Megízetlenül a só?
Az amerikaiak és a legtöbb nyugati ember legalább hússzor több sót fogyaszt, mint amennyire szüksége van. Magas vérnyomással, szívelégtelenséggel, vízvisszatartással kapcsolatos problémákkal fizet érte.
Nincs szükségünk sóra?
A só két ásványt tartalmaz: nátriumot és kloridot. A nátrium fontos, minden egyes sejtünk, valamint az összes testfolyadék is tartalmazza. Nem is tudnánk élni nélküle. De miközben életbevágóan fontos, bajt is okozhat.
Hogyan növeli a só a vérnyomást?
A többletnátrium képes megmaradni a testszövetekben és vizet tart vissza. Ez püffedést idéz elő, ami viszont megemeli a vérnyomást, ez pedig a szív igénybevételét, terhelését növeli meg. Minden harmadik amerikainak magas a vérnyomása, 65 éves kor felett számuk eléri a 70 százalékot.
Az átlagos sófogyasztás Japánban még az amerikainál is magasabb, így a magas vérnyomás ott is igen elterjedt. Az agyvérzés – a magas vérnyomás egyik komplikációja – a vezető halálok Japánban.
Más társadalmakban, mint például a mezőgazdasági jellegű Ugandában vagy az Amazonas medencéjében, ahol igen kevés sót fogyasztanak, a magas vérnyomás lényegileg ismeretlen még az előrehaladottabb korúak esetében is. Dr. Lot Page, a köztiszteletnek örvendő tudós kutató kijelenti: „Az alacsony vérnyomású emberek társadalma kivétel nélkül a kevés sót fogyasztó emberek társadalma. Viszont a tömeges sófogyasztást tömeges magas vérnyomás követi."
Ez mindenki esetében igaz?
Nem mindenki sóérzékeny. Néhány ember mindent megehet, amit csak akar, káros hatások nélkül. Viszont az amerikaiaknak legalább a fele érzékeny a sóra, azonban azonosításukra nincsen kielégítő teszt.
A sóra érzékenyek szervezete visszatartja a nátriumot, ami ödémát (püffedést) okoz. Sok ember két-három kiló vizet cipel a szervezetében lévő nagy mennyiségű só miatt. A sóbevitel csökkentése lehetővé teszi, hogy a szervezet kiválassza a többletvizet.
Körülbelül harmincmillió amerikai, akik enyhe esszenciális magas vérnyomástól szenvednek, normalizálni tudná a vérnyomását, ha napi sóbevitelét egy teáskanálnyira korlátozná (5 gramm).
A súly- és vérnyomáskontroll mellett a sószegény étrend kedvezően hat a menstruáció előtti tünetegyüttesre, bizonyos fejfájástípusokra, és néhány depresszióra. Csökkenti továbbá a krónikus szívelégtelenséggel járó folyadékpangást.
A vízhajtó tabletták hasznosak lehetnek?
A vízhajtó tabletták eredményesen csökkentik a magas vérnyomást azzal, hogy eltávolítják az összegyűlt vizet. Ám az új keletű kutatások nyilvánvalóvá tették, hogy a vízhajtók valószínűleg ténylegesen hozzájárulnak a szívbetegség kialakulásához, mivel 5–10 százalékkal növelik a koleszterinszintet. Ezek a gyógyszerek idővel a veséket is károsíthatják, elősegítik a köszvény kifejlődését és felgyorsítják a cukorbaj megjelenését. A vízfölösleg kiküszöbölésének természetesebb és biztonságosabb módja az, ha gyalogolunk.
A magas vérnyomásuk miatt vízhajtót szedőknek nem az életben maradásért kell ezt tenniük?
Ez még a tegnap elképzelése volt. Ma az a tudomány álláspontja, hogy a magas vérnyomásban szenvedők 85 százaléka esetében a vízhajtó tabletták elhagyhatók a só- és zsírszegény étrend alkalmazásával, ha az súlyvesztéssel és naponkénti gyaloglással egészül ki.
De én ki nem állhatom a sótlan ételt!
A „sófogyasztási szenvedély" nem velünk született adottság. A sós íz szeretete elsajátított szokás. A sós ételek fogyasztása tüzeli a só utáni vágyat, a só álcázza, elnyomja a természetes ízeket. Rázzuk le magunkról ezt a szokást úgy, hogy gyógynövényekkel és egészséges fűszerekkel ízesítünk. Adjunk magunknak három hetet. Ennek eltelte után még az úgynevezett normális, megszokott ételek is kezdenek sós ízűek lenni. Megátalkodottan makacs sóimádók használjanak sópótlókat.
Melyek azok a nátriumban gazdag ételek, amelyeket kerülnünk kell?
Legyünk óvatosak a szódabikarbónával vagy a sütőporral, a mono-nátrium-glutamáttal, a sós ropogtatnivalókkal és az összes ecetes étellel. Fogyasszunk kevesebb feldolgozott élelmiszert (a csokoládés pudingban több a nátrium, mint a burgonyasziromban), sült dolgokat, húsokat, tejtermékeket és előre édesített cereáliákat. Főleg a konzerv zöldségféléket kerüljük el, hacsak nem látták el efféle címkével: „Só hozzáadása nélkül készült." Egy evőkanál konzervborsó olyan sok nátriumot tartalmaz, mint két-három kiló friss.
Mennyi sót fogyaszthatunk biztonságosan?
A legtöbben őszintén meglepődnek azon, milyen kevés nátriumra (sóra) van szüksége a szervezetnek egy napra: átlagosan kb. fél grammra, vagyis 1/10 teáskanálnyira, mivel valamennyi nátrium természetes módon is előfordul a táplálékban.
Ez azonban túl drasztikus legtöbbünk részére. Összpontosítsunk a visszaszorításra. 10-20 gramm helyett szorítsuk le egy teáskanálnyi mennyiségre (5 gramm) naponta. Ez az ésszerűen biztonságos határ a legtöbb ember esetében.
Néhány ötlet arra, hogyan csökkentsük étrendünkben a sót:
• Együnk sok friss, nyers táplálékot, akár gyümölcs-, akár zöldségféléket. Ezek esetében nincs szükség pótlólagos, kiegészítő sóra. Viszont feltöltik a káliumraktárakat, amelyek segítenek csökkenteni a vérnyomást.
• Keressük a sótlan csemegéket, ha szükségünk van rájuk.
• Ne főzzük meg nagyon a zöldségféléket, fogyasszuk ezeket kissé ropogós állapotukban. Így kevesebb sót kívánnak.
• Pirítsuk meg a kenyeret és a gabonaféléket a más jellegű ízhatás végett.
• Tanuljuk meg, hogy só helyett hogyan ízesíthetjük ételeinket citromlével, friss gyógynövényekkel, petrezselyemmel, tárkonnyal, fokhagymával, hagymával.
• Használjuk ki a kitűnő, a piacon már hozzáférhető „sómentes" ínyencszakácskönyvek kínálta előnyöket.
Egy átlag amerikai évente 7-8 kiló sót fogyaszt. Ha 2 kilónyira csökkentenénk, ez döntő, fontos lépés lenne a jobb egészség felé vezető úton.