerüljenek Vele. Figyeld meg, Ellen White hogyan egyezett azzal, amit Waggoner próbált kifejezni az embereknek:

"Üzenetek hozták azt az isteni megbízólevelet, amely Isten népének küldetett. A dicsőség, a fenség, Krisztus igazságossága tele jósággal és igazsággal - kinyilatkoztatott. Az Istenség teljessége mi közöttünk Krisztusban fejeztetett ki szépséggel és kedvességgel, hogy elbűvölje mindazokat, akiknek szívét nem zárta be az előítélet. Tudjuk, hogy Isten közöttünk dolgozott. Láttuk a lelkeket a bűntől az igazsághoz fordulni. Láttuk feléledni a hitet a bűnbánók szívében." (R&H, 1890. május 27.)

Tehát Ellen White egyetértett Waggonerrel abban, hogy Krisztust helyezte az előtérbe, az Ő istenségére helyezve a hangsúlyt. Azonban ha itt abbahagyjuk a kutatást, nem mondtuk el a teljes igazságot. Waggoner éppúgy hangsúlyozta könyvének első 4 fejezetében Krisztus istenségét, mint azt, ahogy Ő azt kapta. Ez az, amit Froom elferdít és megpróbál eltitkolni könyvében.
Hogyan lehetséges, hogy Krisztus isteni tulajdonságokkal bír? A katolikusok és azok az emberek, akik elfogadják tanaikat, azt mondják, hogy Krisztus isteni, mivel Ő Isten személyesen. Elgondolásuk szerint Isten egy lény - ahogy Froom is mondta -, Aki "egylényegű". Isten egy lény, és három személy létezik, aki alkotja ezt az egy lényt, vagy aki ebben az egy lényben él.

Mindannyian örökké élnek, mindannyian egy lények, de valamilyen rejtélyes, kifürkészhetetlen és meghatározhatatlan módon ez a három személy ebben az egy lényben él. Ez valóban rejtély, és nem szükséges megértenünk, csak elhinnünk. A bizonyítás az, hogy: Krisztus Isten, mert Isten, és kész. Mivel Ő maga Isten, öröktől fogva az volt, és az is lesz.
A másik változat, amit napjaink HNA Egyháza tett magáévá: Krisztus Isten, mivel Ő egy a három Isten közül. Ő öröktől fogva az volt, és az is lesz. Három lény létezik öröktől fogva, mivel így alakult, és kész.
De Waggoner mást tanított, és amikor ezt tette, Ellen White azt mondta 1889. június 19-én, prédikációt tartva Rómában (New York állam egyik városában):

"Amikor Waggoner atyafi behozta ezeket az elméleteket Minneapolisba, ez volt az első világos tanítás ezzel a témával kapcsolatban, amit valaha is hallottam emberi ajkakról, kivéve a beszélgetéseket férjem és magam között. Azt mondtam magamban: ez az, mert Isten bemutatta nekem látomásban, hogy tisztán lássam, és a többiek nem láthatják, mert nekik sosem lett úgy kinyilatkoztatva, mint énnekem. És amikor más mutatta be ezt, szívem minden izomrostja azt mondta: Ámen." (Manuscript Releases, 5. szám, 219. old.)
Ez Ellen White bizonyságtétele, tekintettel Waggoner üzenetére. Egyetlen szót sem fogsz találni az 1888-as anyagok 4. kötetében, hogy Ellen White az üzenet tartalma ellen beszélne. Egyetlen szót sem! Itt van egy másik idézet White testvérnőtől, ahogy az az 1888-as anyagokban található:
"Látom az igazság szépségét a Krisztus igazságosságának bemutatásában, a törvényre vonatkozva, ahogy azt a Doktor elénk helyezte. Azt mondják sokan közületek, hogy ez világosság és igazság. Mégsem mutattátok be ezt az igazságot ilyen fényben azelőtt. Lehetetlen, hogy a Szentírás komoly, imádsággal teljes kutatásán keresztül Waggoner még nagyobb világosságot kapott volna bizonyos pontokban? Az, ami be lett mutatva, tökéletes összhangban van azzal a világossággal, amely Isten tetszéséből nekem adatott éveken keresztül, tapasztalataim során." (Az 1888-as anyagok, 164. old.)

Fontos, hogy felfigyeljünk itt a "tökéletes" szóra. Ez komoly szó, mivel nem ad lehetőséget, hogy "kifacsarják" a jelentését. Ha azt mondom, valami tökéletes, és te hibát találsz benne, akkor megbizonyosodhatsz róla, hogy én hazug ember vagyok. Ellen White azt mondja, hogy a Waggoner által hirdetett üzenet "tökéletes" összhangban volt azzal a világossággal, amit Isten adott White testvérnőnek "éveken keresztül", tapasztalatai során. Elképzelem, hogy ha Waggoner egy kicsit is hibázott volna, Ellen White valószínűleg azt mondta volna, hogy prédikációjának túlnyomó része igaz volt, s noha volt benne némi hiba, a lényeget helyesen mutatta be. Kihagyta volna White testvérnő a "tökéletes" szót, és csak azt mondta volna: "összhangban volt azzal a világossággal, amit Isten adott nekem". De miért foglalta bele a mondatába a "tökéletes" szót, ha nem akart vele mondani valamit a számunkra? Megpróbált White testvérnő minket félrevezetni? Nem! Én úgy gondolom, hogy bármi volt is az üzenet, nem volt benne hiba, ahogy Ellen White is megjegyezte, és szeretném, ha megfontolnád a korábban olvasott idézeteket Waggonertől, amiket Froom könnyedén figyelmen kívül hagyott az ő kivonatában erről az üzenetről. Ahogy olvasod
Waggoner ezen idézeteit, valószínűleg kialakul a saját véleményed, hogy be akarta-e hozni a Szentháromság-tant a HNA Egyházba, vagy nem.

