Az igazság
                                            (David Clayton írása)
 

"És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket." (Jn 8:32)

 Amikor Jézus ezeket a szavakat mondta, a zsidók rögtön azt válaszolták: "Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek" (Jn 8:33). Különös szavaknak tűnnek ezek a zsidók szájából. Hogy mondhattak ilyet? 430 évig Egyiptomban rabszolgáskodtak, 70 évig babiloni fogságban voltak, és az adott percben éppen a Római Birodalom uralma alatt sínylődtek. Szóval hogy tehettek a zsidók ilyen hencegő és hamis kijelentést?

 A választ megtalálhatjuk szavaikban: "Ábrahám magva vagyunk". Ezekben a szavakban található a zsidó vakság alapja. Isten megígérte, hogy megáldja Ábrahámot és az ő magját örökre, és a zsidók teljesen meg voltak győződve arról, hogy ennek az ígéretnek köszönhetően örökre Isten szent és különleges népe lesznek. Nem ismerték fel, hogy ez csak akkor igaz, ha hűségesek maradnak Istenhez, és engedelmeskednek szavának. Úgy érezték, soha, semmilyen körülmények között sem fogja Isten elvetni vagy megtagadni őket, nem számít, mennyire engedetlenek és hűtlenek is ők. Annyira vakok voltak ezáltal a hamis elmélet által, hogy még azt a tényt is tagadták, miszerint az adott pillanatban rabságban voltak.

 Ezért Jézus szavai: "megismeritek az igazságot", felbosszantották a zsidókat. Itt volt Ő, arra utalva, hogy a zsidók nem ismerik az igazságot, bár ők Ábrahám magvai! A zsidók hitték, hogy Isten választott népe voltak, az igaz gyülekezethez tartozva, és be is tudták ezt bizonyítani. Nyomon tudták követni nemzetük történelmét töretlen vonalban egészen Ábrahámig visszamenőleg, aki Isten barátja volt. Isten maga adott nekik sok-sok ígéretet, amelyeket ők félreértelmeztek, miszerint Isten sosem fogja őket elvetni. (Lásd. Jer. 31: 35-37) Isten még Szent Törvényét is odaadta nekik, amely Szájából  származott, és amelyet saját Kezével írt. Abban a percben, mikor Jézus beszélt hozzájuk, a zsidók - kik hallgatták e szavakat - a hatalmas templomban álltak, melyet Isten dicsőségére és tiszteletére emeltek. Ha valaha is létezett nép, amely birtokában volt az igazságnak, akkor a zsidóság volt az, és mégis, itt volt Jézus, arra utalva, hogy ők nem ismerik az igazságot és rabságban vannak.  Ezek a szavak haraggal töltötték el a zsidókat.

 De valóban ismerték a zsidók az igazságot? Mi az "igazság"? Gondosan őrzött tantételek összessége? Isten ceremóniáinak és törvényeinek ismerete? Valami olyan, amely bizonyos gyülekezet falai közé zárható? Általában, ha az igazságról beszélünk, azt értjük alatta, ami nem hamis. Azt, amely a dolgok valóságát mondja el. Azonban Jézus egy sajátos értelemben beszélt az igazságról. Ő arról az igazságról beszélt, amely képessé tesz minket arra, hogy megvalósítsuk Isten tervének minden célját és szándékát életünkért; arról az igazságról, amely képessé tesz minket arra, hogy teljesen azzá váljunk, amivé Isten akarja, hogy átalakuljunk. Krisztus szavainak összefüggése szerint valójában mi az igazság?

 Jézus szerint az igazság szabaddá teszi az embert. Mi alól teszi szabaddá? Jézus továbbment és azt mondta: "... mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek ... Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek" (Jn 8: 34, 36).
 

Isten igazsága a bűn alól teszi szabaddá az embert. Nem érdekes, milyen elméletekben hiszünk, nem fontos, milyen vallási körhöz tartozunk mindaddig, amíg továbbra is vétkezünk - mert ez azt jelenti, hogy nem ismerjük Isten igazságát. Ismerni Isten igazságát többet jelent, mint az igazság értelmi tudása. Ismerni az igazságot egy tapasztalat, amelyet az "igazsággal" birtoklunk, amely szabaddá tesz minket a bűn alól. Akárki is vétkezik, rabságban van. Az nem ismeri az igazságot! Évszázadokon keresztül a zsidók hűségesen gyakorolták vallásos szolgálataikat, tanulmányozták a törvényeket és a szent iratokat, félve őrizkedtek azoktól, akik megpróbálták megváltoztatni hitüket, de - mindezek ellenére - nem ismerték az igazságot, ahogy az meg is mutatkozott abban a tényben, hogy nem voltak szabadok a bűn alól. Sosem ismerték meg az igazságot, mert Isten igazsága nem található egyetlen tantételben sem; az igazság egy személy, és ez a személy Jézus Krisztus. Ismerni az igazságot - Jézus Krisztussal való bensőséges kapcsolat és kölcsönhatás, mely oly teljes, hogy Jézus éli bennünk az Ő igazságos életét. "Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus" (Gal. 2: 20).
 