Waggoner gondoltai Krisztus istenségéről
"Minden dolog végül is Istentől, az Atyától származik; még maga Krisztus is az Atyától származott és jött, de tetszett az Atyának, hogy Jézusban lakozzon az egész teljesség, és Ő legyen a közvetlen cselekvő személy a teremtés minden tetténél." (Krisztus és az Ő igazságossága, 19. old.)

"Tudjuk, hogy Krisztus Istentől származott és jött (Jn 8:42), de ez oly régen történt az örökkévalóság évszázadaiban, hogy felette áll az ember felfogóképességének." (u.o.)

"Ez a név [Isten] nem valamely nagy tett következtében adatott Krisztusnak, hanem ez az Ő igaz öröksége. A Zsidókhoz írt levél írója beszélve Krisztus erejéről és nagyságáról azt mondja, hogy Ő (Krisztus) annyival kiválóbb az angyaloknál, amennyivel "különb nevet örökölt azoknál" (Zsid. 1:4). Egy fiú mindig törvényesen viseli az atya nevét; és Krisztus mint "Isten egyszülött Fia" törvényesen birtokolja ugyanazt a nevet. Azonkívül egy fiú kisebb vagy nagyobb mértékben az atya reprodukciója, birtokában van néhány atyai tulajdonságnak és személyes jellemvonásnak; nem tökéletesen, mivel nincs tökéletes reprodukció az emberek között. De Istenben nincs tökéletlenség, sem bármely munkájában, és így Krisztus az Atya személyének, "valóságának képmása" (Zsid. 1:3). Mint az önmagában-létező Isten Fia, birtokolja az összes isteni tulajdonságot - természeténél fogva." (K. és az Ő i., 11. 12. old.)

"Az igaz, hogy Istennek sok fia van, de Krisztus az "Isten egyszülött Fia", és ezért Ő Isten Fia egy olyan bizonyos értelemben, amelyben semmilyen más lény nem volt vagy soha nem is lehet Isten Fia. Az angyalok Isten fiai, ahogy Ádám is az volt a teremtés által (Jób 38:7, Lk 3:38), a keresztények Isten fiai örökbefogadás által (Róma 8:14, 15), de Krisztus Isten Fia születés által. A Zsidókhoz írt levél írója továbbá bemutatja, hogy Isten Fiának pozíciója nem olyan, ahova Krisztus felemeltetett, hanem amelyet jogosan birtokol. Azt mondja, Mózes hűséges volt mindenben Isten házában, mint szolga, "Krisztus ellenben mint Fiú a maga háza felett" (Zsid. 3:6). És azt is kijelenti, hogy Krisztus a ház építője (3. vers). Ő az, aki építi az Úr templomát, és nagy lesz az Ő dicsősége. (Zak. 6:12, 13)"  (K. és az Ő i., 12., 13. old.)

"A Szentírás kijelenti, hogy Krisztus "Isten egyszülött Fia". Ő született, nem teremtetett. Ami Krisztus születésének idejét illeti, nem kell tudakozódnunk felőle, úgysem tudnánk felfogni, ha elmondanák nekünk. Mikeás próféta mondja el mindazt, amit tudhatunk e tárggyal kapcsolatban, a következő bibliaversben: "De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van." (Mik. 5:2) Ez volt az idő, ahonnan Krisztus származott és jött az Istentől, az Atya kebeléről (Jn 8:42, 1:18). De ez az idő oly régen volt az örökkévalóság napjaiban, hogy a véges felfogóképességnek ez gyakorlatilag kezdet nélküli."

"De a lényeg, hogy Krisztus egy született Fiú, és nem teremtett lény. Kiválóbb nevet örökölt az angyaloknál; Ő a" Fiú saját háza felett". (Zsid. 1:4, 3:6) És mivel Ő Isten egyszülött Fia, Övé Isten természete és teljes lényege, és születés által birtokolja az összes isteni tulajdonságot, mivel tetszett az Atyának, hogy az Ő Fia legyen személyének kinyilvánított képmása, dicsőségének fényessége, betelve az Istenség teljességével. Tehát "élete van önmagában". Természetéből eredően birtokolja a halhatatlanságot, és halhatatlanságot tud adományozni másoknak is. Benne rejlik az élet, így az nem vehető el Tőle, de önként letehető, és Krisztus újból fel tudja venni azt." (K. és az Ő i. 21., 22. old.)

Ez volt az, amit Waggoner tanított. Elég bizonyítéka volt megmagyarázni, hogyan vált Krisztus Istenné; Krisztus Isten volt, mivel Ő Isten Fia volt. Ellen White mindezen "eretnek" mondatok ellenére is még mindig azt mondja, hogy mindez tökéletes összhangban van azzal a világossággal, amit Isten adott neki éveken keresztül, tapasztalatai során! Mit mutatott meg Isten White testvérnőnek? Ha Waggoner eretnekséget tanított, akkor Isten minden bizonnyal eretnekséget mutatott meg Ellen White-nak is az éveken keresztül, tapasztalatai során!

Waggoner hite - a mai meghatározás szerint - "fél-ariánusnak" bélyegezhető. Mégis ez az, amit Waggoner tanított, és ez az, amire Ellen White azt mondta: erre minden izomrostom azt mondja: "Ámen".
Az emberek azt állítják, hogy lealacsonyítjuk Krisztust, mikor azt mondjuk, Ő nem Isten maga. De milyen nagyobb tisztelet adható, mint az, hogy tudjuk: Krisztus és Isten ugyanazt a természetet (jellemet) és ugyanazokat a lényeges tulajdonságokat birtokolják? Ez az, amit a tanítványok megpróbáltak megértetni a zsidókkal, akik egyszerűen képtelenek voltak elhinni, hogy bárki más képes Istennel egy szinten állni.

Jézus azt mondta: "Isten Fia vagyok", és a zsidók köveket ragadtak, hogy megöljék Őt. Megértették, hogy amikor Jézus azt mondta "Isten Fia vagyok", azt értette ez alatt: "ugyanazzal a természettel rendelkezem, mint Isten; Istentől jöttem". Jézus nem azt mondta: "Isten vagyok", hanem "Isten Fia vagyok", és a zsidók megértették, hogy értette ezt: azonos természetű volt Istennel. Nem, hogy Isten volt, hanem, Istennel egyenlő volt.

Sátánnak az volt a szándéka a küzdelem minden szakaszában, hogy megdöntse ezt az igazságot, miszerint Jézus Isten Fia. A mennyben Isten azt mondta: "Ez amaz szerelmes Fiam". Sátán azt mondta: "Ő nem egy különleges lény. Ő és én egy szinten vagyunk. Ha Ő benne van a tanácsban, énnekem is benne kell lennem". Sátán nem ismerte be, hogy Krisztus Isten Fia volt, sem azt a különbséget, amely közte és Jézus között fennállt. Szemben állt Jézus pozíciójával, mivel azt gondolta, egyenlő volt Ővele. Nem ismerte be, hogy Krisztus Isten Fia volt.

Amikor Jézus a földre jött, a legelső dolog, amit Sátán neki mondott - mikor Krisztus megkezdte nyilvános szolgálatát -, az volt: "Ha Isten Fia vagy...". Sátán megpróbálta megdönteni a hitét, hogy Ő Isten Fia, és minden alkalommal, mikor Jézus itt, a földön azt mondta: "Isten Fia vagyok", a zsidók megpróbálták megölni Őt. Amikor a kereszten függött, azt mondták Neki: "Ha Isten Fia vagy, gyere le onnan!" Miután visszament a mennyekbe, az apostolok elmentek mindenfelé, és hirdették: "Ő Isten Fia", és megpróbálták megölni őket. Mindaz, amit hirdettek, ennyi volt: "Ő Isten Fia", és ez elég volt, hogy felkorbácsolja ellenük az ellenállás viharát. Sátán bizony gyűlöli az igazságot.

Az apostolok halála után néhány évszázaddal az egyházi vezetők összegyűltek, hogy választ találjanak arra a kérdésre, amely Jézus az Istenségben való szerepével foglalkozik. A niceai zsinaton rakták le a Szentháromság-tan alapjait, amely kimondta, hogy Jézus nem volt Isten betű szerinti Fia.

Néhány száz évvel később megszületett az iszlám vallás, mely sok tekintetben teljesen különbözött a kereszténységtől. Mégis, az iszlám szerint Jézus egy próféta volt, mégpedig egy nagy próféta, de eszerint az iszlám is tagadja, hogy Jézus Isten betű szerinti Fia volt, akárcsak a pápaság.

Még néhány évszázaddal később megkezdődött a reformáció. Sajnos a reformátorok abbahagyták a reformálást s a "tiltakozást", és összességében sosem távolodtak el a Szentháromság-tantól, és ők is tagadták, hogy Jézus Isten betű szerinti Fia.

Aztán 1888-ban Isten felemelt egy mozgalmat, és odaadta nekik a Jézusról szóló igazságot. Az adventista alapító tagok hitték és tanították, hogy Jézus Isten betű szerinti Fia. Mégis, nézd, mi történt és hogyan él ez az igazság napjainkban! Közel 10 millió HN Adventista hiszi, hogy Jézus nem Isten Fia! Ez a legfontosabb igazság, a legnagyobb igazság a Bibliában (Jn 3:16), mégis az egész keresztény világ azt vallja: "Ő nem Isten Fia"! Látod? Ez a nagy hitehagyás, amely végigsöpört az egész világon!!
Mégis, ez az igazság - hogy Jézus Krisztus Isten Fia - megrázta az egész világot az apostoli időkben. A benne rejlő csoda újjávarázsolta a korai egyházat, és ugyanez az erő lakozik ebben az igazságban napjainkban is. Ez volt az egyik ok, ami miatt Ellen White úgy látta, hogy ebben az üzenetben nagy lehetőség rejlik.

Waggoner világosan megfelelt azok vádjára, akik azt állították, hogy ha azt mondjuk, Jézus Isten betű szerinti Fia, akkor tagadjuk az Ő istenségét. Hogyan válhat Jézus bármely más módon isteni lénnyé, mintha isteni lénytől születik? Tőlem a fiam származik; nem származik tőlem macska- vagy kutyakölyök. Emberiből emberi gyermeknek kell származnia. Amikor Krisztus lejött erre a földre, és letette az Ő isteni dicsőségét, még mindig isteni volt? Igen, mivel Istentől született, és volt Benne valami, amivel nem rendelkezik egyetlen ember sem. Birtokolta azt a tiszta, szent természetet, amelyet soha nem birtokolt ember, és nem is fog. Önmagában bírta ugyanannak a Lénynek a tiszta, tökéletes lelkét, Aki az örökkévalóságtól együtt volt az Atyával. Jézus letette hatalmát, de személyazonosságát nem tudta letenni. Nem tudta megváltoztatni azt, Aki volt.