Jézus az igazság

 "Monda [Tamásnak] Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet;" (Jn 14:6)

 A zsidó vallás nem volt az igazság, és sosem lesz az. Jézus csak azt akarta mondani, hogy az egy eszköz lehet, amely által a zsidók megismerhetik Őt, mert Ő, és egyedül csak Ő az igazság. A zsidók teljesen félreértelmezték ezt a pontot. Azt hitték, hogy a rendszer maga az igazság, s ezért úgy gondolták, ha részei a rendszernek, birtokolják az igazságot! Természetesen arra a pontra jutottak, hogy a rendszert istenítették, és a legnagyobb hitehagyásnak tartották, ha valaki a rendszer ellen beszélt, ahogy Jézus is tette.

 Ez volt a zsidók hibája. Oly biztonságban érezték magukat azzal, amijük volt, oly biztosak voltak abban, hogy birtokolják az igazságot, hogy úgy érezték, semmi másra nincs szükségük. A saját szemeikben gazdagok voltak, meggazdagodtak, és semmi másra nem volt szükségük (Jel. 3:17). A rendszer megvakította őket, és ezért nem látták Jézust. A választás, amellyel szembe kellett nézniük, ez volt: Jézus vagy a rendszer? Nem lehetnek hűségesek mindkettőhöz, mert a rendszer Isten helyét foglalta el. Hogy Isten a jogos helyére kerüljön az emberek szívében, először is Jézusnak le kellett rombolnia a nagyrabecsülést, amelyet a zsidók az "egyház" iránt éreztek. De a zsidó vezetők felismerték, mit tesz Jézus, ezért - hogy megmentsék az "egyházat" - keresztre feszítették Jézust. Túlbuzgóságukban, hogy megőrizzék az "igazságot", megölték az Igazságot! (Lásd Jn 11: 49,50)

 Van valami különbség napjainkban?

Jézus még mindig az Igazság. Egy rendszer, szervezet vagy egyház sem teszi az embert szabaddá. Mégis a nagy többsége azoknak, akik keresztényeknek vallják magukat, szorgalmasan követi a zsidók lábnyomát. Saját egyházaikat istenítik. Úgy tekintenek ezekre a rendszerekre, mint a világosság és igazság forrására, és hevesen támadják azokat, akik meg merik kritizálni azt, vagy akik valóban megtalálták az "igazságot".

 De mi a mi reményünk az üdvösségre? Az a tény, hogy egy bizonyos egyházban megkeresztelkedtünk? Az, hogy elfogadtuk egy szervezet alapelveit? Az, hogy gondosan megtartjuk a parancsolatokat, ahogy azt az egyházunk tanította? Ez milliók nézőpontja napjainkban. Elhitették velük, hogy amikor csatlakoztak az egyházukhoz, üdvözültek. Azt mondták nekik: "Egyházunk rendelkezik az igazsággal. Mi vagyunk az igaz gyülekezet." És mégis, noha ezek az emberek azt állítják, hogy ismerik és birtokolják az igazságot, hazudnak, mert nem szabadok a bűntől!

 El tudja venni egyházad a bűneidet? Tantételek összessége volt az, amely érted függött és vérzett a kereszten? Egy felekezet az, amely szeret téged oly szeretettel, amely erősebb, mint a halál? Nem! Jézus volt az, egy élő, gondolkodó és érző ember. Ezért az igaz kereszténység: ismerni Jézust; nem több és nem kevesebb. Nem tartozol hűséggel semmilyen emberi szervezetnek; ne kövesd azokat! Te teljesen Jézushoz tartozol. Kövesd Őt!

 Újra és újra Isten elküldött szent embereket üzenetekkel az egyházakhoz, hogy szemeiket az emberekről Jézusra fordítsa, és minden alkalommal, amikor Jézus felemeltetett, ezek a modern-napok Bábel tornyai (emberi rendszerek) összeomlottak. Mivel a vallásos rendszerek sosem engedték meg, és sosem fogják megengedni, hogy Jézus legyen az emberek irányítója. Újra és újra megfeszítették Őt, ahogy kivetették, rágalmazták és tönkretették az Ő szolgáit.