Levághatod egy ember kezeit vagy lábait, kivághatod a nyelvét, hogy ne tudjon beszélni, de attól még ember marad. Jézus nem tudott más lenni, mint isteni, mivel isteni Lénytől született. Azok, akik beismerik, hogy Jézus Isten valódi, született Fia, elhihetik, hogy isteni Megváltónk van. Mások azt mondják: "Ez egy rejtély." De az csak azoknak rejtély, akik nem fogadják el a Szentírás világos tanítását.

A világnak szüksége van Isten szeretet-jellemének kinyilvánítására
Ellen White szerint egy másik vonása is van annak az utolsó üzenetnek, amely a világnak adatott:
"Az Isten félreértésének sötétsége takarta be a világot. Az emberek kezdik elveszíteni Isten jellemének ismeretét, amelyet félreismertek és félremagyaráztak. Az Istentől származó üzenet hirdettetik ebben az időben, az az üzenet, amelynek hatására megvilágosodik az értelem, és amelynek megmentő ereje van. Isten jelleme ismertté válik. A világ sötétségébe Isten dicsőségének fénye sugárzik, az Ő jóságának, kegyelmének és igazságának fénye."
"Azoknak, akik várják a Vőlegény eljövetelét, hirdetniük kell a világnak: "Íme Istenetek." A kegyelem fényének utolsó sugarai, a kegyelem utolsó üzenete, amely a világnak adatott: Isten szeretet-jellemének kinyilatkoztatása. Isten gyermekeinek ki kell nyilvánítaniuk az Ő dicsőségét. Saját életükben és jellemükben kell feltárniuk, mit tett értük Isten kegyelme." (Krisztus példázatai, 415., 416. old.)

A sötétség, amely betakarta a világot, nem igazán a New Age Mozgalom vagy a gyilkosságok, a nemi erőszak és a rablások; nem is a terrorizmus. Ellen White azt írta: a sötétség, amely betakarta a világot, az igazi sötétség, Isten jellemének félreismerése. Ha az emberek megértenék, ki is Isten, világosság gyúlna. A prófétanő beszél az utolsó üzenetről is. Isten jellemének a világ elé kell kerülnie, és ez az utolsó üzenet az emberiség számára (Ésai. 60:1-3). Tehát beszélhetünk a fenevad bélyegéről, a vasárnap-törvényről, és mindezekről, de ne feledjük el, hogy végül is, amit a világ látni fog és látnia kell, az Isten szeretet-jelleme. Ez az üzenet lényege. Tudnunk kell, hogy bármit is tanítunk, bármily kicsiny tantételbeli pontot, az beletartozik Isten szeretet-jellemének csomagjába.

Egy éjjel, amikor szakadt az eső, és a házam beázott, tanultam valamit Isten szeretetéről. Házunk még épülőfélben volt, de mi már benne laktunk. Azon a péntek estén már harmadik napja szakadt az eső, megállás nélkül. Végül kezdett keresztülszivárogni a falon. Fogtam egy rongyot, és elkezdtem felitatni a vizet, de a fal már teljesen átázott, és csak folyt belőle a víz. Miután egy órán keresztül próbálkoztam, rájöttem, hogy a víz olyan gyorsan szivárog a falból, amilyen gyorsan én törölni tudom, és ezen a péntek éjjelen végig a vizet kellene felitatnom, különben (ha megállnék) elárasztaná a házunkat. És ebben a pillanatban egy gondolat ötlött belém: "A mi Atyánk felügyeli az esőt." Imádkozhatok Istenhez, hogy elálljon az eső? Csak egy apró dolog volt, csupán egy kérés, hogy ne kelljen egész éjjel a vizet törölnöm, de eldöntöttem, beszélek Istennel, és imádkoztam. Imádkoztam, és még 5 percig törölgettem a vizet, és az eső pattogása a tetőn elállt. 5 perc és egy kis hitetlenség ... folytatódni fog? De ez volt az első alkalom a három nap alatt, amikor elállt az eső! Félretettem vödrömet és a rongyot, és nem csöpögött a víz a falról többet. Vége volt. Szerettem Istent azért, amit tett. Isten tesz értünk dolgokat, és mi szerethetjük Őt, mert látjuk, mit tesz miértünk. De Ő nem kéri tőlünk, hogy ezekben a dolgokban ismerjük fel szeretetét. Valami nagyobb dolog létezik ezeknél. Ellen White azt írta:

"Az evangélium dicsősége: az isteni képmás helyreállítása az elbukott fajban, a jóakarat állandó kinyilvánítása által. Ez a munka a mennyei udvarokban kezdődött. Isten ott határozta el, hogy a szeretet félreérthetetlen bizonyítékát adja oda az emberi lényeknek, amelyet számukra tartogat. "Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." Jn 3:16 Ezen szeretet szemlélése meg fogja tisztítani a lelket minden önzéstől, s elvezeti a tanítványt az önmegtagadáshoz, a keresztfelvételhez és a Megváltó követéséhez." (Counsels on Health, 222. old.)

Isten terve, hogy helyreállítsa az Ő képét bennem és benned az által, hogy folyamatosan kimutatja jóságát irányunkban. Látva ezt a jóságot, megváltozunk. Ha megérted, mit tett Isten, amikor odaadta a Fiát - az megtisztít téged minden önzéstől. A pásztor, a vezető és mindannyian prédikálhatunk, amíg meg nem szakadunk: "Ne tedd ezt, ne tedd azt!", és hazamegyünk, és harcolunk, és újra és újra elbukunk. De amikor Isten szeretetét szemléled Jézus Krisztusban, megtisztul lelked minden önzéstől, ezért ez az az üzenet, amely elvégzi majd a munkát, ez, és semmi más. Amikor az emberek elmennek, és megjelölik a többiek fejét a fenevad bélyegével, ez nem elég ahhoz, hogy megváltozzanak. Az önzés kevés a bűnök legyőzéséhez. Megfélemlítheted az emberek szívét, amíg úgy érzik, a pokol legszélén állnak, de valójában nem fognak megváltozni, mert az alapelvek, a motiváció: a félelem, amely nem változtatja meg az emberek szívét. Az egyetlen ismeret, amely erre képes: Isten szeretetének ismerete, és ez teljesen és világosan kinyilváníttatott abban az ajándékban, hogy odaadta Isten a Fiát.

"Abban, hogy Isten odaadta egyszülött Fiát, hogy meghaljon a bűnösökért, Isten kimutatta az elbukott embernek példa nélküli szeretetét. Teljes mértékben hihetünk a Szentírásnak, amely azt mondja: "Isten szeretet." (I. Jn. 4:8)"
"Isten szeretete, ahogy megnyilvánult Jézusban, elvezet bennünket a valódi ismerethez Isten jellemére vonatkozóan." (Válogtott Bizonyságtételek, I. köt., 311. old.)

"Minden atyai szeretet, amely generációkon keresztül az emberi szívek csatornáján szállt alá, a gyengéd gondoskodás egész forrása, amely megnyittatott az emberek lelkében, csak egy apró patakocska a határtalan óceánhoz képest, amely Isten végtelen és kimeríthetetlen szeretete. Nyelv nem tudja elmondani, toll nem tudja leírni. Ezen elmélkedhetsz életed minden napján; szorgalmasan kutathatod a Szentírást, hogy megértsd; összeszedhetsz minden erőt és képességet, amit Isten adott neked, hogy felfogd a mennyei Atya szeretetét és együttérzését, de annak végtelensége mindezeken túli. Tanulmányozhatod ezt a szeretetet korszakokon át, mégsem fogod teljesen felfogni a hosszúságát és szélességét, a mélységét és magasságát Isten szeretetének, amely abban mutattatott meg nekünk, hogy odaadta az Ő Fiát, hogy meghaljon a világért. Maga az örökkévalóság sem tudja soha teljesen feltárni ezt a szeretetet. Mégis, ha olvassuk a Bibliát, és Krisztus életén valamint a megválás tervén elmélkedünk, ezek a nagy témák jobban és jobban megnyitják értelmünket." (Testamonies for the Church, 5. kötet, 740. old.)

Isten páratlan szeretetet mutatott be nekünk. Sehol sem látsz olyan dolgot, mint az, sehol a világegyetemben. Hallhatsz olyan anyáról, aki életét adta, hogy megmentse a gyermekét, mégis semmi sem hasonlít ahhoz a szeretethez, amelyet Isten mutatott be nekünk azáltal, hogy odaadta a Fiát, hogy meghaljon miértünk. Ez az, amiről a prófétanő beszél, és te is tudod a szíved mélyén, még ha Ellen White nem is mondta ki, hogy így igaz.

Mi az, amit a világnak látnia kell? A világnak Isten jellemét kell látnia. Ez a kegyelem utolsó üzenete, amely a világnak adatott, de hol van ez a jellem kimutatva? Ez abban az ajándékban lett bemutatva, hogy Isten odaadta nekünk a Fiát. Azok, akik nem hiszik, hogy Jézus Isten Fia, nem tudják értékelni Isten jellemét - ez az igazság. Egyedül az igazság szentel meg, és azok, akik egy hazugságban hisznek, sosem fognak olyanokká válni, amilyenekké Isten kívánja tőlük. Ezért kell azt az üzenetet, amivel rendelkezünk, elvinni a világon minden férfinak, nőnek és gyermeknek. Ez igaz volt a tanítványok idejében, igaz volt 1844-ben, igaz ma is, és a felelősség mindannyiunkon rajta nyugszik - akik ismerjük ezt az igazságot -, hogy megtegyünk minden tőlünk telhetőt, szembenézve szégyennel, nehézséggel, szűkölködéssel, nevünk befeketítésével, hogy segítsünk az embereknek megismerni azt, amit mi tudunk. Ez az, amiért Isten felemelt minket, és nekünk minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, sokkal többet, mint amit valaha is megtettünk, hogy megpróbáljuk elvinni ezt az üzenetet az egész világra. Kicsik vagyunk, és kevesen, és az ellenállás erős, de az igazság és Isten van a mi oldalunkon.
Ellen White megadta a legfontosabb jellemvonásait annak a végső üzenetnek, amelyet Isten fog a világnak adni. Néhányat már át is tekintettünk, és néhány másikat csak átnézünk:

Az üzenet jellemzői
ˇ Félni fognak tőle azok a vezetők, akik szembehelyezkednek vele.
"Az erő megnyilvánulásában, amely Isten dicsőségével fogja beragyogni a földet, csupán olyan valamit fognak látni, amit vakságukban veszélyesnek gondolnak, olyan valamit, amely felkelti félelmüket, és eltökélik, hogy ellenállnak ennek az üzenetnek. Mivel az Úr nem az ő elképzeléseik és várakozásaik szerint dolgozik, szembe fognak szegülni munkájával. Azt kérdezik: "Miért nem ismerjük Isten Lelkét, amikor már oly sok éve vagyunk a munkában?" (R&H, 1890. dec. 23.)