 Minden alkalom, mikor az emberek megismerik Jézust, egy leválást jelent a vallásos rendszerekről, ahogy az történt Pünkösdkor és a protestáns reformáció alatt. Minden alkalommal nagy üldözést is ki kellett állniuk az igaz keresztényeknek a vallásos szervezetek részéről, mikor a vezetők látták, hogy a rendszer - amelyet istenítenek - az összeomlás veszélyében forog.
 

Üldöztetés

 Napjainkban sem más a helyzet. Mikor az emberek megismerik Jézust, szabadokká válnak, és erőt nyernek, hogy legyőzzék a gyengeséget, kísértést és bűnt. A felekezet vagy vallásos csoport iránti vak hűség nélkül az emberek megértik Isten Szavát, előítélet és elfogultság nélkül, s képesek lesznek szabadok lenni a hamisság  alól.

De az egyházak egyesülni fognak, hogy üldözzék, és tönkretegyék azokat, akik mernek különbözőek lenni, akik merik Istent máshogy imádni. Ismételten: ahogy a múltban is volt, a megalapított egyházak úgy fognak Krisztus munkájára tekinteni, mint fenyegetésre, mint valamire, ami veszélyes, és felkelnek, hogy üldözzék, és összezúzzák azokat, akik elhatározták, hogy csakis egyedül Krisztust követik, az igazság ösvényén. Jézus megmondta, ez a módja, az utolsó nagy üldözés eljön Isten igaz népére. (Lásd Jn 16:2)

 Barátom, még mindig rab vagy, vagy már szabaddá váltál? Az egyházad nem tud téged szabaddá tenni; tantételeid nem tudnak szabadságot adni neked. Tulajdonképpen talán ezek a legnagyobb akadályai a szabadságodnak. Van egy útja, és csak egy útja van az üdvösségnek:

 "És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket." (Jn 8: 32)

 "Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust." (Jn 17: 3)

Azt hiszed, hogy ez lényegtelen dolog? Isten Szava elmondja, hogy az utolsó napokban az emberek "az egészséges tudományt el nem szenvedik ", hanem tanítókat találnak majd maguknak, "mert viszket a fülök", "és az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez odafordulnak". (II. Tim. 4: 3,4) Isten határozott Szava: mivel ők nem szerették az igazságot, Isten hagyta, hogy a tévelygés erejét fogadják el, hogy "higyjenek a hazugságnak", és végeredményként: "kárhoztattassanak mindazok, a kik nem hittek az igazságnak" (II. Thess. 2: 10-12). Barátom, az egyházak tele vannak hamis tanítókkal; emberekkel, akik csak azért prédikátorok, hogy megélhessenek; emberekkel, akik nyereséget keresnek, akiket megfizetnek, hogy végezzék a munkájukat. Ezeknek az embereknek azt kell tanítaniuk, amit mondanak nekik, hogy tanítsanak. Ők nem merik a Bibliát úgy tanítani, ahogy azt olvassuk, mert az állásukba kerülne. Tudod te is a szívedben, hogy ez az igazság. A legtöbb vallásban, barátom, a pénz az alapkérdés. Megengedheted magadnak, hogy feláldozd a lelkedet egy másik ember nyereségéért? Megengedheted magadnak, hogy elveszítsd az örök életet, mert egy másik ember a fizetését, presztízsét, hatalmát és büszkeségét védte?
 

Egy kérés

Barátom, Isten azt akarja, hogy szabad légy. Ő beszél hozzád most, ezen a levélen keresztül. Az egész világ rabságban sínylődik, de te szabad akarsz-e lenni? Szeretnél megmenekülni a tévelygés erejéből, amely megvakította a világot? Akkor, kérlek, kövesd Krisztust, és fordulj el az ember alkotta rendszerektől, amelyek csak azért léteznek, hogy önmagukat dicsőítsék. Fordulj teljes szíveddel az Úrhoz! (Jer. 29: 13) Tedd életed ügyévé, hogy több időt beszélgess Istennel egyedül! Találj egy csendes helyet, ahol gyakran tudsz komoly beszélgetést folytatni Ővele! Nyisd meg egész életedet Őelőtte, és hagyd, hogy Ő irányítsa azt! Alakítsd ki azt a szokást, hogy beszélgetsz Vele, bárhol vagy bármilyen helyzetben is vagy! Vedd a Bibliát, mint útmutatásod egyetlen forrását! "Táplálkozz" belőle folyamatosan, és kérd az Urat, hogy mossa tisztára elmédet az emberek üres hagyományaitól és uralmuktól.

 Barátom, ez az élet. Ez a te életed. Az örökkévalóság túlságosan fontos, minthogy hanyagul bánj vele. Isten tegyen minket szabaddá az emberek rendszereitől, hogy megtalálhassuk az igaz életet és Isten igazságát Jézus Krisztusban.