ˇ Hamis fénynek fogják nevezni azok, akik nem járnak annak növekvő fényében.
"A hármas angyali üzenetet nem fogják megérteni, a fényt, melynek dicsősége be fogja ragyogni a földet, hamis fénynek fogják nevezni azok, akik nem járnak annak növekvő világosságában." (R&H, 1890. máj. 27.)

ˇ Ellentétes lesz az emberi tervekkel, és a megszokott dolgoktól különbözni fog.
"Hacsak fel nem ébred azok kötelességérzete, akiknek be kell segíteniük - nem fogják felismerni Isten munkáját, amikor a harmadik angyal hangos kiáltása hallatszani fog. Amikor fényesség érkezik, hogy bevilágítsa a földet, ahelyett, hogy jönnének az Úrnak segíteni, ragaszkodni fognak saját kicsinyes elgondolásaik elfogadásához Isten művével kapcsolatban. Hadd mondjam el neked, hogy az Úr ezen utolsó munkában oly módon fog dolgozni, amely a megszokott dolgoktól különbözik, és oly utakat választ, amely ellentétes lesz az emberi tervekkel. ... A munkások meglepődnek majd azon egyszerű eszközökön, amelyeket Isten használni fog, hogy elősegítse és befejezze az Ő igazságosság-munkáját." (Biz. préd., 300. old.)

ˇ Isten saját kezébe fogja venni a gyeplőt, kivéve azt azok kezéből, akik irányítani akarják a munkát.
"Lesznek közöttünk olyanok, akik mindig irányítani akarják Isten művét, és még azt is elő akarják írni, milyen mozgalmakat szervezzenek, amikor a munka azon angyal irányítása alatt halad, aki a harmadik angyalhoz csatlakozik abban az üzenetben, amely a világnak adatik. Isten olyan utakat és eszközöket fog használni, amelyek által látható lesz, hogy Ő tartja a gyeplőt a kezében." (u.o.)

ˇ Az emberi rendeletek félre lesznek téve.
"Isten alázatos pozíciókba fogja helyezni az embereket, hogy a jelenvaló igazság üzenetét bemutassák. ... Sokan, még a tanulatlanok közül is, hirdetni fogják Isten Igéjét. A Szent Lélek gyermekeket fog késztetni, hogy elmenjenek és hirdessék a mennyeknek üzenetét. A Lélek kiöntetik azokra, akik engednek késztetésének, s levetve magukról az emberi korlátozásokat és a kételkedést, csatlakozni fognak az Úr hadseregéhez." (Testamonies for the Church, 7. kötet, 26., 27. old.)

ˇ Isten alázatos eszközöket fog felhasználni - és nem irodalmi intézményeket - képessé téve őket a munkára, a lélek által.
"A harmadik angyal üzenete kihirdettetik. Ahogy elérkezik annak ideje, hogy ez az üzenet nagy erővel a világnak adassék, az Úr alázatos eszközökön keresztül fog dolgozni, vezetve azok értelmét, akik az Ő szolgálatára szentelik oda magukat. A munkások sokkal inkább a Szent Lélek kenete által lesznek felszentelve, mint az irodalmi intézmények oktatása által. A hit és az ima emberei késztetve lesznek, hogy elmenjenek és szent buzgalommal hirdessék azokat az igéket, amiket Isten adott nekik." (NK 606. old.)

ˇ Az emberi elgondolások - az emberi gépezet félre lesz söpörve; az emberi hatalom olyan lesz, mint törött nádszál.
"A késői eső zápora alatt az emberi elgondolások, az emberi gépezet ki lesz söpörve, az emberi dicsőség olyan lesz, mint törött nádszál, és a Szent Lélek meggyőző erővel fog beszélni az élő, emberi megbízottakon keresztül. Akkor majd senki sem fogja figyelni, hogy a mondatok befejezettek-e vagy a nyelvtani szerkezetek hibátlanok-e. Az élő víz fog folyni Isten saját csatornáin keresztül." (Válogatott Biz.tételek, 2. kötet, 58., 59. old.)
Amikor a Jelenésk könyve 18. fejezetének angyala visszajön, hogy elvégezze munkáját - ahogy Ellen White megjósolta -, akkor majd észrevesszük, hogy a következő jellemvonások kísérik munkáját:

ˇ Tanítás, miszerint Krisztus Isten betű szerinti Fia, születve a korszakok előtt, mint egy egyéni Lény, elkülönülve az Atyától.

ˇ Tanítás, miszerint Krisztus teljesen isteni Lény; Isten, természetére nézve, öröksége által.

ˇ Az Istenség teljessége, Isten igazságossága elérhető a számunkra, ahogy részesülünk a Krisztussal való együttlétben, mivel Ő saját maga birtokolja ezeket a dolgokat.

ˇ Az emberektől és emberi szervezetektől Krisztushoz fordulás.

ˇ Bizonyságtétel azok ellen, akik uralkodni kívánnak, és parancsolni az embereknek. Ez egy olyan üzenet (az angyal által hozott üzenet), amely fenyegeti módszereiket és hatalmukat.

ˇ Az üzenetet ki fogják gúnyolni, meg fogják kritizálni, és a többség ellene fog beszélni.

ˇ A vezetők azt fogják gondolni, veszélyes ez az üzenet, amely felkelti félelmüket, és eltökélik, hogy ellenállnak annak.

ˇ Hamis fénynek fogják azok nevezni, akik visszautasítják, hogy annak növekvő fényében járjanak.

ˇ Isten szeretet-jellemét fogja kinyilatkoztatni.

Én csak egyetlen olyan üzenetről tudok, amely a fent említett jellemvonások mindegyikével rendelkezik. Azok, akik megragadják azt, kevesen vannak, és szegények, s minden oldalról támadják őket, de ők hiszik, hogy amit tesznek, az Isten munkája, mivel minden bizonyíték tiszta előttük.

Érdekes, amit Ellen White mond: a vezetők veszélyesnek gondolják ezt az üzenetet, félni fognak tőle, és eltökélik, hogy ellene állnak. Sok új tantétel terjed szerte a világon, beleértve olyan tanításokat is, miszerint "Isten nem öl", "a keresztényeknek még mindig tartaniuk kell a (zsidó) ünnepnapokat" és "Istent szent nevén kell nevezni". Sok független prédikátori testület, valamint a hivatalos HNA Egyház is ezen tanítások ellen foglal állást. De, érdekes módon, létezik egy hittétel amelyen mindenki szembe helyezkedik - mindenáron. Íme néhány idézet, kiragadva több ilyen prédikátori testület kiadványaiból, hogy bemutassuk, mi a fő pontja ennek a támadásnak.

 Eltökélve az Igazság ellenállására
Bob Trefz: Cherith Chronicle
"Ezt a nagy igazságot félreértették és elferdítették "Szentháromság-ellenesség"-nek nevezve azok, akik tagadják, hogy Jézus valóban Isten, élettel - mely eredeti, nem kölcsönzött, nem mástól származó. Ők fogják Jézus azon mondatait, amelyek testté lételére, megalázkodására vonatkoznak, valamint arra, amíg ezen a földön élt, önként vállalva, hogy a mi formánkat magára veszi - és arra próbálják felhasználni azokat, hogy tagadják az Ihletés világosan tanított álláspontját, miszerint Jézus Isten. Nagyon fontos a megváltás hatalmas tervének megértése, hogy helyesen tudjuk értelmezni Jézus különböző mondatait Atyjától való függésével kapcsolatban, amíg Ő ezen poros föld utain járt." (Cherith Chronicle, 1999. ápr.-jún., "Krisztus ön-megüresítése" c. cikk)

Kevin D. Paulson: Szilárd alapunk
"Sokan ugyanezek közül az emberek közül azt kívánják, hogy feléledjen az ariánusi (vagy fél-ariánusi) hit, amelyet egyesek az Adventista alapító tagjaink közül vallottak, Krisztus istenségével kapcsolatban."
"Azoknak, akik arról beszélnek, hogy vissza kell térni az alapító tagok tanításaihoz, emlékezniük kell erre. Csak egy alapító tag volt ihletett, és az ő neve: Ellen G. White" (Szilárd alapunk, 1998. dec., "A Szentháromság-tan védelmében" c. cikk)

Colin & Russell Standish: Remnant Herald
"A Szentírás csupán két esetet tár elénk, amikor Krisztus Istentől született - a "világra való" születésekor és a feltámasztásakor. Ezen esetek egyike sem kölcsönzi a legkisebb hitelt sem azon nézetnek, miszerint Krisztus az Atya kisugárzása volt valamikor a múltban, vagy hogy Ő ne létezett volna a örökkévalóságtól fogva." (Remnent Herald 1997. ápr., "Winds of Doctrine no. 2, Christ Begotten" c. cikk)

John Grosboll: Határkövek
"A másik pont, amelyet észrevettünk Ellen White írásaiban, hogy ő egy Istenről beszél. Nem tanítja, hogy három Isten létezik, hanem csak egy. És mégis, ugyanakkor, ahogy látni fogjuk, ő azt tanítja, hogy ez az egy Isten magába foglalja az Atyát, a Fiút és a Szent Lelket, amely 3 személyiség rejtélyes egyesülése egyben ..."
"Tehát ennek az "Örök Egy"-nek kell magába foglalnia mind az Atyát, mind a Fiút. Ebben a részben White testvérnő Ezékiel 1:4, 26-ot és 10:8-at magyarázza. Megjegyezve, hogy Egy ül a trónon. Egy Isten létezik, de ez az egy Isten magába foglalja mind Krisztust, mind az Atyát." (Határkövek, 1996. dec., "Az Istenség" c. cikk)

Vance Farrell: A zarándok nyugalma
"A Római Katolikus Egyház végül is elfogadta - részben vagy egészben - a helyes nézőpontot Krisztus és a Szent Lélek istenségével és az Istenségben lévő helyével kapcsolatban." ("Az Istenség", DH-201. tanulmány)
Ralph Larson: Szilárd alapunk
"Miért utal a Szentírás Krisztusra mint Isten "egyszülött" Fiára?
Mivel Krisztus a Szent Lélektől fogantatott Mária méhében, és megkezdte életét a földön egy szokványos születés által." (Szilárd alapunk, 1994. febr., "Víz, mint  egy vízözön" c. cikk)

William Grotheer: Őrszem, mi van az éjszakában?
"Jézus kezdete Betlehemnél található. (Megjegyezve, hogy a "Jézus" név, az Istenember, Betlehemtől fogva van.) Istennél - mint adott "tényezőnél" - két Lényt találsz: Istent és az Örök Lelket - Betlehem előtt, és hármat: Istent, az Örök Lelket és Jézust - utána."
"Az a nézet, miszerint Jézus Istentől "született" valamikor az örökkévalóság múltjában, teljesen idegen a Szentírástól." (Lásd a HNA Biblia-kommentárt (angol), 5. kötet, 902. old.) (Őrszem, mi van az éjszakában?, XXXI-I. szám)

Robert Sessler: Az Istenség 1, 2 vagy 3 Isten?
"Az Atya, a Fiú és a Szent Lélek mind végtelen és mindentudó, és birtokolja a saját személyiségét és mennyei jellemét! Így az Istenség három, világosan kivehető, isteni személyből, Lényből és Istenből áll."
"A hamis, spiritiszta nézetek, amelyeket az Istenséggel kapcsolatban tanítanak a következők: Jézus Isten személyétől született, betű szerint, a teremtés előtt, és így vált Jézus Isten egyszülött Fiává; az Atya az egyedüli Isten vagy az egyetlen igaz Isten az Istenségben, és volt olyan idő, amikor az Atya egyedül létezett, mielőtt életet adott volna Krisztusnak; a Szent Lélek nem egy különálló Lény vagy Személy, mint az Atya vagy a Fiú, és nem a harmadik Lény vagy Személy az Istenségben, hanem úgy hivatkoznak rá, mint Isten lélegzetére, életére vagy fényére, erejére stb., illetve az Atya és a Fiú közös egyesülésére." (Az Istenség 1, 2 vagy 3 Isten?, 28., 29. old.)

Bill Parks
"A világon hol találtok csak  EGYETLEN ISTENT? Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél [1. Isten], és Isten vala az Ige [ez 2 Istent alkot] - nem csak EGYET. Az Apostolok cselekedetei 5. fejezetében a Szent Lelket [3. Isten] Istennek nevezik. ... EGYSZERŰEN NEM TUDOM ELFOGADNI AZ EGY ISTEN TANTÉTELT." (részlet egy e-mailből, amelyet több embernek kiküldtek)

Kim Kjaer: Elképesztő tények
"Egy egérfogó több részből áll, amelyek együtt dolgoznak, hogy megfogják a gyanútlan zsákmányt, amint az boldogan harapdál egyik kedvenc ételéből. Eltávolítva csupán csak egy egyszerű részét is ennek a csapdának (mint pl. a rugó), teljesen használhatatlanná válik a maradék rész. ... Isten szintén kombinációja 3 alkotóelemnek, és úgy nyilvánul meg mint az Atya, a Fiú és a Szent Lélek. Ha az Istenség egyetlen Személyét is eltávolítanánk, Isten megszűnne Isten lenni." (Elképesztő tények - belső jelentés, "A Szentháromság-tan bibliai tanítás?" c. cikk)

J.R. Hoffmann: Ministry
"Az Atya-Fiú kapcsolatot az Újszövetségben mindig a betlehemi esemény fényében kell értenünk. Az egyetlen gyermek, aki isteni - és nem emberi - atyától született erre a világra: Jézus. A "Fiú" megnevezés az időbe való belépésére utal, és nem tagadja az Ő örökkévaló eredetét. Vannak az Ószövetségben utalások a fiúságra, de azok mindig a megtestesülést előlegezik meg." (Ministry, 1982. jún.)

Gordon Jensen: Adventist Review
"A megváltás tervét az a szövetség övezte körül, amelyet az Istenség három Személye alkotott, akik az Istenség tulajdonságait egyenlő mértékben birtokolták. Azzal a céllal, hogy gyökerestül kiirtsák a bűnt és a lázadást a világegyetemből, és helyreállítsák az összhangot és a békét, az isteni Lények közül egy elfogadta, és magára vette az Atya szerepét, egy másik pedig a Fiú szerepét. A megmaradt isteni Lény, a Szent Lélek, szintén részt vett a megváltás tervében. Mindez azelőtt történt, mielőtt a bűn és a lázadás megjelent volna a mennyben."
"A tervvel együtt járó szerepek elfogadása által az isteni Lények egyike sem veszítette el isteni erejét. Örök létezésükre és más tulajdonságaikra vonatkozóan ők egyek voltak, és egyenlőek. De a megváltás tervét tekintve - bizonyos értelemben - létezett egy alávetettség a Fiú részéről az Atyának." (Adventist Review, 1996. okt. 31., 12. old., Ima-hét)

Elképesztő, hogy a Biblia azt mondja, Jézus Isten Fia, Isten egyszülött Fia, és mégis mindenki mindenféle elmélettel jön, amelyek még csak nem is egyeznek egymással, kivéve azt, hogy Jézus nem volt Isten Fia! Nehéz ezt elhinni. A keresztények és mindenki más között - miért gyűlöletes ennyire ez a tantétel? Miért gondolják, hogy ez veszélyes, és miért tökélik el magukat, hogy ellenállnak annak? Sátán az üzenet ellen van, mert ő ismeri az igazságot.

Segítsen nekünk Isten felismerni ezeknek a dolgoknak a következményét, mert ez nemcsak olyan valami, amit meghallgatunk, és amiről gondolkodunk, hanem olyan valami, amely megváltoztatja az életünket és a fókuszpontunkat. Testvéreim, ha Isten tenni próbál valamit, amíg élünk, ne szalasszuk el azt! "Álljunk, mint a bátrak", arccal az ellenség felé! Menjünk a csata élvonalába; ne maradjunk hátul! Lássuk meg, mit tudunk tenni mindazzal az erővel, amit a mi Atyánk ad nekünk! Kérjük az Ő vezetését, és menjünk előre! Nem számít, milyen kicsik vagyunk, milyen tehetetlenek, milyen korlátozottak az erőforrásaink és a talentumaink, Isten fog használni minket, hogy valami nagy dolgot tegyünk, mert ez az Ő műve; Ő az, Aki előremozdítja azt.
Isten áldjon meg.